Janus Pannonius Múzeum Évkönyve (1966) (Pécs, 1967)

Helytörténet - Kováts, Valéria: Sziget várának kutatástörténetéhez

238 KOVÁTS VALERIA építették, hogy az alapozás, illetve a ház falai az omladékos talajt ellensúlyozzák, teherbírását növeljék és az épület terhelését az alapterületen egyenletesen osszák meg. A raktárépület nyugati végét két támpillérrel, az egykori vizesárok nyugati szakaszára építették, s nekitámasztották a belső és a külső várat összekapcsoló kötőgátnak. Az épület helye is igazolja, hogy a hódoltság korában a vizesárok két végét lezárták, bár az árkot keskenyebb szélességiben még meghagytak a várudvar külső térsége felé. A műemléki helyreállítás során a raktárépület romjait betemették. (26—27. kép.) Az 1689-ből való helyszínrajz szerint a várudvar északnyugati térségének középső részién az udvarral körülvett különlegesen megerősített raktárnak már csak a helyét találtuk meg.

175 Tudjuk, az írásos Iforrások alapján, hogy ezt az 'épületet jól megépítették, vastag téglafallal, többszörös rácsozatú kapuval, bekerített udvarral látták iöl. Feltehetően a kiazaanatasor építése során, mivel annak közvetlen szomszédságában állott, lebontották. Az épület alatt húzódó egykori eölöpsorofc ürege alapján a raktárépület alaprajza, fekvése meghatározható volt. Anguissola térképén szintén raktár elnevezéssel jelölt épület a volt várkapitány ház is.

176 Nyilvánvalóan ennek kitűnő alapfalai a vár ostromát kibírták, s ezért a török időszakban a meglévő alapokat kihasználva, erre ismét épületfalakat húztak. Feltehetően ezt a szintén útban lévő épületet a kazaniatasoir építése során bontották le. A harmadik raktárépület feltárására nem volt mód, ugyanis ez a XVIII. szHban felépített kazamatasor délnyugati szögletében állhatott, s a (kazaimataisor ennek az alapjaira ráépült.

177 Rövid ismertetéssel a szigetvári vár hódoltságkori topográfiai, települési problémáihoz kívántunk hozzászólni és meg kell jegyeznünk, hogy meg sem kíséreltük Anguissola (helyszínrajzán csak írással feltüntetett a várban 45, s a városban lévő '200 falház régészeti kutatását, ugyanis a vár területén a visszafoglalást követő idők nagyarányú földmiunkálaitai, kimcskieresélsei, »ásatásai«, a minden alapozást nélkülöző öszszetákolt faépületek nyomát eltüntette. (28. kép.) A városiban is a sűrű beépítéseik már nyilvánvalóan eltüntették egykor e területen lévő faházaiknak a nyomát m. A szigeti török hódoltság alatt kialakult külvárosra vonatkozóan csak igen kevés nyomunk van, s így csak a vártól keleti irányban húzódó 29. XVIII. sz.-i téglaégető kemence. (Borsos Imre felvétele.)