Janus Pannonius Múzeum Évkönyve (1966) (Pécs, 1967)
Helytörténet - Kováts, Valéria: Sziget várának kutatástörténetéhez
SZIGET VÁRÁNAK KUTATÁSTÖRTÉNETÉHEZ 225 lil. A belső vár területéneik feltárása. A kerek torony alapf alkutatása. (Nádor Katalin felvétele.) val. Ebben az időben, a vár átépítése során a vizesárok jelentősége megszűnt, csak az északnyugati bástyaudvar és az udvar nyugati térségét elválasztó árokká zsugorodott, már nem táplálta vízzel az egykori tó, hiszen a víznek útját állta az északi kötőgát. Vízre már nem is volt szükség, mert a belső vár és külső vár teljesen eggyé épült. Ez a magyarázata annak, hogy az északnyugati bástyaudvar nagyságában miért jóval nagyobb kiterjedésű, mint a többi három. Nyilvánvaló, hogy a hódoltságkori átépítés során, a vizesárok megszűntetésékor a már meglévő erődítési rendszert és a régi terepviszonyokat figyelembe vették. Az egykori vizesárok már csak áiroik szerepét töltött be, s a XVIII. sz.-ból fennmaradt térképek tanúsága szerint a vár hadi szerepének végleges megszűnése után a XVIII. sz. második felében már betemették, eltűnt, s csak a földsüppedés utal egykori létezésére. A forrásanyag összehasonlítása alapján megfigyelhető volt, hogy Sziget erőssége 1566-ban 4 önálló várból állott, belső vár, külső vár, Óváros és Újváros. Ezeket egymástól vizesárok választotta el, s az egyes várakat híd kötötte öszsze. Az erősség falait, bástyáit fából és földből »magyar mádra-« építették, m s a [lövőlyukak fonását »szigeti módon« készítették. 144 A láncszerűen észak-dél irányban elhelyezkedő váraik közül a belső vár volt a szigeti erősség magja. Téglából építették a források szerint a XIV— XV. sz. forduló körül a belső vár közepe táján álló, több emeletes kerek tornyot, amely a XVI. sz. folyamán raktár, őrhely szerepet töltött be. 145 A források szerint a belső vár kijáratánál vizesárok volt, s a kaput híd kötötte össze a külső várral. 14 " A belső és külső vár együttese a szigeti erősség legvédettebb része volt, ugyanis az Almás patáik vizével táplált, kimélyített medrű, tóvá felduzzasztott mocsár a védelmet fokozta, A sarokbástyákkal megerősített küllsővárat az északnyugati szögletében álló belső várral együtt Istvánffy szerint, Török Bálint építette ki számottevő erősséggé, 147 s az ő nevéhez kapcsolódik Sziget első erőpróbája is; az erősség 'nagyszerűen kiállta az első ostromot. Az 1543ban királyi várrá előlépett Sziget az 155'6. évi első török ostrom után P. Mirandola olasz várépítő mester tervei alapján már korszerűbb erősséggé lett 1560-ban, 1 '' 8 bár a nagyarányú építkezés után is megmaradt földvárnak. 149 Ebiben az időiben már az ország legfontosabb végvárai között emlegették. Mirandola szigeti vártervei nem (maradtak fenn az utókor számára, de feltehetően Gyula és Eger meglévő tervrajzaihoz hasonlóan, itt is az akkori idők legkorszerűbb védművét, ó-olasz bástyák alkalmazását tervezhetett. b() Feltehető, hogy a szigeti erősség belső és külső várát át is alakította, de kő, illetve tégla építőanyag alkalmazására nem volt lehetőség. Ez alól csak a belső vár egyetlen »kőbástyája« volt kivétel, melyet, még 1542 előtt emeltek. A XV. sz. közepén már városias települést mutató, a külső vártól délre elterülő, mocsárral körülvett téglalapalakű Óvárost a várhoz hasonlóan »magyar módra« épített földgátakkal és sarokbástyákkal erősítették meg, s ez a XVI. sz, közepén már kialakult formájában szerepel. Sziget utolsó vára az 1556. évi ostrom után keletkezett, s a környék török elől elmenekült lakosságának új települési helyét az Űjvárost csak hevenyészve építették ki palánkfallal. 150
