Janus Pannonius Múzeum Évkönyve (1966) (Pécs, 1967)

Helytörténet - Kováts, Valéria: Sziget várának kutatástörténetéhez

SZIGET VÁRÁNAK KUTATÁSTÖRTÉNETÉHEZ 225 lil. A belső vár területéneik feltárása. A kerek torony alapf alkutatása. (Nádor Katalin felvétele.) val. Ebben az időben, a vár átépítése során a vizesárok jelentősége megszűnt, csak az észak­nyugati bástyaudvar és az udvar nyugati térsé­gét elválasztó árokká zsugorodott, már nem táp­lálta vízzel az egykori tó, hiszen a víznek útját állta az északi kötőgát. Vízre már nem is volt szükség, mert a belső vár és külső vár teljesen eggyé épült. Ez a magyarázata annak, hogy az északnyugati bástyaudvar nagyságában miért jó­val nagyobb kiterjedésű, mint a többi három. Nyilvánvaló, hogy a hódoltságkori átépítés so­rán, a vizesárok megszűntetésékor a már meg­lévő erődítési rendszert és a régi terepviszonyo­kat figyelembe vették. Az egykori vizesárok már csak áiroik szerepét töltött be, s a XVIII. sz.-ból fennmaradt térképek tanúsága szerint a vár ha­di szerepének végleges megszűnése után a XVIII. sz. második felében már betemették, el­tűnt, s csak a földsüppedés utal egykori létezé­sére. A forrásanyag összehasonlítása alapján meg­figyelhető volt, hogy Sziget erőssége 1566-ban 4 önálló várból állott, belső vár, külső vár, Óvá­ros és Újváros. Ezeket egymástól vizesárok vá­lasztotta el, s az egyes várakat híd kötötte ösz­sze. Az erősség falait, bástyáit fából és földből »magyar mádra-« építették, m s a [lövőlyukak fo­nását »szigeti módon« készítették. 144 A láncszerűen észak-dél irányban elhelyezke­dő váraik közül a belső vár volt a szigeti erősség magja. Téglából építették a források szerint a XIV— XV. sz. forduló körül a belső vár közepe táján álló, több emeletes kerek tornyot, amely a XVI. sz. folyamán raktár, őrhely szerepet töl­tött be. 145 A források szerint a belső vár kijáratá­nál vizesárok volt, s a kaput híd kötötte össze a külső várral. 14 " A belső és külső vár együttese a szigeti erősség legvédettebb része volt, ugyanis az Almás patáik vizével táplált, kimélyített med­rű, tóvá felduzzasztott mocsár a védelmet fo­kozta, A sarokbástyákkal megerősített küllsővárat az északnyugati szögletében álló belső várral együtt Istvánffy szerint, Török Bálint építette ki számottevő erősséggé, 147 s az ő nevéhez kap­csolódik Sziget első erőpróbája is; az erősség 'nagyszerűen kiállta az első ostromot. Az 1543­ban királyi várrá előlépett Sziget az 155'6. évi első török ostrom után P. Mirandola olasz vár­építő mester tervei alapján már korszerűbb erős­séggé lett 1560-ban, 1 '' 8 bár a nagyarányú építke­zés után is megmaradt földvárnak. 149 Ebiben az időiben már az ország legfontosabb végvárai kö­zött emlegették. Mirandola szigeti vártervei nem (maradtak fenn az utókor számára, de feltehe­tően Gyula és Eger meglévő tervrajzaihoz ha­sonlóan, itt is az akkori idők legkorszerűbb véd­művét, ó-olasz bástyák alkalmazását tervezhe­tett. b() Feltehető, hogy a szigeti erősség belső és külső várát át is alakította, de kő, illetve tégla építőanyag alkalmazására nem volt lehetőség. Ez alól csak a belső vár egyetlen »kőbástyája« volt kivétel, melyet, még 1542 előtt emeltek. A XV. sz. közepén már városias települést mu­tató, a külső vártól délre elterülő, mocsárral kö­rülvett téglalapalakű Óvárost a várhoz hason­lóan »magyar módra« épített földgátakkal és sa­rokbástyákkal erősítették meg, s ez a XVI. sz, közepén már kialakult formájában szerepel. Sziget utolsó vára az 1556. évi ostrom után ke­letkezett, s a környék török elől elmenekült la­kosságának új települési helyét az Űjvárost csak hevenyészve építették ki palánkfallal. 150

Next

/
Oldalképek
Tartalom