Janus Pannonius Múzeum Évkönyve (1966) (Pécs, 1967)
Helytörténet - Kováts, Valéria: Sziget várának kutatástörténetéhez
SZIGET VÁRÁNAK KUTATÁSTÖRTÉNETÉHEZ 217 dunk. 89 Ennek ellenére kívánatosnak látszik felhívni a figyelmet néhány alapvető 'hiányosságra. Az általa már ismert várleltáralkat nem hasonlította össze. Elkerülte figyelmét egy ugyanazon helynek más-más néven való feltüntetése. A várleltárokom belüli logikai összefüggések mellőzésével makacsul ragaszkodva téves elképzeléseihez, figyelmen kívül (hagyta, hogy mindegyik leltár több, egymással topográfiáikig összefüggő területet tartalmaz, s az egyes egységeken belül a sorrendnek fontos -szerepe van. Teljesen érthetetlen -módon összekeverte az »arx interior« — belsővár, —• »arx media« — középső vár — »arx exterior« — külső vár — fogalmát, — roszszul fordította, helytelenül értelmezte, területileg sem tudta azonosítani a leltár szerint. 90 Módszere fordított volt: nem a leltár valóságos tényéből indult ki, ihanem saját teóriájából, 91 s a várleltár kitűnő anyagát kerékbetörve, állításának bizonyításaira használta fel. E helytelen értelmezésiből fakadó többi következtetésének megfelelően, fordította ki a többi forrásanyagot is, s így ostromleírásának topográfiai és időrendi értelmezése teljesen imás, mint Salamoné. Teóriájában nemcsak a belső vár, ihanem az Újváros helyét is megváltoztatta, s ezzel együtt a szigeti harcok módja és menete lényegesen módosult leírásában. Németh Béla koncepciója szerint az egykori belső vár, a mai várudvar központi térségélben kimutatható lapos, donibon terült el. A ma is álló szigeti vár területe nagyjából megfelel az egykori külső várnáik, azzal a különbséggel, hogy keleti részén a középső szakaszon még egy bástya állott. A délnyugati sarokbástyához helyezett várkaput híd kötötte össze az Övárossal, melynek hosszúkás téglalap alakú hárombástyás formáját Németh elismeri ugyan, de a hozzá csatlakozó Újvárost nem délre helyezte, hanem délkeleti irányban hosszasan elnyújtva. Az Újváros ilymódon olyan területre kerül, amely még a múlt században is mocsaras volt. Sajnálatos módon Németh Béla az 1827-ben megkezdett szigetvári vár és ostromtörténet feldolgozást helytelen irányiba vitte, s több évtizeden keresztül, több mint 50 éven át befolyása alól még a képzett kutatók sem tudták magukat kivonni. Soós Elemér kéziratban fennmaradt feljegyzései 92 a legjobb bizonyíték erre. Ehhez hozzátehetjük, hogy Soós szigetvári kutatásai során Németh Béla által felhasznált várleltárakon kívül még ismerte az 1551. évből 93 való várinventáriumot is. Ennek ellenére nem vette észre Németh helytelen módszeriét és ebből eredő nézeteit. Soós Elemér feljegyzéseiből kitűnik, hogy végül már maga sem tudott elfogadható álláspontot kialakítani, a számottevő forrásanyag ismerete ellenére sem. Feljegyzéseit többszörösen átdolgozta, s újabb és újabb módszerekkel kísérletezett, de a végső eredmény minden esetben tarthatatlan volt. Meg kell jegyeznünk, hogy Soós a 4 várleltár birtokában ha elvetette volna maradéktalanul Németh módszerét, a szövegek csak egyértelmű választ adtak volna. 94 Soós Elemérnek végsősoron a szigetvári vár »megfejtésének kulcsa« már a kezében volt, de e lehetőséggel nem tudott élni. Fel tehetően Németh Béla által rekonstruált kép, s Németh intenzív befolyása gátolta meg, — legalábbis följegyzéseiből ez világlik ki. Németh Béla szemléletének, módszerének helyi továbbélése is pontosan követhető. Az 1925. évben megjelent igényes idegenvezető kiskönyv 95 Németh koncepciójának -rövid kivoinaota. Ugyancsak Németh Bélát követi minden egyéni meglátás nélkül Szentirmay Tibor Szigetvár településföldrajzának 96 feldolgozásában. Az 50-es években megjelent összefoglalásoknál, továbbra is Németh hatása mutatható ki. S hogy a legjelentősebbeket említsük: Gerő László a magyarországi várépítészetet monografikusán feldolgozó művének 97 Szigetvárra vonatkozó részénél 98 ugyancsák Németh Béla koncepciójával találkozunk, sőt még ennél is tovább jutott a szerző. Míg Némethnél az egykori belső vár a mai várudvar központi térségét foglalta magában, Gerőnél ez már oly módon módosul, hogy a ma is álló szigeti vár az egykori magyar belső vár szerkezetét őrzi, s a kirohanás a déli kötőgát középső szakaszára 'épített barokk pavilon alatt, az egykori vár kijáratánál volt. Azt a kérdést azonban, nnár nem teszi fel Gerő, hogy ébbem az esetben hol terült el a külső vár. Molnár József Szigetvár hódoltságkori műemlékeit ismertető összefoglalásában 99 , — több tárgyi tévedése ellenére is, — használható, rövid áttekintést ad a török -műemlékekről, szintén Németh Béla teóriájából indult ki. A legutóbbi időkben megjelent munkáknál már a Salamon— iSchels-féle topográfiai rend Németh Béla Újváros elméletével keveredve jelent meg, s ez több téves nézeten alapuló következtetés forrásává lett. 100 A fentiekből kitűnik, hogy egy jó irányban haladó megalapozott módszerrel induló kutatás hogyan torpan meg egy helytelen szemléletből fakadó módszerében és leredményéiben elfogadhatatlan mű elterjedésével együtt. Az ok nyilván'valóan a kritikátlan átvételben keresendő, ugyanis 63 esztendő múltán, Németh Béla szigetvári monográfiájának megjelenése után, került sor először a szigeti vár magyar időszakára vonatkozó eredményeinek kritikai szemrevételére, a várásatással kapcsolatos egyik forrásanyag ismertetése folytán. 101 A szigetvári vár ásatásával párhuzamosan végeztük a források gyűjtését is 102 s itt elsősorban olyan anyagválogatásra gondoltunk, amelynek segítségével egyértelműen választ adhatunk az egykori erősség -topográfiai problémáira.