Janus Pannonius Múzeum Évkönyve (1966) (Pécs, 1967)

Helytörténet - Kováts, Valéria: Sziget várának kutatástörténetéhez

SZIGET VÁRÁNAK KUTATÁSTÖRTÉNETÉHEZ KOVÁTS VALÉRIA Sziget erőssége 1566-ban Zrínyi Miklós és társai hősi küzdelmének színhelye az egy hónapig tartó ádáz küzdelem során a harc, a pusztító tűz martalékává lett. A több váregységből álló erősségből csak az emlékezés maradt az utókorra, megsemmisült minden az itt küzdő hősökkel együtt, maga a belső vár is a híddal, a vizesárokkal, az összes épületeivel együtt eltűnt a föld színéről. A mocsárból alig kiemelkedő, fából rótt, földiből épített sövényfonásos, sáirtapasztásos erősségiből jóformán semmi sem maradt.

1 Az egykori magyar vár utolsó szerepéről a kortárs, Istvánffy Miklós így ír: »Az ellenség így már mindkét várat elfoglalta, s a zsákmányt és a hosszú kötelekkel megkötözött és megterhelt foglyokat a táborba vitte. Az el nem oltott tűz még szánalmas tűzvésszel pusztította a falakat és a bástyákat, amikor a téglából épült toronyhoz, melyben nagy tömeg lőpor volt felhalmozva, tombolva odaért. A lőpor nyomban lángrakapott és nemcsak a belső boltozatos termeket, melyekben azt elraktározták, hanem az egész hatalmas épületet is, és a régi házakat is, melyek a belső várban voltak, pillanatok alatt szétvetette és szétvágta. A hatalmas robajjal járó robbanáskor számos török, főként janicsárok nagy tömege, kik az egyes házakat, s minden rejtekhelyet nagy kíváncsisággal fürkésztek, és kikutattak s nem könnyen bocsátottak másokat magukhoz, hogy a zsákmányban azok is részesüljenek, részint a nagy kövek törmelékeitől, részint pedig a felrobbant lőpor hatalmas erejétől, magasba dobva és cafatokra szaggatva pusztult el, úgyhogy magának az ellenségnek bevallása szerint is ismeretessé lett, hogy csak akkor, háromezer vagy még több katona veszett el.« Sziget utolsó perceinek egyetlen képi megörökítése a dublini Chester Beatty Library 413. sz. kódexének

3 egyik illusztrációján

4 'maradt fönn az utókor számára. E XVI. sz-d, jellegzetes török miniatura a már elfoglalt, teljesen rommá lett, 4 várrészből álló erősséget a belső vár téglatornyának felrobbanásakor mutatja be. (1. kép.)

5 Az írott forrásokból kitűnő, nagyarányú pusztulás ellenére a szigeti hősi védelem közelgő 400 éves évfordulója indokolttá tette 1959-ben a szigetvári régészeti kutatások megindítását. A gondolat nem volt új, csak a megvalósítás késett 30 esztendőt. Az ásatást még a két világháború közlött, évről-évre tervbe vette a helyi hagyományokat ápoló Zrínyi Miklós Múzeum Egyesület.

6 Az illetékes megye, Somogy

7 ehhez elvileg hozzá is járult, de gyakorlati segítséget nem adhatott, részben anyagi fedezet hiányában, résziben más természetű nehézségek miatt, s hogy ezek közül a leglényegesebbet említsük: a vár magánkézen volt, s ez minden ásatási kísérletet eleve meghiúsított,

8 bár történtek szerény kezdeményezések az ásatási munkák megindítására, a váron kívüli terület megkutatására.

9 Az iratokból kiderül, hogy a szigetvári ásatástól elsőisorban nem történeti, s topográfiai kérdések tisztázását várták, hanem »értékes« leletanyag előkerülését.

10 Függetlenül e túlhaladott és tönténetieitílen állásponttól, az utolsó évtizedekben feltárásra került várak kutatásánál bebizonyosodott, hogy jóformán csak kerámiára, kevés fémtárgy előkerülésére lehet számítana, s igen elenyésző az épen maradt >»szép tárgyaiknak« a száma, s hadászati felszerelés csak elvétve, igen rossz állapotban kerül elő.

11 Szigetváron a régészeti kutatások megindulása előtt, a helyszíni terepmegfigyelések alapján nyilvánvalóvá vált, hogy a forrásokkal egybehangzóan nemcsak az egykori belső vár, hanem a többi erősség is a földdel egyenlővé lett, ezért eleve számolnunk kellett azzal, hogy az egykori épületek, védművek telj>esen megsemmisülték, s az ásatásnál a történeti kérdések tisztázásához elsősorban topográfiai, kronológiai és építéstörténeti problémákat kívántunk megoldani, amennyiben az egykor is a föld felszíne alatt lévő objektumok, védműmaradványok állapján lehetséges. Az ásatástól vártunk feleletet az egykori szigeti erősség keletkezésére, építési időszakaira, topográfiai kérdéseire, továbbá az 1566. évi hősi küzdelem helyszínének rögzítésére. Célunk volt: feltárni a harc utolsó szakaszának színterét, az egykori vizesárkon keresztül veztett, a belső és külső várat összekötő híd helyét, a kirohanás helyszínét.

12 A feltárással kapcsolatos célokat a munka megindulásakor, 1959-