Janus Pannonius Múzeum Évkönyve (1966) (Pécs, 1967)
Helytörténet - Petrovich, Ede: A középkori pécsi egyetem megszűnése
PÉCS KÖZÉPKORI EGYETEMÉRŐL 167 nuló volt Pécsett, hogy kitelt volna belőlük egy hadsereg; mi volt alapja Istvánfy lelkes szavainak: Volt Pécsett haján egy híres giimnázium, melyet annyi tanuló látogatott, hogy ezek száma e háború előtt állítólag elérte a kétezret 51 . És ezért nem kell légbőlkapottnak minősítenünk, vagy körülményesen kimagyaráznunk Croke, Anglia velencei követének 1530. júl. 1-én kelt javaslatát VIII. Henrik angol királyhoz, hogy házassága ügyében kérje ki többek között a magyar egyetem hozzájárulását 52 . Velencében ugyanis a XVI. század húszas éveiben több pécsi diák járt, akiktől a követ bőségesen tájékozódhatott a 'magyar, illetve a pécsi viszonyokról, és akik a pécsi iskolát joggal nevezhették scholanak, mert csonka volt, de egyetemnek is, mert annak indult és a két fakultás egyetemi fokozatokat is osztogatott. Gondolunk a Páduában, Bolognában tanult pécsi dömésekre, de főként CsuLai Móré Fülöp (1521—1526) pécsi püspökre „és Brodarics István pécsi prépostra, akik 1521-ben követi minőségben jártaik Velencében és ott nagy ismeretségeket szereztek 53 . 5. Az egyetem emlékezete. Bármily értelemben fogadjuk el a pécsi egyetem értelmezését, a fölsorolt adatok eléggé bizonyítják, hogy élete hosszabb volt, mint azt a Legújabb kutatók állítják 54 , de élete nem volt clyan töretlen, mint emlékezete. Mert ez megszakítás nélkül igazolható és erőteljesebben akkor lobban föl, amikor az alapításnak egy századfordulója elérkezett. Az első centennárium sem szaladt el nyom nélkül, .mert alapos a gyanú, bogy Janus Pannonius pécsi püspök azért vállalta 1465-Оэеп Mátyás király megbízásából a pozsonyi egyetem szorgalmazását, hogy a pécsi 'egyetem emlékét fölélessze. Talán meg volt győződve arról, hogy Pécs peniifeírilkus fekvésénél fogva neim alkalmas egy igazi, modern egyetem befogadására és ezért nem kardoskodott jobban a teljes egyetemnek 51 Juhász: Istvánfy: A magyarok történetéről. Bp. 1962. 180. p. • Г)2 Bókefi i. m. 50. 53 Veress Endre Olasz egyetemelken járt magyarországi tanulok anyakönyve és iratai. Bp. 1941. 54 Heilig: i. m., Barta István: Középkorvégi szellemi művelődésünk és a külföldi egyetemek. Regnum 1937. Kleineidam: i. m. 10. p. Pécsett való visszaállítására. A második századfordulót eiknosták a török uralom hozta könnyek. A háromszázadik évfordulót egy török világutazó elevenítette föl, aki bizonyára helyi hagyomány hatása alatt 1664-ben írta sorait: »A székesegyház körül kitűnő főiskola van, melynek leírására hiányzik a nyelv. Jelenleg azonban minden cellája a várkatonaság cellája, mert Szulejimán khán rendszabálya szerint külön paracsnoka és 150 katonája van ... Az isteni Eflatumnak a belső várban lévő régi tudományos főiskolája, melynek 70 fejedelmi boltozató és várszerű szobája van . . ,« 55 Mikor a török uralom után elérkezett a negyedik századforduló, Klimó György pécsi püspök nem elégedett meg az egyszerű emlékezéssel, hanem arra törekedett, hogy a régi egyetemet újra életre keltse. Véleményünk szerint Klimó éppen azért küldte 1767-ben Rómába Koller Józsefet, hogy az elsősorban az egyetemre vonatkozó adatokat kutassa föl. Mert amikor Koller egy év 'múlva gazdag zsákmánnyal visszajött, akkor nyújtotta be Klimó az uralkodónőnek egyetem alapítására irányuló kérelmét. (1760. január) mellékelve másolatban a régi egyetemre vonatkozó okmányokat. De hiába hivatkozott Klimó a régi dicsőségre; arra, hogy a szükséges pénz rendelkezésre áll, hogy az egyetemet már készen várja egy hatalmas könyvtár, érem- és ásványtár, sőt csillagvizsgáló torony is a kellő felszereléssel, törekvése nem tudott aktualizálódni és az évforduló csak emlékezés maradt. Az ötödik jubileum évében, 18674>en a politikai élet más irányba terelte a közfigyelmet. De Pécs akkor is emlékezett. Az újonan alakult jogakadémia ifjúsága ünnepi gyűlésen hódolt az ősök emlékének 56 , egy pécsi származású orvos pedig, aki ennek az évnek szeptemberében költözött Budára. Ivanovies Endre, az 500 év emlékére egy 500 sortból álló latin költeményt írt és azt díszes bekötésben a római pápának ajánlotta föl 57 . 55 Karácson Irore: Evlia Cselebi török világutazó Magyarországi utazásai. Török—magyar történelmi emlékek. II. oszt. Írok. III. 56 Idők Tanúja. Pest. 1867. október 29. száma. 57 Illicini Péter állítólagos 1550 körüli pécsi tanárkodását teljesen figyelmen kívül hagyjuk, mert a reá vonatkozó első forrás, Péterfy: Sacra Concilia, 1735. késői; Ábel sem fogadja el. Nézetünk szerint a Péterfy állításának alapjául szolgáló ismeretlen forrás félreértés eredménye: Oláh Miklós, aki Illicini t Nagyszombatba meghívta, korábban pécsi kanonok volt és az ismeretlen forrás ezt keverte össze, mikor azt írta: a pécsi kanonokok hívták meg Illicinit a pécsi iskola élére. De az is lehetséges, hogy az illető Bécs nevét hallotta, ahonnan 111 cini hazánkba jött, és azit tévesztette össze Péccsel. Egyébként Illicini munkájában soha sem említi Pécset.
