Janus Pannonius Múzeum Évkönyve (1966) (Pécs, 1967)
Helytörténet - Petrovich, Ede: A középkori pécsi egyetem megszűnése
160 PETROVICH EDE Életrajza tehát arról tanúskodik, hogy vállalkozó kedvű, mozgékony szellemű egyéniség volt, aki Pécsett nem találta meg a továbbhaladás föltételeit. Pécsről történt távozása inkább tudományszomjának, mint a pécsi egyetem megszűnésének tulajdonítható. d) Magyar tanulók nagy száma két külföldi egyetemen Ha a pécsi egyetem a XIV. század végén és a XV. század folyamán működött, akkor a magyar tanulók zöme bizonyára ezt az egyetemet látogatta. Következőleg a külföldön tanuló magyarok létszáma lecsökkent és így a csökkenésből, illetve a létszám emelkedésébői következtetni lehet a pécsi egyetem életére is. Sajnos, csak a bécsi egyetemmel kapcsolatban találtunk Sohraufnál pontosabb statisztikát, a Prágában tanuló hallgatókról magunknak kellett a Monumenta historica Universitatis CaroloFerdinandeae Pragensis két kötete alapján a létszámot összeállítani. 24 Természetes, ez az utóbbi összeállítás nem tarthat igényt teljességre, részben a helyiségek bizonytalan meghatározása miatt, részben pedig azért, mert a két mű nem »anyakönyv-«, hanem csak a graduáltak névsorát tartalmazza. Ez zavaró körülmény ellenére talán mégsem lesz haszontalan az idevágó adatok kimutatása. Bécsben Prágában évben magyar pécsi magyar pécsi jogász összes összes jogász összes összes 1367—70 1 3 1371—80 68 2 7 14 1381—90 245 7 3 51 1391—400 257 4 8 22 1401—10 13 228 2 9 29 1411—20 62 626 13 2 13 1421—30 53 678 9 1431—40 39 509 3 1441—50 35 654 6 1451—60 24 összesen 226 3265 47 29 132 E kimutatás első tekintetre elárulja, hogy létszám-csökkenésről, apadásról szó sem lehet, inkább növekedésről kell beszélni. Ugyanez a megállapítás olvasható ki Schrauf e szavaiból: (V. old.): .... a nációk megkülönböztetését közvetlenül követő félévben (1385. II.) 26 beírott tanuló képviseli a Natio Ungarorum-ot, amely szám 24 Az adatokat Schrauf: Magyarországi tanulók a bécsi egyetemen. Bp. 1892., Die Matrikel der Wiener Universität. Wien. 1954 és a prágai Liber decainorum-ból és Album seu Matricula-ból vettük. épen egyenlő a Náció Australium számával, de csak félannyi, mint a Natio Rbenensium; ez a viszony azután több mint egy századon keresztül állandó maradt. A magyarok száma csak 1405-ben és 1406-ban mutat nagyobb apadást, de már 1409. után szembetűnő szaporodás észlelhető, valószínűleg a prágai egyetemen kitört zavarok következtében.« A statisztikáiból elénk táruló kép helyes kiértékelése céljából nem lehet figyelmen kívül hagyni, hogy Bécs és (egy bizonyos ideig) Prága sokkal vonzóbb volt tanulás szempontjából, mint Pécs és így érthető, hogy a magyar ifjúság szívesebben tódult e neves városok híres egyetemeire, mint a sokkal szerényebb keretek között élő pécsi iskolára. Sokkal fontosabfo, hogy a bécsi statisztikában benne vannak az összes hallgatók, nemcsak a bölcsészeik és 1401-ig bezárólag a jogászok, hanem az orvosok és teológusok is. Neim lehetetlen, hogy többek között azért duzzadt meg Bécs, mert a Pécsett végzett bölcsészek ide tódultak orvosi és teológiai tanulmányaik megkezdésére. Tehát Bécs növekvő létszáma nem jelenti okvetlenül a pécsi egyetem halálát. e) Az óbudai egyetem alapítása, 1389 Az 1389. körül Óbudán létesített »egyetemet« is a pécsi egyetem elhalálozásának jeléül szokták emlegetni. Csakhogy Zsigmond király bizonytalan jellegű kísérlete inkább egy hittudományi egyetem felállítására irányult az ország fővárosában, mint az amúgy is csonka pécsi iskola elsorvasztására, vagy éppen pótlására. 25 f) Az »olim« szócska értelmezése. Nem oszthatjuk Heilig Konrád nézetét 20 , hogy az 1400., illetve 1402. évekből származó és a pécsi egyetemi hallgatóknak a már érintett viszályát tárgyazó három irat régmúlt időre utal vissza, esetleg talán már az egyetem megszűntére figyelmeztet az iratokban kitett »olim« szócska. Hogy jelen esetben mekkora időt jelent ez a szó, arra útmutatásul szolgálhat a következő adat: 1372-ben azt írja a pápa Galvano pécsi tanárnak, hogy Vilmos püspök, Galvanóinalk olim bizonyos javadalmakat adományozott. Mivel ez az adományozás legfeljebb 1367-ben történhetett, világos, hogy az olim szó nem mindig jelent «hajdant«, hanem jelenthet rövidebb, 5—6 évnyi időközt is. g) Zsigmond király 1410. évi kérése. Nem kis problémát okozott illetékeseknek XXIII. János pápa 1410-ben a Zsigmond király25 Ábel: i. m. 26 Heilig Konrád: Zur Geschichte der ältesten Universitäten und des Magisters Benedikt von Makra. A Bécsi Magyar Tört. Intézőt Évikönyve. Bp. 1931. 41. p.
