Janus Pannonius Múzeum Évkönyve (1966) (Pécs, 1967)
Néprajztudomány - Knézy, Judit: A kaposvári Rippl-Rónai Múzeum Kapoli tárgyai
138 KNÉZY JUDIT Dobozok: Három van ilyen gyűjteményünkben, egyik karcolt díiszű, a másik kettő domború fairagásos. Formájuk, összeállításuk módja és zárszerkezetük azonos. Téglatest alakúak, a lap és fedőlapjuk oldallapjuktól kis peremmel kiszélesednek. A két hosszabb és két rövidebb oldal csaposán illeszkedik egymásba, kis vasszöggel vannak rögzítve és oldalélük legömbölyített. A fedőlap zárása mozgatható gombra szerelt nyelv segítségével történik, a gomb a fedőlap tetején, a nyelv az alján van. 13. ábra. 4166. Doboz. Kopaszhegypuszta 1928. H. : 20.3 cm., M.: 7.5 cm., ßz.: 14,5 cm. Juharfa, szilvafa szegődísszel, alja tölgyfa. Karcolt díszű, a minták fekete komturozásúak és sárgított hátterűek. Tetején tulipánbokor, a díszes gombon pontsor és csigavonal, a szegőlécen rozmaringleveles vésett dísz. Hoszafobik oldalain 3—3 mező van, egyenes tengelyű virágbokrokkal díszítve, keskenyebb oldalán 2—2 mezőn átlósain elhelyezkedő tengelyű viiráglboikrclkkail (КЗ. ábra). Készítés ideje: 1928 körül, helye bizonytalan. Gyűjtötte: Gönczi Ferenc. Botok: Többnyire sétabot formájúak, néha ad agancsnyéllel Kapoli egyiknek-másiknak különleges formát. Anyagunkban nincs karcolt juhászkampó, se fokos, talán azért, mivel a meglevőek készítési időpontja nem lehet korábbi 1927— 28чпа1. Ekkoriban ment nyugalomba Kapoli Somogyháraágyra s ezután inkább csak sétabotféléket készített eladásra. Kedvelt formája volt a »gyűrüsbot«. A botokat díszítés előtt különféle előkészítési eljárásokban részesítette. Akikor vágta ki a fát, mikor nem volt nedvdús (ősszel vagy tavasszal), állni hagyta héjában, majd a héját úgy távolította el, hogy tűzön megpirította és így a héj könnyen levált. A tartósság növelésére zsírral kenegette. Négy-öt hónapig szárította', s csak aztán kezdte el díszíteni. A karcolt díszű botok színezése megegyezik a szaruból és dísztökből készült tárgyakéval. A tér kitöltésére a figurák mellett ugyancsak használ álló virágindákat. A botokon a mezők gyűrűszerűek, vagy elliptikusak és egymásba kapcsolódók. Anyagunkban jól látható az a kísérletezés, amelyet választóvizzel faanyagon eszközölt Kapoli. Egy 1927 körül készült közópbanna színű fám nem érvényesül jól a karcolozás sem, meg a választóvizes háttér sem. A következő két botnál (4163as számú mind a kettő) ugyanazt a mintát és beosztást először sötétszínű fán, másodszor világos alapszínű juharfán próbálta ki, természetesen az utóbbin érvényesült szépen a karcolozás is és a színhatás is. 4160. Sétabot. Kopaszhegypuszta. 1928. H.: 92 cm., kampó h.: 14 cm. Rózsafa. Feje sétabot formájú. Fogójára kosfej van faragva, a bot fején tulipánvirág, alatta gyűrűben »Kapoli Antal 1927« felirat van. Az első köribefutó mezőben magyar címer, a másodikban: betyár és menyecske »Bödő Böske, Séta Pista« felirat; a harmadikban puskát töltő és táncoló betyár. A mezőket hármas gyűrű választja el egymástól felül. A karcolt rész alján két-két elliptikus egymásba illeszkedő mező van, háromban virágkompozíció áll és egyben tölgy le vél. Kopott, Készítés ideje: 1927. Helye: valószínűleg Kopaszhegypuszta. Gyűjtötte: Gönczi Ferenc. 4163. Sétabot. Kopaszhegypuszta. 1928. H.: 92 cm. Kampó, th.: 11 cm. Szilvafa. A bot fején szív kompozíció és »Kapoli Antal 8« felirat. Ez alatt két gyűrűforma (mezőben címer, valamint sétabotos úriember és kalapos ridikülös asszony. A mezők szélén hullám és pontsoros gyűrűik. A bot közepén 6 kettesével elhelyezkedő elliptikus mező: négyben tulipán, egyben tölgyág, egyben pedig vegyes viirágkompozíció. Végül függőlegesen 1928-as szám van barnával írva. 4163. Azonos beosztású és mintájú mint az előbbi, csak anyaga juhar, alapszíne sárgás, s ezáltal a barna, piros és fekete színek jobban érvényesülnek. H. : 87 cm. Az egyes mezőkben bár ugyanazok a motívumok, variálásuk módja kicsit más. Mindkettő 1928-ban készült Kopaszhegy pusztán. Gyűjtötte: Gönczi Ferenc. 4165. Sétabot. Kopaszhegypuszta 1928. H.: 85+ 12 cm. Kampó sz.: 22 cm. Anyaga: rózsafa, kampója agancs. (H/g. ábra.) Négy gyűrűszerű és két kisebb elliptikus mezője van. Az egyes mezőket hármas gyűrűk választják el. Az első mezőben címer, a másodikban két betyár »Séta Pista« felirat van, harmadikban: cserépből kinövő bokorvirág, negyedikben juhász és leány helyezkedik el. Az egyik elliptikus mezőben tulipános, a másikban őszirózsás kompozíció. Alul függőlegesen »Kapoli Antal munkájo készült 1928« van írva. A lenti vége barnára van festve. Ép. Készült 1928-ban Kopaszhegy pusztán. 4995. Sétabot »juhászkampó«. Kopaszhegypuszita, 1929. H. : 96 cm. Keményfa. Felső végén pofaszakállas emberfej. A legfelső mezőben pipázó férfi és virágkompozíció van, ezalatt 10
