Janus Pannonius Múzeum Évkönyve (1966) (Pécs, 1967)

Természettudomány - Gebhardt, Antal: A Mecsek hegység állatvilága II.

Л MECSEK HEGYSÉG ÁLLATVILÁGA II. A szárazlföldi fajok 'túlnyomó többsége nedves, nyirkos helyeken, erdőkben, moha, fakóreg és kövek alatt él. Egy részük növényevő. Ezek gombafonalákkal, moha részecskékkel és egyéb növényi korhadékkal táplálkoznak, míg a ragadozó fajoknak apró ŐISTO varok (Apterygota), légy- és más rovarlárvák szolgálnak éleiemf orrásul. Vízben élnek (Aselloidea) Asellus aquaticus L. — A Mecseik forrásaiban > vizes árikaiban és egyéb kisebb álló és lassú folyású vizeiben — melyben megfelelő mennyiségű korhadó anyag van —, mindenütt megtalálható. Steinaselllus hungaricus (Méh.) syn. Frotelsonia hungarica Méh. — Az Abaligeti-barlang vak rákja, de előfordul a »Kis Paplika« és a Melegmányi-barlang karsztvizeiben is. Első 3 példányát 1923. október 15-én Bokor Elemér és Méhely Lajos gyűjtötte Dózsa Dezső és Tasnádi Kufoacska András társaságában. Néhány hét múlva, november elején ugyanők (Dózsa Dezső kivételével) további 30 példányt gyűjtöttek, amely anyagot Méhely Lajos feldolgozva, a Magyar Tudományos Akadémia 1924. január 21-én tartott ülésén ismertette. Ennek a kétségtelenül ősi, tejfehér, 7,5 mm nagyságot meg nem haladó Isopoda-raknak legközelebbi rokona, a Stenasellus váréi Dollf., Franciaország és Spanyolország több barlangjából ismeretes, de mindenhol ágén ritka. Az abaligeti vak rák a barlangi patakban, a bejárattól számítva, mintegy 100 m távolságtól kezdve gyűjthető, bár leggyakoribbnak a barlang utolsó — a »Nagy-dóm« után következő szakaszában mutatkozik. A gyűjtés sikerének esélye a barlangból kifelé jövet, a bejárathoz közeledve mindinkább csöikken. Ennek elfogadható magyarázata az, hogy a rák tulajdonképpeni élőhelyét nem annyira a barlang hozzáférhető részeiben, mint inkább a barlang végét jelző siphonon túl folytatódó, fel nem tárt üregek hasadékvizében kell keresnünk. A barlangban előforduló példányokat az áradó patak ós az abba ömlő föld alatti források erősebb sodra hozza magával s egy részüket a barlang utolsó szakaszában letelepíti, más részét pedig mindinkább csökkenő példányszámban a kijárat felé tovahurcolja. Az igen magas ós feltűnő alacsony vízállás a gyűjtésre nem kiedvező. A magas vízállással fokozódó ár erejével szemben ugyanis a törékeny szervezetek, úszóképesség hiányában, nem tudnak ellenállni, minek következtében őket a víz sodra a barlangból kihordja. Viszont az alacsony vízállás azt eredményezi, hogy egyrészt a patak áramlása gyengül, másrészt, hogy anniák oxigéntartalma csökken. Mindkét jelenség alkalmas arra, hogy a környezeti viszonyok változásaival szemben rendkívül érzékeny vak rák pusztulását idézze elő. Maga az állat a barlangi patak homokos talajú medrében heverő kövek alatt és azoknak oldalain — gyakran Gammarus és Niphargus társaságaiban —, legtöbbször olyan helyen él, ahol a víz tiszta ós sodra bár időnként jelentékeny, de nem túlerős. Csapdában elhelyezett hús, illetőleg növényi csalétekben sose fordult elő, bár abban Niphargus gyakran volt található. Nektonikus életmódjára való figyelemmel valószínűleg törmelékevő (syrmatophaga), közel áll azonban a feltevés, hogy táplálkozás közben szervezetébe a detritusszal együtt egysejtű véglények is belekerülnek. Stenasellus hungaricus v. robustus Méh. — Máinfai-barlang. A törzsfaj változatának első példányait 1926. november 1-én Molnár István gyűjtötte. A változat az abaligeti törzsfajnál nagyobb. Bár az állat a felső barlang (»Kőlyuk«) tócsáiban is előfordul, mindazáltal az alsó, forrásbarlang patakjában gyakoribb. Itt is — ugyanúgy, mint az Abaligeti-barlangiban —, kövek alatt található, de ritka. Microcharon acherontis Chapp. — A Mánfaibarlamghoz közel, a Mélyvölgy karsztvizéből került elő. (leg. Farkas H.) Szárazföldön terjedtek el (Oniscoidea) Ligidium germanicum Verh. — Mélyvölgy, Melegmányi-völgy, Sziuadó-völgy, Abaligeti-barlang, Tubes. Ligidium hypnorum Cuv. — Misina, Mélyvölgy, Márévári-völgy, Hidas-völgy. Trichoniscus germanicus Verh. — Melegmányi-völgy, Szuadó-völgy, Jakabhegy, Tubes északi lejtő. Hyloniscus vividus Koch. — Mély völgy, Farkasárok, Abaligeti- és Mánfai-barlang. H. adonis Verh. — Misina északi lejtő, Hetvehely, Mánfai-barlang. H. riparius С Koch. — Mélyvölgy, Melegmányi-völgy, Szuadó-völgy. Haplophthalmus danicus Budde-Lund. — Márévári-völgy, Singödör-völgy. Lepidoniscus germanicus Verh. — Mély völgy, Darázs-forrás környéke, Mánfai-barlang. L. germanicus v. pannonicus Verh. — Hidasvölgy. Poroellio spinifrons Brandt — Márévári-völgy. P. pictus Bra. et. Ratz. — Misina és Tubes északi lejtője, Mánfai-barlang. P. scaber Latr. — Misina -tető, Lapisi vadászház környéke. Protracheoniscus poli tus C. Koch. — Misina északi lejtő, Mély völgy, Melegmányi-völgy. Tracheoniscus ratzeburgi Bra. — Misina északi lejtő, Sziuadó-völgy.