Janus Pannonius Múzeum Évkönyve (1965) (Pécs, 1966)

Muzeológia - Mándoki László: Régi fényképek múzeológiai feldolgozásáról

RÉGI FÉNYKÉPEK FELDOLGOZÁSÁRÓL 343 A 4. pántba kerülnek a következő adatok: A készítő sneve, és a fénykép készítésének ideje. Ez alá (ha ez dk az adatok nem ismeretesek, akikor üresen hagyott helyük alá) kerül a következő szöveg: Reprodukálta N. N. ; év, hónap. (A szerzői jog védelme .érdekébein publikálásnál is utalunk nemcsak la készítő, hanem a reprodukáláisit végző személyre is!) A ifotofeairton toivábbi adiatai változatlanok.* B) Ujabb gyűjtésű pozitívok. Az újaíbb gyűjtésű pozitívoknál a negatívra utaló Mtáiríi szám mögé, az R betűimellé csak abban az esetiDem kerüli oda a P betű, ha a fényképei: nemcsak reprodukálásra, hanem végleg, archiválásra is megkapta múzeumunk. Ugyanígy készülnek természetesen az utalókartoinok is. Miiint feotéblb láttuk, az újabb (gyűjtésű po zitívclknál igyekszünk a lehető legrészletesebb adatfelvételre törekedni, s mint írtuk, a poizitívgyűjteményben helyezzük el az adatfelvételi lapoikat, akár van mellettük kép, akár nincs — hiszen imiég az 'Ígéret ellenére '(hogy reprodukálás utam »felújított« képet kapnak az iníoirimáitcirok) sem mindig maradhat a imúzeuimraál az eredeti negatívról készült pozitív. Tehát ha fotó- és utalókért ónon iá leltári száim mellett csialk R betű áll, P >neim, akikor a pozitív inem maradhatott múzeumunknál, de ebben az esetiben is meg keli legyen a pozitivgyűjtemény megfelelő leltári szalma alant a résizietes adatfelvételi lap. * Az általánosan elfogadott elveket és leltározási utasítást tekintve változatlanok, azonban a JPM Néprajzi Osztályának korábbi gyakorlatától eltérnék, ugyanis e gyakorlatot kezdetben a szabályoktól eltérően (vagy valamiféle akkori szabály szeriint) alakították ki elődeink. A pécsi fotóleltározási, illetve kar'onozási gyakorlat szerint a 3. pont: Milyen célra készült a fénykép, illetve a későbbi felhasználás adatai. (Mivel a kihagyott hely legtöbbször kevésnek bizonyult, a bibliográfiai adatok hiányosak, vagy sokszor el is maradtak.) 6. pont: A negatív vagy pozitív méretei. 7. pont: Negatív vagy pozitív (van a múzeum birtokában). A későbbiekben igyekeztünk ésszerűsíteni ezt a szisztémát: elhagytuk a 7. pontot, a 6. pontban pedig mindig a negatívra utaló bejegyzés kapott helyet: méret (vagy ennek szöveges kifejezése — norimálfilim, vagy Leica color), illetve a negatív hollétére történő utaiás (imérstmegjelölés nélkül), pl. M(agyar) N'(éprajzi) A(tlasz). Az 1965-ben kartonozásra került fényképeknél áttértünk a szabályos sorrendre és a régi anyagból újonnan kartomozáisra kerülő, reprodukció útján nyert fény képeknél is a helyes sorrendet követjük. Adatfelvételi lap nélkül beérkező pozitívokat nem reprózunk!* A 2. pont a legszükségesebb adatok mellett (hiszen a részletes leírás megtalálható a pozitívgyűjtemény megfelelő leltára sziámú adatfelvételi lapján) a következő tudnivalóikat tartalmazza: kitől '(név, pontos lakcím) kaptuk a reprodukált képet, tulajdonából, vagy tulajdona kiegészítéssel (ezzel is jelölni kívánjuk, hogy a kép a múzeum birtokában van-e, vagy csak reprodukálásra kaptuk meg). A további pootcík azonosak az A. részinél leírtaikkal, illetve az egyéb ifoitókairtonox pontjíai<val. A pozitívgyújtemiénybein elhelyezett .adatfelvételi lapok a leltári szám és földrajzi név után szintén a tulajdonos, illetve ajándékozó iríevát és címét tűinítetilk fél elsőként, illetőleg a baranyai regionális atlasznál használt tasakokra írjuk fél majd a negatív leltári száimát és a földrajzi mevet. * * * Tagadhatatlan, hogy első látásra (olvasásira) kissé bonyolultan hat az a szisztéma, ameiyraek megvalósításiam és általános elterjesztésén fáradoiztunk, s lelhet, hogy soraink éles Vitát fognák kiváltani. Reméljük azonban, hogy a vita nem tog kimerülni a rendszer ócsárlásában, hanem egyszerűsíti, 'vagy továbbépíti ö pécsi próbálkozást. Elvetni — úgy véljük — inem lebet, meint szükség van reá i(vagy valami hasonlóra), munkánk megkívánja, hogy foglalkozzunk e kérdéskörrel. A regi (már imúzeuimban lévő, vagy terepen található) ifényiképek forraisérltéke senki előtt inem lelhet vitás,** funkcionálisan lakásdíszek (igyekszünk is gyűjtéseink során villanófényes felvételekkel eredeti helyükön megörökíteni őket), egyebekben pedig általában pontosain datálható dokumentumai a 'népi kulturáinlak. A kötelező érvénnyel készült esküvői képek, a bevcmuláskoir készült családi képek, a szabadságos katonák fényképezkedése (legtöbbször szintén családjukkal együtt történt), a szabadságolt inem kapott kíaitoimák számára küldött családi képek olyan időszak viseletét rögzítik, ametymek viselétdarabjai csak * Az elvi és gyakorlati problémák tisztázása előtt pl. MATUSEK LÁSZLÓ iskolaigazgató, honismereti szakikörvezető több száz régi viseletképet hozott be reprodukálásra Áta és a környékbeli falvak délszláv (sokae) lakóitól. E képekhez máig sem készültek el az adatfelvételi lapok, tehát kar toinozásuk sem történhetett meg! ** Örömmel láttuk hogy a Néprajzi Múzeum is megtette már a legszükségesebb lépéseket az ilyein jellegű anyag egy gyűjteményben való kezelése felé (vö. Néprajzi Értesítő XLVII (1965), p. 214, továbbá lásd a 214—215. lapokon közölt képéket)