Janus Pannonius Múzeum Évkönyve (1965) (Pécs, 1966)

Helytörténet - Kopasz, Gábor: Adatok a baranyai volksbundista szervezkedés történetéhez

A BARANYAI VOLKSBUNDISTA SZERVEZKEDÉS 277 a választmány, mind az intézőbizottság 'válasz­tott tagjait a közgyűlés 3 évre választotta. Az elnöki tanács tagjai voltak az egyesület elnö­ke, ügyvezető alelnöke és igazgatója. Ugyan­csak három évre választotta a közgyűlés az egyesület titkárát, amely elnökből, nyolc alel­nökből, igazgatóból, főtitkárból, két titkárból, ügyészből, pénztárosiból és két ellenőrből állott. Azokban a községekben, ahol az egyesület­nek legalább 50 rendes tagja volt, az alapsza­bály módot adott helyi választmány alakításá­ra. Aíhelyii választmányon belül kislétszámú, 4—5 tagú vezetőséget alakítottak. A helyi vá­lasztmányok az anyaegyesület ellenőrzése mel­lett működtek, a központ utasítását tartoztak végrehajtani. Némi megkötést jelentett, hogy a helyű választmányok megalakulását a területi­leg illetékes törvényhatóság első tisztviselőjé­nek, — az alispánnak, vagy a 'polgármesternek — be kellett jelenteni. 7 Az alapszabályok értelmiében megalakult egyesület 1924 karácsanyáin országos német nyelvű felhívással fordult a .magyarországi né­met lakossághoz. 8 Tájékoztatta őket arról, hogy a magyar kormány engedélyével ímegalakult a Magyarországi Német Népművelődési Egyesü­let (Ungarländiiisidher Deutscher Volfcsbildungs­verein). Hangsúlyozta a felhívás, hogy mind az alapszabályzat, mind pedig az egyesület veze­tőségének összetétele garancia arra, hogy tisz­ta és dicséretre méltó eszközlökkel törekszik egy nemesebb és magasabb cél felé. A megalakult egyesület feladata, hogy tovább táplálja ós ápolja a hű és töretlen magyar hazafias szelle­met, amely a német népben kezdettől fogva ge­nerációkon keresztül élt és hatott István ki­rály országainak egész területén. Feladata még az is, hogy ápolja és fejlessze a német nyelvet, művelődést, szokásokat, me­lyeket a német kisebbség a dicső telepes ősök­től mint értékes hagyományokat átvett és ép­pen ezek által a magyar hazának századokon át hű és értékes szolgálatokat tett. A Magyar­országa Német Népművelődési egyesület tevé­kenységének — miután mind az egyházi, mind a világi hatóságok a magyar kormánnyal egyetemben jóindulatú megértéssel támogat­ják — beszédes bizonyítékának kell lenni, hogy a magyar nemzet a német kisebbség nyelvi kulturális jogait biztosítja és tisztelet­ben tartja. A felhívást Graitz Gusztáv titkos tanácsos, Bleyer Jakab egyetemi tanár és Wild József 7 A Magyarországi Német Népművelési Egyesü­let alapszabályzata 1924. aug. 3-án készült el és ugyanazon év szeptember 19-én láttamozta Ra­kovszky Iván -belügyminiszter. 8 P. A. L. Baranya m. It. 28342/1927. auisp. szám. nemzetgyűlési képviselő írta alá az egyesület vezetősége részéről. A következő 192ö. év tavaszától az egyesület budapesti központja Baranya megyében is nagy szervező tevékenységbe kezdett. Hásságy, Nyomja, Szederkény, Palotabozsok, Szűr, Hd­mesháza, Boly, (Bocsa, Szalatmak, Köblény, Má­gocs, Kán, Abailiget, Csikóstöttös, Nagyihajmás és Mekényes voltak azok a baranyai községek, ahol a német egyesület számára nagyobbmér­vű taggyűjtő munkát végeztek. A taggyűjtés során a szervezők arra töre­kedtek, hogy minden községben legalább 50 tzgja legyen az egyesületi csoportnak, hogy a helyi választmány megalakítható legyen. A minden gátlás nélküli taggyűjtés sokszor sza­bálytalanul és félrevezető módon, vagy erő­szakosan történt. Nyomja 'és Szálainak közsé­gekben több fiatalkorút is felvettek alapsza­bály ellenesen a tagok közé, csakhogy megle­gyen az 50-es létszám és így a helyi választ­mány megalakítható legyen. Szederkényiben az .aláírók nem tudták, hogy milyen szervezetihez csatlakoznak és a 'Csatla­kozás milyen kötelezettséggel jár, s olyanok is voltak a névsorban, akik nem belépési szán­dékkal írták alá az ívet. Amikor értesültek az egyesület céljáról, megjelentek a kör jegyzői hi­vatalban ós kijelentették, hogy nem kívánnak a német kulturegyesületnek tagjai lenni, s annak községükbein való megalakulását nem is tartják indokoltnak. Van már a községben egy 1898 óta fennálló olvasó egyletük, ahol a továbbképzésükre szolgáló, anyanyelvükön írt napilapokat, folyóiratokat, könyveket megkap­ják. Ott ismeretterjesztő élőadásokat, műked­velő előadásokat is tartanak, arai kulturális igényeiket teljesen kielégíti, így a Magyaror­szági Német Népművelődési Egyesület neve­zetű nemzetiségi egyesület ivén tett aláírásu­kat semmisnek tekintik. 9 Pócsán a taggyűjtés a gazdakör égisze alatt történt és a jelentkezett tagok csak később éb­redték rá, hogy milyen egyesületbe léptek be, sőt a taggyűjtő ívet a feltüntetett tagok fele nem is maga írta alá, hanem helyettük a tag­gyűjtők, ami a gyűjtőívekből is kitűnt. Ami­kor az aláíróktól az egyesület báróimévá tag­díjfizetési kötelezettségüket akarta érvényesíte­ni, többen írásban azonnal bejelentették kilé­pésüket. 10 Az első évi sziervezőrniunka során az is kife­jezésre jutott, bogy a Baranya megyei helyi hatóságok sem nézték jó szemmel az ún. Né­met Népművelődési Egyesület fenti módszerek­kel folytatott szervezkedését. Ennek hatásaként 9 Uo. 1297/1925. alásp. szám. 10 Uo. 821/1925. alisp. szám.

Next

/
Oldalképek
Tartalom