Janus Pannonius Múzeum Évkönyve (1965) (Pécs, 1966)

Néprajz - †Berze Nagy, J.: Arany-tanulmányok

14Ö ËËRZE NAGY JÁNOS ját gyűjtésiéiből isimerteti Arany László a nép­ímesiekrőll szóló székfoglaló értekezésében (Ossz. műv. 2. köt. 146—147. 11.). Aame típusjegyzíé­kéiben 1. a Lügenmärchen szakasz alatt fölvett típusokat. Magyar változatai: M. N. Gy. (Berze Nagy): IX. k. 86. sz. 550—568. 11. Hogy mentem én meny országba? — s ennek u. o. 581—582. 11. említett változatai; M. N. Gy. (Horger): X. k. 41. sz. 36)9—373. 11. Édesapám keresztelője; M. N. Gy. (Ipolyi): ХШП. k. 101. sz. 462—467. 11. Hazugság; Kálmány: Hagy. I. k. 106. sz. 178. 1. Nagyotimoodó huszárok. Idegein változatok: Haltrich: id. m. 59. ez. 211—215. 11. Die drei lustigen Brüder; Schulle­rus: id. m. 92. sz. 202—205. 11. Eine lügnerische Mär; Kremnitz: id. m. XII. sz. 137—153. 11. iMutters Häuschen; Sainénu: id. m. 456. 1. Umu remasagu pe minciuniii; Krauss: Sagen und Märchen der Südsl. I. k. 109. sz. 479^480. 11. Wie Manche ihre Märchen beschliessen, u. o. II. k. 56. sz. Von dem, der alle übertrumpft hat, u. o. IL k. 76. sz. 142—144. 11.; u. az: Tau­send Mäirchen und Sagen der Südsl. I. k. 95. sz. 330—339. 11. Wie ich in Kahlschändeis Wassermühle mein Mehl mahlte; V ernaleken: id. m. 43. isz. 194—195. 11. Alles glaubt der Kö­nig doch nicht; Peter: id. m. IL k. 207. 1.; Grimm: 138. sz. Knoist un sine dre Sühne, 158. sz. Das Märdhen vom ScMLauräffenland, 159. sz. Das Dietimarsische Lügenmärchen; Zaunert: id. m. 195. 1. Die Rübe im Schwarzwalde; Vecken­stedt: id. m. 227^228. 11. Die Geschlichte vom reidhen Müller; Kunos: id. m. 399—400. 11. Kunterbunt; Wesselski: Der Hodseba Nasiredri­in. IL k. 452. sz. s enntek a 219—220. 11. levő jegyzetében említett irodalom; Boite— Polivka: Anmerkungen. И. к. 506—516. M. 38. A szürke ló. 226-4229. H. Állatmese; ide­gen változataiban aetiologükus vonatkozású. Aame típusj egy ékében 47. sz. alatt. L. Dähn­hardt: Níatureagen. III. k. 22., IV k. 235-239.11. 39. A czigány az égben és pokolban. 273— 285. 11. A világgá szaladt ember -4- ördög kály­hafűtője 4- a czigány égi utazása 4- rászedett ó'rdó'gHtípusok kapcsolatából származó mese, ímelyben az elsőt csak néhány vonás képviseli, a másodikra halvány reminiisoentia emlékeztet; a szerkezet javarésze a két utóbbi típus elemei­ből ál. Mesénk tipológiai elhelyezkedése Aarne jegyzékében a következő: Világgá szaladt em­ber hiányzik 4- 457 4- '800 + 1027 4- 1063 4­az ostorral való pattogás versenye hiányzik 4­4 1083 4- 1096 4- 1036. számok. A világgá szaladt ember thémájának irodal­mát felsoroltam az Ethnogiraphia 1915. évf. 109—110. lapjain. Az ördög kályhafűtője-tíipus magyar változa­tai: Lázár: Alsó^F.^vm. •mon. I. к. 2. т. II. sz. 600^602. П.; M. N. Gy. (Berze Nagy): IX. к. 167—1173. И. 22. sz. Odaért, a hóivá a mádi zsi­dó; M. N. Gy. (Ipolyi): XIIL k. 29. sz. 190—195. 11. A gyűrűoske, u. o. 30. sz. 196—302. 11. Nem­tutika, u. o. 37. sz. 423—424. 11. Az Ördögnek ígért gyermek. Idegen változatait 1. Grimm: 100. sz. Das Teufels russiger Bruder ez. meséjéhez Boite— Polivka: Anmerkungen, II. к. 423—426. lapjain félsorolt irodalmait. Idegen változatok a czigány égi utazása-típus­hoz: Kirchhof: Wendunmuth (Bibi. des Litt. Ver. in St., 95. köt.) 230. sz. 283—285. 11. Von einem hinokenden Seneider, 1. hozzá Oesterley­nek ugyanazon könyvtár 99. köt. 50. lapon lévő j egyzetet ; F re y : Gairtengéseílllísich a ft (fa most emlí­tett könyvtár 209. köt.) 109. sz, 124—126. 11., 1. hozzá a 256. 1. Bolté J. jegyzeteit; Wickram: Rohwageinbüchlein (a Bibi. d. Litt. Ver. in St. 229. kötete) 110. sz, s 1. Boilte-nak ugyanott 392. 1. levő jegyzetét; Vernaleken: id. m. 43. sz. 194—195.11. Alles glaubt der Kömig doch nicht; Grimm: 35. sz. Der Schneider im Himmel; Köhler: Kl. Sehr. I. k. 101-405., 109— ill0., 112., 322.—323. IL; Köhler: Aufsätze, etc. 65-67. IL; Bolle— Polivka: Anmerkungen, I. k. 342—346. IL Magyar változatok a rászedett ördög-típusá­hoz: Lázár: Alsó-E. vm. mon. I. к. 2. r. IL sz. 600^602.11.; IV. sz, 626—627. П.; M. N.Gy. (Ber­ze Nagy): IX. к. 41. és 73. sz. meséi s az ezek jegyzeteiben felsorolt változatok; M. N. Gy. (Ipolyi): XIII. k. 89. sz. 427—431. 11. Falliníkó,"s ennék az 528. 1. levő jegyzetben említett iroda­lom, u. o. 125. sz. 501—1502. 11. Az elkárhozott lelkek; Kálmány: Hagy. I. k. 19. sz. 83—86. 11. Százat egycsapásra, u. o. II. k. 20. sz. 116—120. IL Tillinkó. Idegen változatok: Haltrich: id. m. 28. sz. 126—130. 11. Der listige Sdhulmeister und der Teufel; Schullerus: id. m, 4. sz. 12—14. 11. Mär von einem gesdheidten Manne; Kremmnitz: id. m. I. sz. 1—16. 11. Stan Bolovan; Sainénu: id. m. 835—346. IL; Krauss: Sagen und Märchen der Südsl. II. k. 126. sz. 283—235. 11. Ve.mib.er der Schmied, u. o. 53. sz, 411—414. IL Der hei­lige Sabfoas und der Teufel; Leskien: Märdhen aus dem Balkan. 47. sz. 208—212. IL Der Bär und der Derwisch; Hahn: id. m. 1. k. 18. sz. 152—156. 11. Der Bartlose und der Drakos, és ennek a mesének a jegyzetben közölt variánsa; Vernaleken: id. m. 13. sz. 48—52. 11. Der kleine Schneider; Peter: id. m. II. k. 190—192. 11. Hans und der Teufel; Schiller: Schlesiche Volfcsmar­dhen. 67—71. 11. 16. sz. Der Kunstsipitzbulbe ; Wenzig: id. m. 164—167. 11. Der Teufelgeprellt; Grimm: 20. sz. Das tapfere Schneiderlein; Jahn:

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom