Janus Pannonius Múzeum Évkönyve (1965) (Pécs, 1966)
Régészet - Kiss, Attila: Pannóniai rómaikori lakossága népvándorláskori helybenmaradásának kérdéséhez
PANNÓNIA LAKOSSÁGÁNAK hogy azok valódi kontinuitásától csak a provincia déli és nyugati peremén (Vindobona— Wien. iSiiscia—Sisak) lehet beszélni. 72 A provincia északi és keleti részén la helynevekben a folytonosság minden i nyoma hiányzik. Alföldi András Véleménye szeriint e két területsáv között jelennek meg azok iaz átmeneti formák, Hmelyék a római-kori néV helyett egyházi jellegű, még késő ókori névadással igazolják a folytonasságot.-« 73 Megállapítása szerint ilyen eredetű Mitrovica, Szent-Ernye és Pécs középkori latin neve. 74 A róimai-kori elemek Árpád korig való továbbéléséről szóló hipotézis kérdéséhez 1942ben László Gyula tett újabb megállapításokat. Budla területén — Nagy Lajos eredményeihez csatlakozva —• tagadta a római elemek V. századnál később való meglétét. A totális kontinuitás elméletével szemben tisztázta, hogy a középkori városoknak római-kori lakott helyekkel Való földrajzi egybeesése nem a lakosság azonos helyen való továbbéléslének, hanem a 'természet-földrajzi okoknak (úthálózat, réívátkelőhelyek) az emberi életbe ' való érvényesülését igazolja, amely az úthálózati csomópontok és tájegység-központok változatián volta rniatt az egymást követő nemzedékeket és a területen újonnan megjelenő népeket egyazon helyre Váló 'megtelepedésére kényszeríti. Az így létrejött lakóhelyek kialakulását az építőanyagok helyben megtalált nagy mennyisége csak előségíitetite. 75 A kontinuitás kérdéséinek más oldalról való megközelítését látni Nagy Tibor 1942-ben megjelent tánulrnianyában. 76 E munkában a szerző leszögezte, hogy a római-kori népesség a provincia feladása után legnagyobb részében helyben élt tovább és pl. Sirmiumban, Siseiában, Keszthely—Fenékpusatán <a szerző véleménye szerint Mogemtiainláfoán) legalább 600-ig megmaradt a római élet. A rómái-kori kereszténység megmaradásának kérdését vizsgálva Nagy Tibor annak a keszthelyi keVerékkultúra fennállásáig való megmaradását 'tartotta lehetségesnek. A totális kontinuitás tagadásakor — kitéve a kereszténység kérdésére — .megállapította, hogy a külltuszlheuyefc használatában a római-, és kora-Árpád-kori időszák közötti hiatust nem lehet kitölteni. A helynevek továbbélése szempontjaiból Nagy Tibor elfogadta Alföldi András hipotézisét, de véleménye szerint a helynevek megmaradása nem jelent valódi kontinuitást, hanem csak az egymást követő népek folytonosságát. 72 Alföldi (1938) 158. 73 Alföldi (1938) 158. 74 Alföldi (1938) 158. 75 László (1942) 784. 76 Nagy (1942) KONTINUITÁSÁRÓL 8? A kontinuitás kérdés keresztény fcultuszhelyek folyaimatos használatáról szóló feltételezését látta Paulovics István megerősítve Szombathely esetében. A város Szent-Mártonról elnevezett plébániája a középkor folyamán, 1638ig a város területén kívül, sőt a városközponttól igen messze feküdt. 77 Ennek ia ténynek okált Paulovics István abban az összefüggésben vélte felfedezni, hogy a rőimai-korü, eredeti helyükön lévő Sírkövek Szombathely térségében csak erről a területről, Szent Márton egyháza területéről kerültek elő. 78 A jelenlegi késő-barokk templom pedig az igen részleges, kisméretű kutatások szerint római alapokon áll, sőt a szerző feltételezése szerint még a temiplom álló falai is római-4coriak. 79 Ebből azt a következtetést vonta le ia szerző, hogy a római időkben Szent Márton egykori szülőházát alakították át bazilikává, majd az így létrejiött kultuszhely és a körülötte keletkezett késői-római temető fennmaradt és használatiban volt a középkorig. 80 Dercsényi Dezső 1947-ben megjelent tanulmányában a kontinuitás-forgalommal három tényt, illegve lehetőséget 'értelmezett. Kontinuitásnak nevezte a római-kori faiak, épületek továbbélését; továbbá bizonyos kúltiuszhelyek továbbélését és végül, az írott forrásokban raktérrozott történeti tudat továbbéléslét. E három újonnan értelmezett kontinuitás foglalom lehetőségét vizsgálta azután a totális kontinuitás szempontjából a rórmai és középkori jelenségek között. Dercsényi Dezső példákkal illusztrált gondolatait azzal <a megállapítással zárta lie, hogy a kontinuitást csak épület, azaz materiális feninimaradáísként és esetleg az ezzel együttjáró kegyhelythagycimány (formájakiént lehet felfogni. 81 Molnár Erik 1949-ben megjelent munkájában az össz-európai fejlődésben Pannónia, területiét azok közié a provinciák közé sorolta, ahol aromái élet gyenge gyökerei és az ipari termeléssel foglalkozó (városok a népvándorláSHkorban elpusztultlak és lakosaik elvándoroltak. 82 Molnár Erik a történettudomány szempontjából cáfolta a totális kontinuitás lehetőségét. Radnóti Aladár 1954-ben 'foglalkozott a későrómai erődHrendszerek keretében létrejött vá^ röSok és egyéb ívárosiás riellegű települések kora-feudálisHkori életével. 83 Vélemlénye szerint Pannoniában a III— IV. századi betörések rniatt igen nagyfokú elnéptelenedéssel kell számolni. 77 Paulovics (1944) 11. 78 Paulovics (1944) 9—10. 79 Paulovics (1944) 12—27. 80 Paulovics (1944) 28—, 81 Dercsényi (1947) 203—211. 82 Molnár (1949) 96—97, 241—242. 83 Radnóti (1954) 489—508.
