Janus Pannonius Múzeum Évkönyve (1965) (Pécs, 1966)
Régészet - Kiss, Attila: Pannóniai rómaikori lakossága népvándorláskori helybenmaradásának kérdéséhez
PANNÓNIA LAKOSSÁGÁNAK KONTINUITÁSÁRÓL f>3 telepítése is. 22 Ezt követte 405-ben Atbawulf gótjainak betelepítése. 23 Az utolsó nagy barbár betörés 406—406-ban következett be, amikor a keleti-gót Radagaisus vezetésével a Duma-imielléki népek kétségbeesett kísérletibe kezdtek: betörtek a provinciába, egészien Itáliáig hatoltak előre, majd-ott felmorzsolódtak. 24 E betörés oka valószínűleg a zsákmányszerzésen kívül a vandálok mintájára, az egyre fokozódó, hatalmi súlypontjukat már az Aldiuna vidékére áthelyezett, hun nyomás előli menekülés ós letelepedési hely keresése lehetett. A provincia lakosságának egyrésze a nagyméretű betörés hírére fejét vesztve elmenekült. Nagy Tibor esetileg ezzel a pánikszerű meneküléssel tartja összefüggésbe hozhatónak a savairiaí Quirinus ereklyék Rómába való menekítésiét. 25 A pannonia menekültek jelentékeny számát a következő években kiadott, a menekültek nyomorúságán enyhíteni kívánó császári rendeleteik igazolják. 26 Ugyanakkor a provincia területén élő nyugatingótok továbbra is 'helyükön maradtak, s csak 408-ban kezdték meg nyugatabbra való elvonulásukat. Pannónia II. és Savia 406 után formailag a Nyugati birodalomhoz tartozott, 27 , 427-iben mindkettő a Keleti birodalom részévé lett. 28 A századforduló táján Pannónia a birodalom, határmenti .provinciáinak évről-évre visszatérő betörésekkel fenyegetett soraiba tartozott. E helyzetben döntő változást Valeria hun védnökség alá való kerülése jelentett. Az átadást Alföldi András 406чга keltezte, 22 Mócsy András, Alföldi András keltezését kétségbevontia, 30 legutóbb Nagy Tibor Aliarieh Ravenna elleni támadásával i(408—409) hozta összefüggésbe Valeria átadását, amikor Honorius katonai segítség fejiében adta át Uldin hun fejedelemnek az említett provincia-részt. 31 Az elkövetkezendő évtizedekben a hun fejedelföldi (1926) 70; Courtois (1955) 38—; Mócsy (1962) 580. 49—. 22 Sózom. VIII. 25, IX, 4; Zos. V. 26, 29; Claudian. VI. cos. Horn. 227—; Schmidt (1941) 441—; Mócsy (1962) 580. 60—69. 23 Zos, V. 37; Schmidt (1941) 413; Mócsy (1962) 582. 23—. 24 Olympiodoros frg. 9; Zosim. V, 26, 2; Seeck (1911—1921) V. 375; Schmidt (1941) 265; lord. Rom. 321; Oros. VII. 37; Nagy (19~44—46); Mócsy (1962) 581. 18—. 25 Nagy (1944—46) 26 Cod. Tlheod. X, 25, V, 7, 2; God. lust. I, 40, 11; Mócsy (1962) 581. 23—26. 27 Mócsy (1962) 582. 41—. 28 Marcell, coimes ad ann. 427 (Ohron. II 76); Alföldi (1926) 92—; Mócsy (1962) 582. 49—. » Alföldi (1926) 71—; Alföldi (1942) 746. 30 Mócsy (1962) 581. 46. 31 Nagy (1962) 63. mi székhely már áttolódott Kárpát-medencébe. 32 Amikor 432-ben Aetius az udvari intrikák elől hun barátaihoz DaLmácián, Pannónián keresztül nyilván az Alföldre érkezett, azok csak határaik nyugatabbra való kitolása fejiében voltak készek hatalmába 'visszasegíteni. így került 433-bam Pannónia I. is hun kézbe. 33 Pannónia II. és Savia hun megszállására vonatkozóan nem áll adat rendelkezésünkre, de az általános politikai eseményeket figyelemlbevéve ez sem késlelbetietit sokáig. 34 A hun^sorszakban a provincia területének sorsára vonatkozóan jóformán semmi adat sincsen. Ez neim véletlen műve: a jelentős események a provincia területén kívül zajlottak le. Az egykori provincia helyzete szempontjából a hun fejedelmi székhely közelsége mindenesetre mérséklőiéig kellett hasson. A hun birodalom 453-nial, Attila halálával kezdődő felbomlásának eseményei itt is éreztették hatásukat. 454-ben a Dunla-menti népek a gepidák vezetésével fogtak össze a hunok és kitartó segéderőik ellen, s a pannóniai Nediao folyó melletti csatában döntő győzelmet arattak. 35 A következő esztendőben, 455-ben, nyilván a hun uralom bukásánlak hírére jelent rneg Avitus császár Pannoniában. Célja az egykori provincia visszaszerzése volt. Hadjáratára vonatkozó egyetlen forrás iSddonius Appolinaris 456 újiesztendéje írt himnusza, így annak részleteiről, eredményeissiégéről konkrét adatok hiányában nehéz következtetéseket levonni. 36 A hun birodalom összeomlása után Kárpátmedencében a szöVetiségesek legerősebbikének, a gepidáknak hegemóniája alakult ki. 37 A Keleti császárság eUerisúuyozásufcra telepítette le 456-bam a keleti-Jgótokat Pannoniában. Ez a kéleti-gót - gepida larők düentsúlyozására, ellentétükre alapított féltételezés 'teljes összhangban áll Alföldi Andrásnak azzal az okfejtésével, hogy a gótok a 454-es Nediao menti csatában a vesztes hunok oldalán szerepelhettek. 38 A gótok Pannóniába való betelepítésekor Marcilanos a Nyugati birodalom igényeit ds keresztül húzta, mert jogilag csak Pannónia II. és Savia tartozott a Keleti birodalomhoz, míg az egykori 32 Nagy (1962) 65. 33 Priiskós exe. leg. I. 140 = FHG IV. 89; Alföldi (1926) 90; Nagy (1962) 65. 34 Alföldi (1926) 96; Seeck (1911—21) VI. 286; Mócsy (1962) 582. 55—. 35 lord. Get. 259—262; Nagy (1962) 68. 36 Sidon. Apoii. carm. VII, 589—; V. 107 (MGH AA VIII. 190); Seeck (1911—21) VI. 328; Alföldi (1926) 91; Nagy (1962) 68. 37 lord. Get. 264—; Nagy (1962) 68. 38 lord. Get. 264—; Alföldi (1926) 97—; Schmidt (1941) 269—.