Janus Pannonius Múzeum Évkönyve (1965) (Pécs, 1966)
Régészet - Zoffmann, Zs.: Data to the Burial Rites of the Lengyel Culture
BURIAL RITES OF LENGYEL CULTURE 59 Adatok a lengyeli kultúra temetkezési szokásaihoz Zoflfimiamn Zsuzsanna A lengyel kultúra dél-dunántúli területén eddig négy temető került feltárásra és közlésre. (Lengyel — két különálló temetőcsoport, 80 illetve 47 sír; Pécsvárad — 8 sír; Vihlánykövesd — 28 sir; Zengővárkony — 24 temetőcsoport, összesem 3j68 sír.) Annak ellenére, hogy a lelőhelyeiken méháiny esetben ismerünk belső stratigráifiát, Zeingővárlkonylbain pl. a sírok néhol a telep gödrei felett, néhol viszont alattuk hehelyezkedtelk el, a részleges fel tártság és az igen erős erózió nagyiban akadályozzák a temetők belső időrendjének megismerését. Az időrend kérdéseibem talán a réz megjelenése ad némi támogatást, miszeirliint a teimetőlkben legalább két időben egymást követő horizonttal számolhatunk. (13—15. j.) Zengővánkonyiban, az azonos időben használt temetőcsaportokinái is megfigyelhető a koponyalevágás szokása és annak hiánya. Ennek alapján az egyidejű csoportok kettéválaszthatok. Ha a zengővárkonyi népességet egy törzsnek (?) tekintjük, akkor a kopanyalevágás szokása alapján két párhuzamosan élő nagyobb egységre, talián két frátriára(?) bonthatjuk. Egy-egy frátriában is több temetőcsoport, — oemzattség (?) — figyelhető ímeg. A közleiményelkben feltűnő a sírok sokféle tájolása és a vázialk jobb, illetve baloldali fektetése is. A villánykövesdi temető fokokban megadott tájolási adatai, a tametőtérikép, valamint a zengővárlkomyli közöletlen teimetőtérkép alapján azonban megállapítható, hogy a temetőkben csak kétféle tájolással, — К—Ny, baloldala és Ny—iK, jipfobollidali, — sízáimolhatonik. Az adatokból ugyanis világosan kitűnik, hogy a baloldali vázaik tájolása csak 75 fokos sávon bélül tér el а К—Ny tengelytől, s a jdbboldaffi vázaknál hasonló, de fordított helyzetet találunk. (1. rajz.) A napkelték (napnyugták) látszólagos helyének maximális ingadozása a Kárpátmedeneéfoen 72 fok. A zsugorított vázak tájolásának esetleges pontatlanságát figyelembe véve, — feltételezésünk szerint, — a sírok К—Ny, illetve Ny— К főirány körüli csoportosulással, a napkelte és napnyugta látszólagos irányának felelnek meg:
