Janus Pannonius Múzeum Évkönyve (1965) (Pécs, 1966)

Természettudomány - Horvát, A. O.: A Mecsek hegység növényföldrajza. I.

A MECSEK HEGYSÉG NÖVÉNYFÖLDRAJZA I. m gyoblb (foltokban másutt iá (keverednek a bo­korerdövel mozaikszerűen. Kiterjedtebb jellegű a szársoimlyói (vagy másképpen nagyharsányi) puszitafüves lej tő s­sztyeprét. Enanek első osztályú jellemző fajai: Trigonella gladiata és Colchicum hungaricum. Mindkét faj euimedüterrán Iflóraelem és legkö­zelebb a tengerparton lelhető fel. Éppen ezérit ez a két faj az egész baranyai (flórának a leg­értékesebb és legritkább relictum faja, meleg­korszáki maradványa. A savanyú talajú gyepek (Füagini-( Airo-) Vulpietum) kevés fajszámmial főleg a Jakabhe­gyen és Pécsszabolcsnál találhatók. d) Vizi, mocsári és réti növénytársulások Ä Mecsek hegység déli síkságán a Duna— Drávalközlben, amit Baranyái Háromszögnek ds neveznek, gazdag vizi és mocsári növénytársu­lások találhatók. Eminek a vizi és mocsári flórá­nak a kilkuitatása jórészt megtörtént, de vege­tációs feltárása még nagyon kezdetleges. A Potametea osztályon (classison) belül a Hydrocharietalia sorozat (ordo) csoportjába i(fe­dertatiio) tartozik a lebegő hínár (Hydrochariti­on). A lebegő hínár csoportjából 11 felvétel állapján leírt társulás a Mecsek hegység déli síkságáról a drávamenti holtágakból a Lemno­Utricularietum (Klujber—Tihanyi—Vöröss, 1963), Salvino-Spirodeletum kiterjedt állomá­nyait észleltem a Baranyai Háromszög jugosz­láviai részién 1944-hem, míg a Hydrochari-Stra­tiotetumot többfelé láttam Baranyában. A Potametalia sorozaton !(ordo) belül a Pota­mion eurosibiricum csoportban (fedeiratio) ta­lálható a folyóvizi hínár (Batrachion fluitantis) alcsoport. Ennek a csoportnak második aloso­poirtja az Eu-Potamion. Ezen alcsoporton belül található a Batrachio-Callitrichetum társulás. Ennek egy felvétele a drávamenti holtágból az i. cikkben. Míg a Myriophyllo-Potametum ösz­szietételéről Bóda mellől a Duna iméntiéről Kár­páti V. (1963) egy, (a drávamenti holtágból pe­dig az i. szerzők hat felvétele ad felvilágosítást. A Hottonietum palustris szép állományát talál­tam imieg Sellye mellett egy vízzel telt levezető árokban az erdészek csemetekertje mellett. A Nymphyeion alcsoportból (subfediemtio) Nym­phaeetum albo-luteae társulásiról a Duna mel­lől, Bódáról 'van Kárpáti V.-nak hároim, a drá­vamenlfi holtágiból pedig a társszerzőknek tíz felvételük. A Drávasífcom la Nymphoidetum pel­tatae szép állományait észlelteim a folyó .holt­ágában, Drávasztáiria-Zaláta mellett pedig a Dráva moirotváíiiban kiterjedt Trapetum natan­tis állományokat vettünk fel növényföldrajzi mozgófiimre a hamrmmoas évek vége felé. A Phragmitetea osztályból a Phragmitetalia sorozaton 'belül a nádasok (Phragmition com­munis) csoportjából a Scirpo-Phragmitetum medioeuropaeum mindenfelé kiterjedt, így Ba­ranyában is gyakori. Kilenc felvételünk van a drávamenti holtágakról az említett társszerzők­től. A patiakmeinti növényzet Glycerio-Sparga­nion csoportján belül Mecsek alján, a dombvi­dékek patákjia mellett, de magában a Mecsek hegységben is fellelhető a Glycerietum plica­tae nevű társulás. Két felvétele van a hetven­helyi Nyárás pataktól Kovács M.-maik (1962). A csoport másak társulása a Glycerio-Sparganie­tum is képviselve van Biaranyában (i. т.). A szenitlőriinoi Bíükfcösdi-patak mentéről egy fel­vétele van. Mindezeknél a felvételeknél e so­rok írója is jelein volt. A magassás társulások (Magnocaricion elatae) csoportjából több asso­ciatio megtailállihiató a íMecisiek hegység síkságán, de ezek részletes felvételezése még a jövő fel­adata, így nálunk is elterjedt a Caricetum acutiformis-ripariae (két felvétel, Horvát, 1960). A Duma mellett Caricetum elatae zsombékol (Kárpáti V. '1. е.). A további magassásos társu­lások i(így a Caricetum vulpinae, etc.) cönoló­giai felvételezése még a jövő feladata. Az Isoëto-Nanojuncetea osztályán belül az isziapmöVényzet a törpe káka társulások (Nano­сг/реггоп-csopoirtból) megtalálhatók a Mecsek hegységben és déli síkságán egyaránt. Ennek a csoportnak kiváló specialistája itt jártakor Pécsvárad környékén készített néhány asszociá­ciós felvétel (W. Pietsch). A Molinion-Junce­tea osztályt a Mőlinetalia sorozat képviseli ná­lunk. Ennek a mocsárrétekről (Agrostion albae) elnevezett csoportját a baranyai síkon a még fel nem tárt Deschampsietum caespitosae croa­to-pannonicum és Agrostetum albae mellett a Mecsek alji réteken az Alopecuretum pratensis (tíz felvétel, Horvát, i. m.), Festucetum pra­tensis (öt felvétel, Horvát, i. m.), képviseli. Mo­linion elemiekben gazdag a még cönológiailag nem tisztázott rendszertani helyű Carici-Pote­tum pratensis nevű társulás. A magas kórós társulásokat 'magában foglaló csopoirtniak (Fi­lipendulo-Petasition) Petasitetum hybridi nevű társulása a (Mecsekben, főleg annak kelleti fe­lében mindenütt kíséri az azomálisan, patakok mentén fellelhető égereseket, ligéterdőket (Aebopodio-Alnetum). Maga a Petasites hybri­dus (Mohács-iszigeten még a. Nagy Magyar Al­föld szélére is leszáll. A Mecsekinek és általában a Dunántúlnak legelterjedtebb félkulturrétjei az Arrhenathere­tea osztályának Arrhenatheretalia sorozatán belül főleg a kaszáló rétek ^(Arrhenatherion ela­tioris) csoportjába tartóznák: Arrhenatheretum elatioris (tíz -j- öt felvétel, Horvát, i. m.).

Next

/
Oldalképek
Tartalom