Janus Pannonius Múzeum Évkönyve (1965) (Pécs, 1966)

Művészettörténet - Romváry, Ferenc: Az ex libris története Pécsett

322 DANKÓ 1МЙЁ 1. kép. Gyenes Tamás Krúdy Gyula szobrát mintázza. 2. Kép. Gyenes Taimás egy tsz közgyűlésen. mégsem hagyott fel terveivel, az annaik köszönhető, hogy roppant nagy belső erő feszült benne, nagyon erős, szilárd akarata volt. Nem törődve a iráleselkedő veszélyekkel, a reménytelen helyzettel, állandóan tanult, nagy elszánással készítette elő magát a meg-megújuló felvételi vizsgákra, de méginkább a felvételi vizsgákon (túl az egyszaresak, a miiodemek ellenére, egyszer majd csak lehetséges művészi pályára. A kedvteléslbőll, unaloműzésből készített, «de ugyanakkor inagyszerú szakmai gyakorlatot is (biztosító agyagszobroeskáival, fazekaskészitményieivel sokak figyelmét felhívta maigára, így többek között az akkori zengő várfconyi református lelkész, most Kossuth-díjas egyetemi tanár, akadémikus F ülep Lajos érdeklődését is. Fülap .felismerte a fiatalember tehetségét. Próbálkozásait rendkívül értékesek nék Ítélte és mindent elkövetett, hogy Gyenes Tamás Ibejiussoin a Képzőiművészeti Főiskolára. Ez azonban hosszas utánijárás után csak 1941-lben sikeirült. De a felvétel sem jelentett nyugodt tanjulásii lehetőséget, a nagy alkotásokra való előkészület időszakának biztosítását. Egymásután hívták be munkaszolgálatra, melyekkel 'végül is megakadályozták tanulmányai folytatásaiban, befejezésében. 1943—44-ban különlfélle (munkaszolgálatos alakulatoknál teljesített szolgálatot, általában embertelen körülmiények között. Ezekben az időkben csak a puszta lét volt számára a fontos, azt is igen nehéz volt megóvni, megmentenie. Rendkívüli szívósságának köszönhette, hogy nem pusztult el; sőt, hogy megőrizte álmait, vágyait is. A fasiszta terrort, a háború borzalmait átvészelve került haza 1945 tavaszán Pécsváradra. Idehaza újabb megpróbáltatás várt rá; niiindiem hozzátartozóját elhurcolták és elpusztították. Ez a nagy veszteség sem 'vette el önbizalmát. Visszament a Képzőművészeti Főiskoláira és befejezte tanulmányait. 1949нЬеп végzett, mesterei Sidló Ferenc és Pátzay Pál voltak. A két mester csak fokozta az anyagiba vetett rendíthetetlen hitét, a mindenen felülemelkedő akarat ímegbeesiülését. Érthető, hogy a sok megpróbáltatás, sorscsapás akarati tényezővé vált Gyenes Tamásiban és akár mestereinek dacos, nagy akartokat kifejező alakjai, ő is a tetthez, az akaratot igazoló cselekvéshez, a munkához foirdult. Ez nemcsak .művészi munka volt, hanem a kor adottságainak, a társadalmi igényeknek megfelelő közéleti tevékenység is. Lelkesedve állit azok saraiba, akik a rendkívül nehéz anyagi körülmények, az eszmei bizonytalanság, a több 'Oldaliról is megmutatkozó ellentmondásosság között építeni kezdték az országot, az új társadalmat. Oroszlánrésze volt a Dési Huber Kör, majd pedig Kollégium megszervezésében. Az elsők között kapott szovjet ösztöndíjat. Mint szovjet ösztöndíjas Leningrádban képezte tovább magát lés 19513-ban, minit a művészeti tudományok kandidátusa, tért vissza Magyarországra. A Szovjetunióban a művészet