Janus Pannonius Múzeum Évkönyve (1965) (Pécs, 1966)
Művészettörténet - Hárs, Éva: Festőművészek a Zsolnay kerámiagyárban
\ HÁRS EVA e munkák közvetlen irányításában személyesein részt vett. A Janus Pannonius Múzeum gyűjteménye az első, kísérleti darábolk közül őriz egy romantikus tájképet (Ilia tábla), amelyről, miként la rosszul alapozott olajképről, pereg a festék, illetve a zioimánorétieg. Ezen a kerámialapom, épp a hibás eljárás miatt, jól megfigyelhető a készítés módja. A nyers kerámialap (vékony, fehérszínű emgob alapozást kapott, erre festettek — ugyancsak vékonyan — máz alatti festékekkel, fémoxidokikai. A felület egészen az olajfestés hatását kelti, az ecsethúzások finom vonalai plasztikusan kiemelkednek a síkból, a színek lágy átmeneteikkel kapcsolódnak egymásba. Lehetséges, hogy a vékonyan, nagyon is festőién felrakott színek nem bírták el az égetés hőfokát, s amiatt a festékréteg hólyagossá vált és pattogni kezdett. Ám valószínűbb, hogy e kép készítésének idején rnég nem volt elegendő gyakorlati adat az eljárás pontos számításaihoz, az égetési hőfoCc, a felhasználható színeik és feistékianyagolk, az alapozás mikéntje stb. megállapításához. A kép festői ábrázolása önmagában is figyelemre méltó. Vízparti tág, épületeikkel, szélmalommal, a bal oldalon fák mögött megbúvó, tornyos kastéllyal. A vékonytörzsú, rezgőlevelű nyírfák festői megfogalmazása emlékeztet azokra a faábrázolásokna, amelyek Zsolnay Vilmos — a korábbiakban elemzett — próbalapocskájárói már ismertek. Hasonló ábrázolást és iszímmegoldást mutat egy a Pécsi Porcelángyár őrizetében lévő kerámia festmény. A fent leírt táj finomam megrajzolt fái, toirnyos épülete jelenik meg itt újra, á;m a kép tecnikiai kivitele hibátlan, az átlátszó, fényes rnáz alatt a fémoxid-színek tüzesen ragyognak. Annak ellenére, hogy e képek névvel j'elölve nincsenek, festési eljárásukból airna következtethetünk, hogy mindkettőt Zsolnay Vilmos alkotta. Mindezeket összevetve úgy tűnik, hogy az első próbálkozások jelzett évszámai között eltelt, viszonylag bosszú idő (hét esztendő), talán anmalk következménye, hogy a gyár termékei iránt meginduló és egyre fokozódó éirdeklődés, a megrendelésiek teljesítése nagy mérték ben igénybe vette Zsolnay Vilmos idejét s a kerámia képek technikai kísérleteivel csak keveset foglalkozhiatott. Szívesein vette azomfoain a Pécsett élő, vagy a városban megforduló festőművészek közreműködését, hisz e baráti és művésizi kapcsolatok révén magla is közelebb kerülhetett ifjúkora kedves vágyálmához, a festészethez. Ám a festőművészeket is vonzotta a kerámiagyár, ahol Zsolnay szíves barátságán túl a kísérletezés, a művészi alkotómunka, az új foirmiai és technikai eljárások, próbálkozások mindem lehetősége megadatott számukra. Hogy ez valóban így volt, azt a Janus Panno8. kép. Szélkely Bertalan: Női altot. Kerámiatoéip. (Nude. Tableau en céramigiue). nius Múzeum Zsolnay kerámia gyűjteménye igazolja, ahol a közel tizenegyezer tárgyból alig találunk két egyformán festett darabot. Nem 'meglepő hát, ha a -múlt századvégi magyar festészet egyik legjelentősebb alakja: Székely Bertalan is mlegfoa-dult а Zsolnay gyárban. 0 Az itt folyó művészi munka iránti érdeklődésiét és elismerés ét tanúsítja az a remek portré, amelyet 1894-lbem Zsolnay Vilmosról festett. 10 Székely Bertalan kitűnő jellemábrázoló tehetsége e képpel a nagy keiraimilkusnak ál9 Székely Bertalan az 1890-es években készítette el a pécsi Székesegyház oldalkápolnáinak freskóit. Ez idő alatt többször járt és dolgozott a Zsolnay gyárban. 10 A Janus Pannonius Múzeum őrzésében, a Zsolnay kerámia kiállításon. M. Zs. M, tulajdona.
