Janus Pannonius Múzeum Évkönyve (1965) (Pécs, 1966)

Művészettörténet - Hárs, Éva: Festőművészek a Zsolnay kerámiagyárban

296 HÁRS ÉVA 3. fcép. Kaldewey Kdeimen: Tál csatajelenettel (Plat, orné d'image de bataille) 1882 menyei után készültek. A képsorozat gondosabb vizsgálaita azonban más következtetésekhez vezetett bennünket. Több kép, ill. terrakotta lap (hátoldalait az égetés előtt kézzel Ielírt jelzéssel látták ed, amelyek közül a legkorábbi az 1885-ös évszámot viseli.

3 E lap anyaga mázas terrakotta, sárgás, vörösbarna és kék színekkel inkább az ardhitefctúra monumentalitásának kifejezésére, mint a festői tatásra törekszik. A hátoldalon lévő felirat pontos szövege: »Die Gräber der Kalifen bei Kairo 1085« i(4. kép). Ehhez hasonló kézírással jelzett a következő éviben készült tájkép is. Hátoldalának felirata (5. kép): »Zsoinay W Burgruine gem. von E. Weingarten 1886 N II«. A kép sziklás, vízparti tájait ábrázol, az előzőnél sokkal festőibb megfogalmazásban. Felmerül a kérdés: a kairói kalifasírok és a romantikus rbáj ábrázolása vájom egyazon festő kezemuinkája-e? Ha a két kép festői felifogását nézzük, e kérdésre tagadó választ kell adnunk. A tájkép a hátoldalon talált feljegyzés szerainlt E. Weingarten műve, de nem tudjuk, hogy a terrafco'tüa lapra eredeti alkotásként került-e, avagy olajfestményről másolta valaki át a kerámiára? A jelzés Zsoinay Vilmos nevével 3 Janus Pannonius Múzeum gyűjteménye, Itsz. 51.6557. 1. (Lásd a Hb táblán.) kezdődik — ezt cégjelzésnek, vagy a festő, a kivitelező művész kézjegyének kell-e tekintenünk? Nikelszky Géza, a gyá

r egyik festőművésze

4 összeállította a Zsoinay gyár művészeinek lajstromát. A nevek között E. Weingarten-nél nem találkozunk, de nem tesz említést róla feljegyzéseiben Zsoinay Teréz

5 sem. írásaiban a kerámia képekkel kapcsolatiban mindössze KaJdewey Kelemen és Holló Zsigmond nevét jegyezte fel, akiktől azonban egyetlen szignált mű sem maradt. Igaz, Zsoinay Teréz megemlíti, hogy volt egy harmadik művész is, akli képeket festett, de nevére nem tud visszaemlékezni. Lehet, hogy e harmadik — E. Weingarten volt? Kérdés az is, hogy miért jelezte Zsoinay Vilmos a fentebb leírt kis próbalapocsikát 1892hen »Versudhstück der neue n Technik^-nek, ha már az 1885-ös évből is sikeres darabjai voltak az »-új technikáinak«? Erre magyarázatul az szolgálhat, hogy a későbbi műveknél a magas tűzön égő majollkiamáziak sokkal gazda4 A Zsoinay Gyárban működött 1899—1952 között. Emellett jelentős szerepet vitt a város képzőművészeti életében, mint festő és publicista. Könyve: A Zsoinay gyár művészete. 1959. 5 Zsoinay Teréz: A Zsoinay gyár története. Kézirat. M. Zs. M. tulajdona.