Janus Pannonius Múzeum Évkönyve (1965) (Pécs, 1966)
Helytörténet - Kopasz, Gábor: Adatok a baranyai volksbundista szervezkedés történetéhez
276 KOPASZ GÁBOR baj'társak kulturesoportja tagijaival. Az osztrák kutatócsoport 78 oldalas jelentést adott be a németországi központnak. Pontos leírást adtak az erdélyi útról, különösen a szász településekről. Bővebben /foglalkozott a jelentés a szászok nyelvével, történetével, 'kultúrájával. 3 Gazdag forrásanyag található a «lémet külügyi iratokban wHunigairy (H)« cíimiszó alatt a magyarországi német szervezkedéseikre is. Közvetlenül a trianoni békekötés után Baranya megyéiben, de országos viszonylatban ás, csak egyházi ifjúsági egyesületek működtek. Elnöke rendszerint а г. к at. plébános volt, vagy е ёУ egyházi iskolai tanító. Tartottak hetemként többször is ismeretterjesztő előadásokat, időnként táncmulatságokat, A táncmulat ságokiból befolyt összegeket felszerelési tárgyakra, könyvtárfejlesztésre, épületkarbantartásra, fűtőanyagra, az egylet fenntartására fordították/' Ezeknek az egyesületeknek, ha meg is volt a német jellegük, a fő céljuk az egyházias nevelés volt. A külföldi németek szervezetének németországi központja а 20-as évek közepén Bleyer Jakab budapesti egyetemi tanárt bízta meg a magyarországi németek megszervezésével. Bleyer iaz 1920. évi magyar hivatalos népszámlálásra támaszkodva jelentette 'Németország felé, hogy Magyarországon 551 211 német él, amely az összlakosságnak 6,9 %-a. Ennek túlnyomó többsége, mintegy 403 300 német négy összefüggő települési területen helyezkedik el. Ezek a települési területek: 1. az ún. »Schwäbische Türkei« (Baranya, Tolna és Somogy megyék) 162 727, — 2. Budapest^környék (Budapest nélkül) és a Középhegység (Pest, Hont, Nógrád, valamint Esztergomi, Komárom, Fejér, Veszprém és Zala megyék) .147 659, — 3. a (Duna— Tisza köze (Dél-Pest és Bács-Bodrog megyék) 32 226, — 4. Nyugat-Magyarország '(Mosom, Sopron és Vas megyék) 60 743 némettel. Bleyerék a Magyarországi Német Népművelődési Egyesületet {Ungarländischer Deutscher Volksbildumgsverein) 1924 nyarán alapították meg, de Bleyer professzor már korábban 'együtt működött a németországi központtal. 5 A megalakulás után hozzálátták a helyi falusi szerveztetek létrehozásához. Később a magyar kormány 12 000 pengő évi támogatást biztosított az egyesület (Véreim) támogatására. Nyíltan azt hangoztatták, hogy céljuk kulturális irányzatú : előadások tartása, kulturális jellegű vánidorcsoportok szervezése, 'tájékoztató körlevelek terjesztése, — a titkos jelszó azonban már kezdetben is ez volt: Minden .ország 3 Uo. E 061160 — 237. 4 P. Á. L. Baranya m. 11 175/1925. aliisp. szám. 5 Foreign Of fii ce Library, London. Archives of German Foreign Office, 9572 H/E 674344 — 355. németjei egyesüljetek! .(Deutsche aller Lander vereinigt euch ! ). Mivel minden országban, ahol a német szervezkedés elkezdődött, hamarosan rájöttek arra, hogy a rejtett cél nem kulturális, hanem kifejezetten pángermáin politikai jellegű, ezért ahol csak lehetett, akadályokat gördítettek a német szervezkedés útjába. így volt ez nálunk a Magyarországi Német Népművelődési Egyesülettel, a csehszlovákiai Szudétanámet Horni Szövetséggel .(Sudetemdeutsche Heimiatbund) és a lengyelországi Német védőszövetséggel (Deutscher Schutzbund). Ezért állapították meg a külföldi németek egyesületének németországi központjaiban, hogy a német kisebbség szervezkedésiét 'Lengyelországban és Csehszlovákiában mélységes gyűlölettel szemlélik. 0 II. A Magyarországi Német Népművelődési Egyesület, mint a német kisebbség hazai központi szerve Budapesten alakult meg és először a Rudoft tér 5. szám alatt székelt. Alapszabályait a magyar belügyminisztérium hagyta jóvá. Az alapszabályzat az egyesület céljaként jelölte meg a német nép kulturális érdekeinek előmozdítását, népi sajátoisiságainak, hagyományainak, nyelvének és erkölcsének ápolását, s a magyar hazához való hűségének erősítését. Célja 'elérése érdekében az egyesület nyomtatásban megjelent könyveket ós folyóiratokat, rendez ismeretterjesztő előadásokat, tanfolyamokat, kiállításokat, alapít könyvtárakat, múzeumokat, iskolákat és adományoz jutalmakat, ösztöndíjakat. Az egyesületnek lelhettek dísztagjai, alapító, rendes és pártoló tagjai. A rendes tagtól megkövetelték, hogy legalább 24 éves legyen és három évre kötelezze magát arra, hogy tagdíját lefizeti. Alapító, rendes és pártoló tagokul csak magyar állampolgárokat és büntetlen előéletű egyénéket lehetett felvannii. A tagokat a helyi választmány, vagy ennék hiányában a budapesti intézőbizottság vette fel. Az egyesület ügyeit a feladatok természetéhez mérten a közgyűlés, a választmány, az intézőbizottság, az elnökség, a tisztikar és az elnöki tanács intézte. A választmány az egyesület központjaiban az elnökségiből, a tisztikarból, az intézőbizottságiból és a közgyűlés által választott választmányi tagokból állott. A választolt tagok száma nem lehetett több 90-nél. Az intézőbizottság tagjai voltak az elnök, alelnökök, igazgató, főtitkár, ügyész, továbbá 14 választott tag. Mind e Uo. K. 2313.
