Janus Pannonius Múzeum Évkönyve (1965) (Pécs, 1966)

Helytörténet - Papp, László: Szigetvár XVI–XVII. századi erősség-rendszere és ábrázolásai

230 PAPP LÁSZLÓ Az első alaptípus a szigetvári vonatkozású veduták legszebbikének egyikével, Antonio Lafrery római rémetszonek (1512—1580. к.) »Ш1 veno rtittrato de Ziglhelt. ..-« feliiratkezdetű rézr karcával jellemezhető.

45 (6. kép.) A kép készítési helyéül Rómáit, idejéül az 1566. évet tünteti fel. Szigetvárinak nyugati oldalról, madártávlatból nézett erősség-együttesét ábrázolja, ferde alaprajzzal, a nagy ostrom kezdeti időszakának, az Üjváros délkeleti bástyája ellen irányzott török rohamnak jelenetével. A képen az erősség-trendszer négy, egymástól élesen él/váló résziből áll, minden irányban a tó vizétől, távolabb, a déli és délkeleti oldalt kivéve, mocsártól körülvéve. Az erősségnek a kép bal alsó részén, azaz az északnyugati oldalon fekvő tagját vár-nak (»oastello«) jelöli a felírás. Ennek közepén sematikusan ábrázolt, tornyos épületcsoport áll. A casteilo-k a tó vize választja el az erősségnek tőle délkeletre elterülő, nála jóval nagyobb tagjától. Ennek külön elnevezést nem adott a rajzoló, de afölött látható a feltűnő ZIGHET szó. Az erősségnek e két láncszeme közül a kisebbik nyilvánvalóan a belső vár, a nagyobbik a külső vár. A belső vár csillag-alaprajzos, fejlettebb bástyarendje lényegileg megfelel az 1553. évi, egyszerűbb bástyás szerkezetnek, bár a bástyák — s ezeket követően majd minden bástyaábrázolás — némileg túlzottan csúcsosnak hatnak. A déli irányban kiszökő bástya északkeleti oldala mellett a vár két tagját összekötő bid húzódik. A külső várnak északkeleti, délkeleti és délnyugati sarkán egy-egy szögletes bástya ugrik elő. Kettőn a császári zászló magasodik.

40 A nagy várudvaron is sematikusan jelzett épületicsoportok" láthatók, ezek közt egy templomszerű, tornyos épület.

47 45 OSzK App. m. 20. — MTKcs 3886. T. — Közölve, forrás, jelzet nélkül: Magyar Hadtörténelmi Emlékeik az Ezredéves Országos Kiállításán. Kat, 475. sz. 46 Császári, kétfejű sasos zászló sohasem lengett a XVI. századi Sziget várálban. 47 Annak, hogy a várban templom lett volna, határozott bizonyítéka nincsen. Egyes adalékokból mégis erre lehet következtetni. Az 1556. évi, Horváth Márk nevéhez fűződő ostrom alkalmával egy, Zrínyi Miklóshoz, a város elfoglalása után küldött kémjelentés úgy számolt be az ostrom folytatólagos eseményeiről, hogy a várat a török három felől, >*a szentegyházat délbül« lövi. (Barabás Samu im. I. к. Levelek, Bp. 1898. 373. o. CCXLII. levél.) — Szelanikinék. — Salamonitól hihetetlennek tartott, Thurytól elfogadott — emlékezése szerint, a vár bevételét megelőző napom, Zrínyi Györgynek állítólagos, atyját megadásra felszólító levelét a török a belső várba, »a templom ajtajához-" lőtte be nyíllal. (Thury — Szelaniki im, 220. о.) Az erősségnend másik két elemét egyformán új erődítésnek (»fortezza nuova«) nevezi feliratúk. Ebből arra lehetne következtetni, hogy az északi oldalon fekvő Óváros és a déli Újváros, a rajzolóhoz jutott hír szerint, nemrégen kapta megerősítését. Az Óvárosnak északkeleti, délkeleti és délnyugati sarkán egy-egy, összesen tehát három, szögletes bástya áill, ugyanúgy, mint a külső várnál, azaz mindkettőniek északnyugati sarkán nincsen bástya. A külső vár déli oldalán, a délkeleti bástya mellett, bosszú híd indul a tó fölött az Óváros északi falaihoz. A híd közepetáján kis őrtorony áll. A keleti fal felső szakaszánál a Pécs felé vezető kaput (»porta donde si va aile cinque chiesie«) s a vizén átvivő hidat tünteti fel a kép. Átellenben a nyugati falat a Kanizsa, illetve Pata felé nyíló kapu töri át, a kép szerint felvonó híddal, amelyen túl egy hosszú, ia tavat — mocsarat átívelő fahíd vezet (»ponte di legno per ill quale se entra ne,i paludá«). Tegyük mindjárt hozzá, hogy itt csak a tó és mocsár vízellátásában fontos szerepet játszó Almás patak víztermelő, hatalmas földtöltéséről tudunk, amelyen a kaputól kivezető út vitt Kanizsa felé. Az Óvárostól délre fcülönülten elterülő Újváros délkeleti és délnyugati sarkain egy-egy kiugró, szögletes bástyát látunk. Àz erősség négy szerkezeti elemét, lényegileg egyformán, mintegy hasábkövekből felépítettnek látjuk. Ez az építési anyag és technika, természetesen, itt a Valóságtól távol állott. Az Ó'város északkeleti bástyájának irányaiban egy keletről érkező, keskeny folyóvizet, nyilván az Almás patak ágát, kívánta feltüntetni a kép rajzolója. Ehhez szintén hozzátehetjük, hogy az Almás paták vizte északi irányból folyt, s egyetlen történeti forrás sem említi meg, hol ölelte át az erősséget, miként táplálta a várnak kiváló védelmet nyújtó tavat, mocsarat. A kép jobb felső részén a török tábort látjuk, alatta az ellenség által tüzérsége számára a délkeleti oldalion emelt hatalmas földtöltést. Ezen, s a déli oldalon földdel megtöltött vesszőkosarak között tüzelő ágyúk sorakoznak. A felirat szerint Hegy-пек (»-monte«) nevezett magas töltés mögül a janicsárok nagy tömege vonul, rohan elő, közelükben s távolabb száguldó !o*vasok, a földön elesett, a mocsár szélén elmerülő török katonák. A vár és a város térségeim a védők csapatai csoportoisíulniak. A falakon tüzérség, a belsőbb részeken főként lándzsás, alabárdos katonák, keresztes lobogókkal. A képen feltüntetett mértéfcbeasztás és égtájrózsa eleve arra latszik utalni, hogy Lafrery várábrázolása alapjaiban a valóságra kívánt támaszkodni.