Janus Pannonius Múzeum Évkönyve (1965) (Pécs, 1966)

Helytörténet - Papp, László: Szigetvár XVI–XVII. századi erősség-rendszere és ábrázolásai

SZIGETVÁR ERŐSSÉG-RENDSZERE Ûtî sításia sorain középkori váraink sokasága többékevésbé új alakot öltött.

38 Időköziben, a vár megerősítése körül sokat fáradt, később szerencsétlen véget ért Kerecsényi László kapitánysága alatt, 1555. őszén, Szigetvár ínég átéli Tujgon budai pasa próbálkozását a vár elfoglalására, 1556. nyarán pedig Horváth Márk korábbi várkapitánysága idején, átvészelte első nagy ostromát. Ezek a török támadások, a vár állagában bekövetkezett nagy pusztulás, Horváth Márk és Zrínyi Miklós sürgetései, ezek eredménytelensége után az előbbinek tisztségéről való lemondása folytán végül is el kellett következnie az 1554. évi bizottság javaslata valóraváltásámak Sziget vára átépítésére. Eminek bíztató Ígéretére vállalta el újból Horváth Márk a vár kapitányságát. Mielőtt a bécsi Haditanács intézkedése teljesedésbe ment volna, bizonyára sürgető szükségből, Nádasdy Tamás nádor rendelkezésére és költségén, 1558. óv tavaiszán építem kezdik azt a bástyát, amely azután az építtetőről vette nevét. A Nádasdy-bástya az 1566. évi ostrom idejéén nagy szerepet vitt. Holfekvésének váitathatósága egyik alapja lett Németh Béla támadásainak, amire alább visszatérünk. Az új bástya építéséről Ghyczy Farkas 1558. május 23^án a nádorhoz küldött jelentésében azt írja, hogy: »...nagy öreg bástyát kezdtek csinálni, kinek paliéra Senmyey " Ferenc uram, mását nem láttam, erőls és szép kapuja leszen, melyet nevezendő leszünk Nádasdy bástyájának .. .«

39 A bástya létesítése tehát kiemelkedő esemény volt a vár életében. Nyilvánvalóan a korábbiaknál jóval nagyobb méretű volt, amiből a már meglévők szerény méretedre is lehet következtetni, \ NádasdyHbástya is, anyagában, szerkezetében, magyar módra épült, s aani feltűnő, erős kapuval kívánták ellátná, tehát zárt jellegű volt. Ebből azonban nem következik, hogy az új bástyát, éppen terjedelme következtében is, fedél alá vették volna. Elképzelhető, bár a gyér adatok erre közvetlenül nem utalnak, hogy a Nádasdy-foástyia építése már előfutára volt a Haditanács részéről elrendelt műveletnek, s hogy az már beilleszkedett ezek tervébe. Nem mond ennek ellent a bástyaépítés magyar »paliérának«, Sennyey Ferenc személyének szereplése seim. Az pedig mindenképpen valószínű, hogy az új bástya alakjának kiképzésénél követni igyekeztek a magyar várépítés új korszakának élőírásait. 38 Pataki Vidor: A XVI. sz-i várépítés Magyarországon. A Bécsi Magyar Tört. Int. Evkönyve 1931. Bp. 98. s köv. o. — Gerő László im. 39 Takáts Sándor iim. 735. o. Paolo Mirandola — Szigetvár után Eger és Gyula várai újjáépítésének egyik tervezője — tervei alapján és irányítása mellett, a fennmaradt adatok szerint 1558. október 4-én kezdődött meg a nagy munka Sziget újjáépítésére, s — ha nem is egyhuzamban — két esztendőn át tartott.

40 A számadások megmaradt lapjai csak arról nyújtanak tudósítást, hogy a munika nagyméretű volt, a töltésen, falakon, bástyáikon egyszerre 3—400 jobbágy-munkás is dolgozott. Mirandola szigetvári tervrajzai, sem pedig a tervek helyszínen történt valóraválásának emlékei nem imairladtalk meg. Azonban minden közvetlen bizonyíték nélkül is kétségtelen, hogy az építők — a Haditanács ezidoben általánosan követett előírásainak megfelelően

41 — az ó-olasz bástyás rendszer alkalmazására törekedtek, a. helyi adottságok és az anylagi lehetőségek korlátai között. Miirandolának az egri és gyulai várak átépítéséhez készített tervei azt az igyekezetet igazolják, amely a váröv kiépítésénél szabályos alakzatot kívánt elérni, a távolabbra, sarkokra elhelyezett, szögletes bástyák alkalmazása mellett.

42 Ez az elgondolás Szigetvárt elsősorban a vár keletikezéséniél elsőrendű szerepet játszó szigetnek terjedelmiéhez és alakjaihoz kényszerült alkalmazkodni. De a tervezés ott talált egy olyan, — éppen a termiészeíti és térbeli adottságokhoz illesztetten épült várat, amelynek szerkezeti alapéleiméin nem sokat lehetett változtatni, amelyeket azonban jól fel lehetett használni az új, »modern« követelmények előírásainak betartása mellett is. A fejlődő hadviselés követelményeitől éppen nem állott távol a készen kapott alakzat. A négy hosszú töltés, mint a külső, nagy vár védőfala, lényegében változatlanul átvételre kínálkozott. Csak meggyengült állagát kellett felfrissíteni, gerenda-, sövényvázát, töltelékföldjét, palánksorait megújítani. Mirandola nyilvánvalóan lebontatta a korszerűtlen bástyák nagyobb részét, ezek helyére újfajta bástyasor került. Eltüntette a hosszú keleti töltés közepén állott Pécsi bástyát, amely ott jó szolgálatot tehetett korábban, azonban útjában állott a fejlettebb várbeli tüzérség munkájának. De kétségtelenül nem nyúlt a nemrégiben épült Nádasdy-bástyához, hogy legalább is azon lényeges változtatást nem végeztetett. Az ostrom forrásadalékainak alapján arra kell következtetnünk, hogy a Mirandola-féle építkezésnél ment végibe a belső vár — azaz az 40 Németh Béla im. 163—165. о. 41 Pataki Vidor ím. — Gerő László iim. 42 Gerő László im. 227., 389. о.