Janus Pannonius Múzeum Évkönyve (1965) (Pécs, 1966)

Helytörténet - Papp, László: Szigetvár XVI–XVII. századi erősség-rendszere és ábrázolásai

SZIGETVÁR ERŐSSÉG-RENDSZERE 217 Evlia Cselebi 16644>en Sziget várát még a mondott, korábbi építkezéssel átalakított alakjában láthatta és íirtia le, ugyanúgy, amint azt a néhány hónappal korábbam lezajlott »téli hadjárat« során Eszterházy Pál is megfigyelhette.

10 Csekély különbséggel nyilvánvalóan ugyanezt az állapotot tünteti fel Leandro Anguissola hadmérnök (1652—1720) közismert, nyomában a vár 1689. évi visszafoglalását követően készült tértképe is. (2. kép.)

11 Az időközben eltelt negyedszázad alatt talán az volt az egyetlen, érdemesebb építkezés, amelyről ÍV. Mohamed szultánnak 1665. május 9-^én kelt, egyebek közt a szigetvári vár parancsnokához is intézett rendelete szól, egy új hadfelszerelési raktár felállítását parancsolva, — nyilván a költő Zrínyi említett hadjáratával kiváltott, fokozott előviigyázatból.

12 L. Anguissola térképe tehát a várat — s, hozzátehetjük, az Óvárost abban az alakjában ábrázolja, amiint azok a felszabadítok kezére kerültek. Megbízhatóságát a várásatások eddigi eredményei is igazolták. Közismert tény, hogy a térkép általánosságban fedi a vár mai alaprajzát, amelynek elrendezését, szerkezetét illetően — a térképen olvasható betűjelmagyarázat mellett — Evlia Cselebitől is kapunk felvilágosítást.

13 A térkép »das Schlösse elnevezéssel illeti az egész várat, részeinek elkülönítő megjelölése nélkül. Nagyudvarán ékkor miég 45 ház található, a körvonalazva jelzett háztömbökön belül. Evlia Cselebi »belső uér«-nak mondja a »mocsártengerben-« lévő, »különálló építmény-«-!, amelyen belül 20 deszkazsindely es házat számolt meg. A bástyák szátma, nagysága és alakja a maival azonos, csupán a ma üres bástyaudvaroik berendezésében van eltérés. Falaikról Evlia Gselébi megjegyzi, hogy téglából valóik. A négy bástyát összekötő gátak szemmeuláthatólag egységes kifcépZésűek, amelyekről Evlia Gselébi feljegyzi, hogy oser- és tölgyfából, termésfölddel készült palánkfalak. Szokásos 10 Eszterházy Pál: Mars Hungaricus sive Tract atus de Beillő Turcica... Orsz. Levéltár. Pál nádor iratai. P—125. 702. k. 11895. cs. — Szigetvár leírása: Cap. XX. pag. 165—172. — Eszterházy is a török Sziget várának öt bástyájáról beszél. Mint ötödikről, nála is kétségtelenül Ali pasa alább említendő bástyájáról van szó. 11 Heeresarohiv Wien. Kairiensamimlung. Inland CVa. Sigeth. Nro 4. — A térképet közli és saját szempontjai szerint, elemzi Hal Pál: »Szigetvárvár 1688. és 1689.-ben«, Szigetvár, 1939. с munkájában. 12 Karácson Imre ford. Török—magyar oklevéltár 1533—1789. 276. sz. dkl. 13 Evlia Cselebi—Karácson Imre im. 481—494-o. túlzásával magasságukat 40 rőfre, szélességüket 50 lépésre tesZi. Az északi palánka-fal lebontása, anyagának széthordása után építették helyén, a visszafoglalás után, a már említett, mia is meglévő »kazamata«-sort. A térképet tekintve, a maii állapottól szembeszökő eltérést észlelni a déli kötőgátnál. Eminek külső széle határozottabban egyenes vonalú: mintha a fal a többinél szilárdabb anyagú volna. A fal, illetve a kötőgát mentén, részben ennek térségébe is benyoimuló, nagyobb részében a várudvarba félkörívben beugró töltést látunk, ennek közepén négyzetalapú épület jelzését (I), lőrésekkel ellátott körfallal körülvéve. Az épülethez, illetve a töltésre két hídszerű feljárat vezet. A keleti feljárat a délkeleti bástya imellett nyíló, egyetlen kapu felé irányul, a nyugatinaik alja mellett még egy négyszögletes épület jelzése látható. A térkép jelmagyarázata szerint ez a hely: »Cavallier . .. wo das ganze Schloss und Statt comaimcDiert.« Evlia Gseleíbiitől megkapjuk a pontosabb magyarázatot: »E várkapum belül két nagy torony között van az egész várra, bástyákra és városra kimagasló helyül szolgáló Dsenki-záde, Ali pasa bástya ja, mely a Domavend hegyihez hasonló iszkenderi bástya s jelenleg a várnlak őrhelyisége. Egy hegydarabhoz hasonló igen magas bástyát készített ő, a minőt egy várban sem lehet látni. Köröskörül egymás fölött sok báljeimezHágyu s egyéb zarbuzán, kolumiburna és mozsárágyú van. A lőrésekben lés a cseréinyvédek mögött tüiskéslborz gyanánt elhelyezett nagy bäljemez ágyúk vannak. E bástyának a tetején egy messzelátó, imagas torony van . . . A várniak messzelátó bástyája alatt van a hadiszertár .. .« Anguissola tértképén feltűnő egy, az északnyugati nagy bástyaudvar előterén a várudvar térségében körítő és elzáró, íveltvonalú, sötét szalagfolt, amely a fényiképmáisclat irtási földgátnak és árokniak egyaránt vélhető. A szalag nyugati vége a palánkfalhoz illeszkedik, a keleti harmadának felülete hídjelzéssel megszakított. A helyszínen, a földfelszínen, a sziaiagfoltnak .megfelelő helyen, ma talajsüppedés észlelhető. Az 1963—64. évi várásatás során, többszöri átvágás eredményeként, bebizonyosodott, hogy az Ívelt folt hajdani, cölöpökkel bélelt várárkot jelez, folytonosságának megszakadásainál pedig az egykor rajta átvezetett híd cölöpmaradványai kerültek nap viliágra.

14 E várárok lés az északnyugati bástyaudvar közötti térségben három épületet (G—G—G) 14 Kováts Valéria jelentése a Janus Pannonius Múzeum általa vezetett szigetvári ásatásairól. Régészeti Füzetek. 15. (1963.) 75—76. (1964) 84—85. o,