Janus Pannonius Múzeum Évkönyve (1965) (Pécs, 1966)

Természettudomány - Gebhardt, Antal: A Mecsek hegység állatvilága. I.

йо ÔEBHARDT ANTAL A Stiller Jolán áltail észlelt epizoon Peri­tiridha fauna egyetlen gazdaálliat — a jelen esetben a Gamimarus f ossarum bolhának — elő­fordulásaihoz kötött. Életfeltételeik a gazdaállat életkörülményeivel egyeznek meg. A gazdaál­lat meghatározott életszakaszának befejezésével eltűnnek s feltehetőleg betokozódva várják az új gazdaállat megjelenését. A talált fajok száma 'kevés, aimá nyilván ar­ra vezethető vissza, hogy Stdllier Jolánnak (mindössze egyetlen alkalommal nyilt lehetősége arra, hogy a Mecsekben Perttricha vizsgálato­kat folytasson. A további kutatások bizonyára a most még alacsony fajszátm emelkedésére fognak vezetni. Ha Stiller Jolán 14 Peritriclha faj elterjedését megállapítható vizsgálati eredményeit a Varga Lajos által gyűjtött egysejtűek fajsZámáiboz hozzáadj ulk, abban az esetben megállapítható, hogy az eddig • végzett kutatások szerint a Me­csek hegységből 196 egysejtű állat vált isme­retessé. Ezeknek túl nyomó többsége kozmopo­lita s előfordulásúik nem annyira a földrajzi tá­jakhoz, miint inkább az általuk benépesített te­repek mikroklimatikus, fizikai—kémiai adott­ságaihoz (kötött. FÉRGEK — VERMES A férgek csoportjába négy állattörzs tarto­zik: 1. Laposférgek (iHatythelmiinthes), 2. Hen­gerférgek i(Nemat)helmiinthes), 3. Villásférgek (Asohelminthes) és 4. Gyűrűslférgék (Annelida). I. Törzs: Laposférgek — Platy helminthe s Ebbe a törzsbe négy osztály tartozik: 1. ör­vényférgek (TurbelRaria), 2. Szívóféirgek (Tre­mlátodes), 3. GaDandférgek (Gestodes), 4. Zsinór­férgek (Nemertoidea). 1. örvényférgek — Turbellaria Dendirocoeládes parunondous Méh. — Első pél­dányait M'oimár Istvtán 1926. november 1-én a Mánfai-ibarlang földalatti vizeiben találta, ahol a féreg meglehetősen gyakori. Tavasai íhóolva­das, vagy heves zápor után azonban a barlang előtti forrásokban is előfordul. Csonttal, vagy hússall csalizott viziosapdiával eredményesen gyűjthető. Hazánkra és a tudományra új faj. Polyceüs felina Dal. (syn. P. oornuta John­son) — Egyike azoknak a fajoknak, 'melyek a Mecsek Ihidrolfiaunájáblan a legmagasabb példány­számlbain szereplelnek. Hegységünkben tömegesein leginkább a ituifakaszkádokon él, ahol a víz ol­dott miész tartalma a legnagyobb (Singödör-, Szuaidó-, Mlél^völlgy stb.). A hegyi örvényféreg hazánk számos patakjából ismeretes, s a leg­több esetiben együtt él a Polyoels nigra F. Mülu. fajjal. Eddigi ismereteink szerint a Me­csek hegység az egyetlen hely, ahol a Polyoelis egyedül, más fajtárs nélkül fordul elő (1.). A Mecsek forrásaiban és patakjaiban kövek alatt mindenütt közönséges, de előfordul az Abaligie­tii- és a Mánfái-baMangokban is. Polycelíis tiótihi Méh. — A Mánfai-Jbarlang felső üregének tócsáiban — eltérően az előb­bi fajtól —, nem kövek alatt, vágy az iszapban él, (hanem jellemző kígyózó mozgássial, táplálé­ka után a 'víz felszínién úszik. Ugyancsak a barlang ősihonos állata s az év minden szaka­szában gyűjthető. Hazánkra és a tudományra új faj. 2. Szívóférgek — Trematoda A Mecsek hegységben csak az Abaligeti-bar­lanigból ismeretesiek, ahol — mint az ott élő denevérek parazitái —, négy fajuk terjedt el. Pratlbodendrium asaidia van Beneden (leg. Méhely). Prothodemdrium dhilostoimium Mebilás. Mindkét faj a nagypatfcós denevér (Rhino­lophus ferrum-equinuim Sdhreb.) élősködője. Prothodendrium cordiforme Braun. — A hosszúsziárnyú denevér (Mliniopterus schreiber­si Natt.) parazitája. Európára új faj, mely ed­dig csak Brazíliából volt ismeretes. Prosotocus vespertilionis Mődl. — Az Abali­geti-ibarlangban gazdaállata a közönséges de­nevér (Myotis imyotis iBorMi.), aimi annál fel­tűnőbb, mert a Prosdtocus-fajok miindeddig ki­zárólag a kétéltűek 'és hüllők beléből voltak is­meretesek. Hazánkra és a tudományra új faj. 3. Galandférgek — Cestodes A Mecsek gerinces állatainak galandféreg élősködőit még nem tanulmányozta senki, pe­dig gyakorlati, népgazdasági jelentőségük igen nagy, mert különböző Éaljíaík nemcsak az ember és háziállat ok, hanem az erdei vad egészségét, sőt életét is veszélyeztetik. 4. Zsinórférgek — Nemertoidea Hazánkban a zsinóriférgek felfedezése néh. Gellei József professzor nevéhez fűződik, aki a Stidhoistemimia (Prositoima) graeceinise Bonniig fajinak első példányait 1928. augusztus havá­ban, Révfülöp környékén a B,alaton partján, víziben heverő kövek alsó oldaláról származó kaparékban találta. iStidbostämima sp. (gen. det. Gelei) — A Me­csekben a zsinórfiéreignek két példánya a mán­iái »Kőlyiuk« közvetlen közelében olyan forrá­sokból került elő, amelyek a barlang föld alatt keringő vizeit vezetik a felsziore. II. Törzs: Hengeresférgek — Nemathelminthes A törzsbe három osztály tartozik: 1. Fonál­férgek (Neimatoda), 2. Húrférgek (Nemato­morphia), 3. Buzogányfejűek (Acanthocepha'ia).

Next

/
Oldalképek
Tartalom