Janus Pannonius Múzeum Évkönyve (1965) (Pécs, 1966)
Természettudomány - Gebhardt, Antal: A Mecsek hegység állatvilága. I.
йо ÔEBHARDT ANTAL A Stiller Jolán áltail észlelt epizoon Peritiridha fauna egyetlen gazdaálliat — a jelen esetben a Gamimarus f ossarum bolhának — előfordulásaihoz kötött. Életfeltételeik a gazdaállat életkörülményeivel egyeznek meg. A gazdaállat meghatározott életszakaszának befejezésével eltűnnek s feltehetőleg betokozódva várják az új gazdaállat megjelenését. A talált fajok száma 'kevés, aimá nyilván arra vezethető vissza, hogy Stdllier Jolánnak (mindössze egyetlen alkalommal nyilt lehetősége arra, hogy a Mecsekben Perttricha vizsgálatokat folytasson. A további kutatások bizonyára a most még alacsony fajszátm emelkedésére fognak vezetni. Ha Stiller Jolán 14 Peritriclha faj elterjedését megállapítható vizsgálati eredményeit a Varga Lajos által gyűjtött egysejtűek fajsZámáiboz hozzáadj ulk, abban az esetben megállapítható, hogy az eddig • végzett kutatások szerint a Mecsek hegységből 196 egysejtű állat vált ismeretessé. Ezeknek túl nyomó többsége kozmopolita s előfordulásúik nem annyira a földrajzi tájakhoz, miint inkább az általuk benépesített terepek mikroklimatikus, fizikai—kémiai adottságaihoz (kötött. FÉRGEK — VERMES A férgek csoportjába négy állattörzs tartozik: 1. Laposférgek (iHatythelmiinthes), 2. Hengerférgek i(Nemat)helmiinthes), 3. Villásférgek (Asohelminthes) és 4. Gyűrűslférgék (Annelida). I. Törzs: Laposférgek — Platy helminthe s Ebbe a törzsbe négy osztály tartozik: 1. örvényférgek (TurbelRaria), 2. Szívóféirgek (Tremlátodes), 3. GaDandférgek (Gestodes), 4. Zsinórférgek (Nemertoidea). 1. örvényférgek — Turbellaria Dendirocoeládes parunondous Méh. — Első példányait M'oimár Istvtán 1926. november 1-én a Mánfai-ibarlang földalatti vizeiben találta, ahol a féreg meglehetősen gyakori. Tavasai íhóolvadas, vagy heves zápor után azonban a barlang előtti forrásokban is előfordul. Csonttal, vagy hússall csalizott viziosapdiával eredményesen gyűjthető. Hazánkra és a tudományra új faj. Polyceüs felina Dal. (syn. P. oornuta Johnson) — Egyike azoknak a fajoknak, 'melyek a Mecsek Ihidrolfiaunájáblan a legmagasabb példányszámlbain szereplelnek. Hegységünkben tömegesein leginkább a ituifakaszkádokon él, ahol a víz oldott miész tartalma a legnagyobb (Singödör-, Szuaidó-, Mlél^völlgy stb.). A hegyi örvényféreg hazánk számos patakjából ismeretes, s a legtöbb esetiben együtt él a Polyoels nigra F. Mülu. fajjal. Eddigi ismereteink szerint a Mecsek hegység az egyetlen hely, ahol a Polyoelis egyedül, más fajtárs nélkül fordul elő (1.). A Mecsek forrásaiban és patakjaiban kövek alatt mindenütt közönséges, de előfordul az Abaligietii- és a Mánfái-baMangokban is. Polycelíis tiótihi Méh. — A Mánfai-Jbarlang felső üregének tócsáiban — eltérően az előbbi fajtól —, nem kövek alatt, vágy az iszapban él, (hanem jellemző kígyózó mozgássial, tápláléka után a 'víz felszínién úszik. Ugyancsak a barlang ősihonos állata s az év minden szakaszában gyűjthető. Hazánkra és a tudományra új faj. 2. Szívóférgek — Trematoda A Mecsek hegységben csak az Abaligeti-barlanigból ismeretesiek, ahol — mint az ott élő denevérek parazitái —, négy fajuk terjedt el. Pratlbodendrium asaidia van Beneden (leg. Méhely). Prothodemdrium dhilostoimium Mebilás. Mindkét faj a nagypatfcós denevér (Rhinolophus ferrum-equinuim Sdhreb.) élősködője. Prothodendrium cordiforme Braun. — A hosszúsziárnyú denevér (Mliniopterus schreibersi Natt.) parazitája. Európára új faj, mely eddig csak Brazíliából volt ismeretes. Prosotocus vespertilionis Mődl. — Az Abaligeti-ibarlangban gazdaállata a közönséges denevér (Myotis imyotis iBorMi.), aimi annál feltűnőbb, mert a Prosdtocus-fajok miindeddig kizárólag a kétéltűek 'és hüllők beléből voltak ismeretesek. Hazánkra és a tudományra új faj. 3. Galandférgek — Cestodes A Mecsek gerinces állatainak galandféreg élősködőit még nem tanulmányozta senki, pedig gyakorlati, népgazdasági jelentőségük igen nagy, mert különböző Éaljíaík nemcsak az ember és háziállat ok, hanem az erdei vad egészségét, sőt életét is veszélyeztetik. 4. Zsinórférgek — Nemertoidea Hazánkban a zsinóriférgek felfedezése néh. Gellei József professzor nevéhez fűződik, aki a Stidhoistemimia (Prositoima) graeceinise Bonniig fajinak első példányait 1928. augusztus havában, Révfülöp környékén a B,alaton partján, víziben heverő kövek alsó oldaláról származó kaparékban találta. iStidbostämima sp. (gen. det. Gelei) — A Mecsekben a zsinórfiéreignek két példánya a mániái »Kőlyiuk« közvetlen közelében olyan forrásokból került elő, amelyek a barlang föld alatt keringő vizeit vezetik a felsziore. II. Törzs: Hengeresférgek — Nemathelminthes A törzsbe három osztály tartozik: 1. Fonálférgek (Neimatoda), 2. Húrférgek (Nematomorphia), 3. Buzogányfejűek (Acanthocepha'ia).