Janus Pannonius Múzeum Évkönyve (1965) (Pécs, 1966)

Néprajz - †Berze Nagy, J.: Arany-tanulmányok

ARANY—TANULMÁNYOK 149 Volksmärchen aus Pommern. 17. sz. mese jegy­zetében tárgyalt változatok; Grundtvig— ßtrodt­mann: id. m. 64—66. 11.; Afanassjew: (ford. A. Meyer, 1906.): id. m. 178-^183. 11. 31. sz. Scha­barisicha; Löwis of Menar: id. m. 37. sz, 214— 218. 11. Ivainko, der Bärensolhn; Munkácsi: Vot­Jak népik. hagy. 96—104. 11. Papfi Miska, 109— 111. 11. A bolond és a Vu^miurt4fi, 112—114. 11. A Vumiurt és a kötélverő ember; Kahler: Kl. Sehr. I. к. 58., 69., 134., 326—329., 477—479. IL; Boite— Polivka: Anmerkungen. IL к. 168—180. M. 'tárgyalt bőséges számú változat. 40. Krisztusmondák. 286. 1. I. sz. A bujdosó Krisztust eláruló madaraikról szóló aetiologikus monda. Változatai: Ethnographia, 10. üstöt. 3)31. 1.; Dähnardt: Natureagen. II. к. 51—56. il. 41. 287. 1. II. sz. Az áruló nyárfa és az oltal­mazó fenyő. Szintén aétiologiikus monda. Válto­zatai: Magyar Nyelvőr: 12. köt. 46. 1.; Ethnog­raphia: 12. köt. 221. 1.; M. N. Gy.: III. k. 412— 413. 11. III. sz.; Grimm: Kinderlegenden. 10. sz. Die Haselrute; Dähnhardt: Natursagen. II. к. 38., 40—43., 199., '207—209., 231—232. 11. 42. 287. 1. III. sz. A szamár foga helye a nád­levélen. Aétiologiikus monda. Változatait felso­rolja Dähnhardt: Natursagen. II. к. 198—199. és 232. И. 43. 288. 1. IV. sz. Miért van a szamár hátán kereszt? Aatáoloigikus. Változatai : Kálmány: Szeged népe. II. k. 140. 1. 18. sz. M'é' eszik a ló mindég?; Dähnhardt: Natursagen. П. к. 15., 24. 11. 44. 288.—289. И. V. sz. Isten az állatoknak ne­vet ad. Aétiologiikus. Változatai: Kálmány: Sze­ged népe. II. k. 140—141. 11. 19. sz. M'é' van a sziamáíDnak djian hoszsziú fülle?; Dähnhardt: Na­tursagen III. к. 186— чт. и. 45. 28)9. I. VI. sz. Krisztus és Szemit Péter éj­jeli alvása a mulatók között. Vidám legenda. Berze Nagy János eme, eddig ismeretlen, újabb kéziratának a publikálását inem -pusztán az a ke­gyelet teszi Indokolttá, amely a nagy tudós pos­tumiuls kiadású munkáiban kiteljesedő oeuvre-je­nek kijáró tiszteletből 'méltán falkaid. Értékei jó­val túlmutatnak annak a jelentőségén, amelyet egy-egy poistumus munka tudermánytórléneti jelen­tőségéin szokás általában érteni. Vannak a kéz­iratnak tudománytörténíeti érdekességei is, azon­ban ezek is egészein különös jelentőségűek, sok esetben nagyon értékes támpontokat adnak a ma­gyar népköltési gyűjtés történeti alakul.sának a Változatai: Kálmány: Szeged népe, II. k. 28. sz. 145—147. 11. Krisztus urunk tanácsa; Halt­rich: id. m. 19. sz. 71—75. IL Der Ziigeuner und die drei Teufel; Wenzig: id. m. 87.-88. 11. Der Heiland unterwegs. 1. sz; Dähnhardt: Natur­saigen. IL k. 179. L 46. Arany L. »Magyar Népmeséinkről« szóló székfoglaló értekezésben (összes műv. 1901. 2. köt. 108.1.) állításai támogatására hoz; fel egy adó­imát, melyét a szalomtai nép abban az időben G ... Lukáícs, szalomtai csizniadiamesterrel ho­dila vizelni .ment az udvarra, Hoszszafofo ideig állt már künn s niég mindig azt hitte, hogy 'ugyanazt a dolgot Végzi, a miért kijött. Csak magylkésőn vette észre, hogy az eső esiik. Arany László ennek az adomának már több idegen változatát is ismerte. Magam is haHottaim ugyanezt egy egri parasztemberről, ki lakoda­lomban volt s ugyan azért ment ki, mint a szalontai esizimagyártó, de ő nem az udvarra, hameim az esőitől csepegő eresz alá állott. Ide­gen változatait 1. Köhler: Kl. Sehr. I. 485. 1. és Wesselski: Der Hoidsdha Nasreddin. Weimar. MCMXI. I. (k. 23. sz. s ennek a 210. 1. található jegyzetében. 47. Arany László ugyancsak a jelzett érte­kezésében (Ossz. műv. 1901., 2. köt. 123—124. 11.) említ egy másik mesét, melyet egy »falusi gyermektől« hallott. Ez a kíváncsi és állhatat­lan természetű Ádámot s Évát ócsárló szegény házaispárról szól, kik maguk is ugyanebben a hibában szenvednek. Ennek a mesének közvet­len Változataira ezidőszerint nem akadtam. Hasonló tartalmú részletek vannak a Ruodlieb­típusú meséknek az egyes jó tanácsokat példá­zó epizódjaiban. Megj'egyezzük végül, hogy az elsőtől eltérő későbbi kiadásokban a kihagyások és változta­tások a kényesebb irodalmi ízlés szempontjai miatt történtek, s ez a későbbi kiadások tudo­mányos használhatóságát nem kis mértékben érintette. megismeréséhez, a népköltészet tudományos ér­telmezésében, feldolgozásában megfigyelhető fej­lődéstörténet megértéséhez. Van ezen kívül ebben a kéziratban olyain összehasonlító anyag is, amely — az itt fellelhető gazdagságábain — eddig; még publikálatlan. iBierze Nagy János, erről győzhetnek meg az Arany László gyűjtötte mesék összehasonlító jegy­zetei elé írt, fentebb olvasott soiraii, igen. nagyra értékelte Arany László gyűjtői és publik alól mód­szerét; méltán dicséri figyelme sokoldalúságát, ér­deklődését a népi epika legszélesebb területei

Next

/
Oldalképek
Tartalom