Janus Pannonius Múzeum Évkönyve (1965) (Pécs, 1966)

Néprajz - †Berze Nagy, J.: Arany-tanulmányok

ARANY—TANULMÁNYOK 149 Volksmärchen aus Pommern. 17. sz. mese jegyzetében tárgyalt változatok; Grundtvig—

ßtrodtmann: id. m. 64—66. 11.; Afanassjew: (ford. A. Meyer, 1906.): id. m. 178-^183. 11. 31. sz. Schabarisicha; Löwis of Menar: id. m. 37. sz, 214— 218. 11. Ivainko, der Bärensolhn; Munkácsi: VotJak népik. hagy. 96—104. 11. Papfi Miska, 109— 111. 11. A bolond és a Vu^miurt4fi, 112—114. 11. A Vumiurt és a kötélverő ember; Kahler: Kl. Sehr. I. к. 58., 69., 134., 326—329., 477—479. IL; Boite—

Polivka: Anmerkungen. IL к. 168—180. M. 'tárgyalt bőséges számú változat. 40. Krisztusmondák. 286. 1. I. sz. A bujdosó Krisztust eláruló madaraikról szóló aetiologikus monda. Változatai: Ethnographia, 10. üstöt. 3)31. 1.; Dähnardt: Natureagen. II. к. 51—56. il. 41. 287. 1. II. sz. Az áruló nyárfa és az oltalmazó fenyő. Szintén aétiologiikus monda. Változatai: Magyar Nyelvőr: 12. köt. 46. 1.; Ethnographia: 12. köt. 221. 1.; M. N. Gy.: III. k. 412— 413. 11. III. sz.; Grimm: Kinderlegenden. 10. sz. Die Haselrute; Dähnhardt: Natursagen. II. к. 38., 40—43., 199., '207—209., 231—232. 11. 42. 287. 1. III. sz. A szamár foga helye a nádlevélen. Aétiologiikus monda. Változatait felsorolja Dähnhardt: Natursagen. II. к. 198—199. és 232. И. 43. 288. 1. IV. sz. Miért van a szamár hátán kereszt? Aatáoloigikus. Változatai : Kálmány: Szeged népe. II. k. 140. 1. 18. sz. M'é' eszik a ló mindég?; Dähnhardt: Natursagen. П. к. 15., 24. 11. 44. 288.—289. И. V. sz. Isten az állatoknak nevet ad. Aétiologiikus. Változatai: Kálmány: Szeged népe. II. k. 140—141. 11. 19. sz. M'é' van a sziamáíDnak djian hoszsziú fülle?; Dähnhardt: Natursagen III. к. 186—

чт. и. 45. 28)9. I. VI. sz. Krisztus és Szemit Péter éjjeli alvása a mulatók között. Vidám legenda. Berze Nagy János eme, eddig ismeretlen, újabb kéziratának a publikálását inem -pusztán az a kegyelet teszi Indokolttá, amely a nagy tudós postumiuls kiadású munkáiban kiteljesedő oeuvre-jenek kijáró tiszteletből 'méltán falkaid. Értékei jóval túlmutatnak annak a jelentőségén, amelyet egy-egy poistumus munka tudermánytórléneti jelentőségéin szokás általában érteni. Vannak a kéziratnak tudománytörténíeti érdekességei is, azonban ezek is egészein különös jelentőségűek, sok esetben nagyon értékes támpontokat adnak a magyar népköltési gyűjtés történeti alakul.sának a Változatai: Kálmány: Szeged népe, II. k. 28. sz. 145—147. 11. Krisztus urunk tanácsa; Haltrich: id. m. 19. sz. 71—75. IL Der Ziigeuner und die drei Teufel; Wenzig: id. m. 87.-88. 11. Der Heiland unterwegs. 1. sz; Dähnhardt: Natursaigen. IL k. 179. L 46. Arany L. »Magyar Népmeséinkről« szóló székfoglaló értekezésben (összes műv. 1901. 2. köt. 108.1.) állításai támogatására hoz; fel egy adóimát, melyét a szalomtai nép abban az időben G ... Lukáícs, szalomtai csizniadiamesterrel hodila vizelni .ment az udvarra, Hoszszafofo ideig állt már künn s niég mindig azt hitte, hogy 'ugyanazt a dolgot Végzi, a miért kijött. Csak magylkésőn vette észre, hogy az eső esiik. Arany László ennek az adomának már több idegen változatát is ismerte. Magam is haHottaim ugyanezt egy egri parasztemberről, ki lakodalomban volt s ugyan azért ment ki, mint a szalontai esizimagyártó, de ő nem az udvarra, hameim az esőitől csepegő eresz alá állott. Idegen változatait 1. Köhler: Kl. Sehr. I. 485. 1. és Wesselski: Der Hoidsdha Nasreddin. Weimar. MCMXI. I. (k. 23. sz. s ennek a 210. 1. található jegyzetében. 47. Arany László ugyancsak a jelzett értekezésében (Ossz. műv. 1901., 2. köt. 123—124. 11.) említ egy másik mesét, melyet egy »falusi gyermektől« hallott. Ez a kíváncsi és állhatatlan természetű Ádámot s Évát ócsárló szegény házaispárról szól, kik maguk is ugyanebben a hibában szenvednek. Ennek a mesének közvetlen Változataira ezidőszerint nem akadtam. Hasonló tartalmú részletek vannak a Ruodliebtípusú meséknek az egyes jó tanácsokat példázó epizódjaiban. Megj'egyezzük végül, hogy az elsőtől eltérő későbbi kiadásokban a kihagyások és változtatások a kényesebb irodalmi ízlés szempontjai miatt történtek, s ez a későbbi kiadások tudományos használhatóságát nem kis mértékben érintette. megismeréséhez, a népköltészet tudományos értelmezésében, feldolgozásában megfigyelhető fejlődéstörténet megértéséhez. Van ezen kívül ebben a kéziratban olyain összehasonlító anyag is, amely — az itt fellelhető gazdagságábain — eddig; még publikálatlan. iBierze Nagy János, erről győzhetnek meg az Arany László gyűjtötte mesék összehasonlító jegyzetei elé írt, fentebb olvasott soiraii, igen. nagyra értékelte Arany László gyűjtői és publik alól módszerét; méltán dicséri figyelme sokoldalúságát, érdeklődését a népi epika legszélesebb területei