Janus Pannonius Múzeum Évkönyve (1965) (Pécs, 1966)

Néprajz - †Berze Nagy, J.: Arany-tanulmányok

ARANY—TANULMÁNYOK' 145 dessen Niaiohliass herausgegeben und vermehrt von E. K. Blülmiml. (A VolksmundHsorozat В. IV. alatt megj. Ziska-féle »Österreidhisdhe Vdllksmäridhen« niűvecsike függeléke.) 76—83. és 8-9—92. II. (Ezek -az Airiainy L. meséjéhez tipologiailag legközelebb áulanák). Waldau: id. m. 341—345. 11. Hähnchen und Hennchen; Grimm: 30. sz. Lauschen und Flöbchen, 80. sz. Vom dem Tode des Hühnchens, 141. sz. Das Lämjmchen und Fisdhchen; Zaunert; id. m. 53— 55. 11. Deisis vom Frädhe, dess uff die Hochzeit iss gange, u. o. 176—177. 11. Vom dicken fetten Rfanmekudhen; Kirchhof: Wendummutih. (Herausgegeben von H. Oesterley. Bilbu. dös, Litt. Ver. in Stuttgart. 1869.) VII. k. 6—9. sz. L. Oesterley jegyzeteit az említett könyvtár 99. köt. 155. 1. Munkácsi: Vogul népk. gy. IV. k. 1. ifüz. 322—323. 11.; Radloff: id. m. VI. г. 255— 257. 11. Kinder—Märchen; Köhler: Kl. Sohr. I. k. 58., 184—105., 517^518., II. k. 47—60. IL; Benfey: Banftsdhatantra. I. k. 376^378. IL; Bolte—

Polivha: Anmerkungen. II. k. 100—108. (Arany L. e meséjének legközelebbi rdkonai а 107—108.) és 146-4149. И. 21. A farkas-tanya. 273—276. 11. A vándorolni menő álíatok^tíipusáihoz tartozó állatmese. Aarne típusjegyzékáben 130. sz. alatt. Ezt a mesét Arany László saját nyilatkozata szerint (összes művei, 2. köt. 143. 1.) már 10 éves korában lejegyezte. Magyar változatai : Kálmány: Szeged népe. I. k. 150—151. 11. 29. sz. A haramia tanya; ugyanaz: Hagyományok. I. k. 123—127. 11. 43. sz. A farkas mulatni megy, azután szállni tanul. Idegen váitoziáibait 1: Köhler: KI. Sctír. I. k. 58. és 187. 11., BoZte—

Polivha: Anmerkungen I. köt. 75—79. 11. és Aarne: Die Tiere auf der Wandersdbaft. (FFC. № 11. Die Tiere auf der Wanderschaft. Eine Märchenstudie von Antti Aarne. Hamina. 1913. Suamalaisen Tiedeakatemian Kustanitama.) ez. az egész világon feltalálható változatokat magában foglaló kitűnő összehasonlító monograplhiájában. 22. Panczimanezi. 277—-284. 11. A Panczimanczi-típushoz tartozó s a három fonóasszony-^ípusával társult változat. Aarne típusjegyziókében 500. és 501. számok alatt. Magyar változatai: Kriza: Vadrózsák. 411. 1. A rossz fonóieányböl lett királyné; Magyar Nyelvőr: XXVIII. k. 479. 1. A pórul járt ördög; M. N. Gy. (Ipolyi): XIII. k. 48. sz. 265. 1. Turánka. Idegen változatok a Panczimanczi-típushoz : Bunker: id, m. 50. sz. 111-112. 11. Та' Grump'lsiltza'; Vernaleken: id. m. 2. sz. 6—8. 11. Winterkölbl, u. o. 3. sz. 9—12. 11. Kruzimugeli; Grimm: 55. sz. Rumpelstilzchen ; Jahn: Volksmärchen aus Poimimeirn. 1. sz. 1—9. 11. Das Golidspinnen, u. o. 41. sz. (2126—228. 1:1. Duurn'miroeskein; Gonzenbach: id. m. III. к. 84. sz. 155—159. 11. Die Gesdhidhte vom Lignu di soupa; Köhler: Kl. Sehr. I. k. 54., 76—77., 109., 403. IL; Bolte

—Polivka: Anmerkunigan. I. k. 490—498. 11. A három, fonóasszony-típusához: Schullerus: id. m. 78. sz. 168—169. 11. Die Spinnerin; Waldau: id. m. Í278—287. И. Die drei Spinnerinnen; Grimm: 14. sz. Die drei Spinnerinnen; Basile: Pemtamerone. IL k. 4. nap, 4. mese, 41—50. IL Die sieben Sdhwerten; Bolte

—Polivka: Anmerkungen. I. k. 109—il;15. 11. 23. A hólyag, szalmaszál és a tüzes üszök. 285—'286. 11. Idegen népeknél is kedvelt mesetibéma. Változatai: Grimm: 18. sz. Strohhelm, Kohle und Bohne; Bolte—

Polivka: 'Anmerkungen. I. к. 77—78. és 135—137. 11. Arany Lászlónak ez a meséje sincs a későbbi kiadásokba főivé ve. 24. A kis gömböcz. 287—289. 11. Változataiból megállapíthatólag hol az állat-, hol a csodás mesék körébe tartozó típus. Az állatmesék közt a farkas és a gödölyék-, a csodás mesék közt a mindent felfaló szörni/eteg-meseosialád tagja. Aarne típusjegyzékében a 123. és 333. számok alatt. Mivel Arany L. meséje a csodás mesékhez tartozik, a változatok felsorolásánál az állatmese-Jváltozatokat meüőziöm. Idegen változatai: Waldau: id. m. 494—501. M. Bumibrliöek, Sainénu: id. m. 471—472. IL sdhiopuílu eel voáiniicu; Strauss:. Bolgár népk. gyűjt. I. к. 194—197. IL Dete Maleeskovo és а Lámlia; Radloff: id. m. I. г. 31—39. 11. Täktäbäi Märgän, u. o. 313-317. IL, u. o. 352—353. IL Kara Kan; v. ö. BoZte—

Polivka: Anmerkungen. I. к. 40. és 234—237. IL tárgyalt változatolkfcal. Típusunk és az alvilágból megszabadított testuére/c-típusa között származásbeli kapcsolat van. 25. Farkas-barkas. 290—294. 11. Allatok a farfcasveremben-mesekörlbe tartozó állatmese. Aarne típus jegyzékében a 20. A. és С szám alatt. Idegen változatai: Haltrieh: id. m. 89. sz. 281—282. Ж. Der Zigeuner, der Wolf, der Fuchs und der Esel im der Wolfsgrube; Wlislocki: Volksdichtungen der sieb, und südung. Zigeuner. 424—426. 11. Der Fuchs, der Bär, der Wólf und der Hase; Zaunert; id. m. 285—286. 11. Die dummen Tierleim, u. o. 365—367. 11. Hähndhen und Henmdhen; Afanassjew: (ford. A. Meyer, 1906.): id. m. 7. sz. 25—26. 11. Die Tiere in der Grube. 26. A kakaska és a jérczike. 295—298. IL Erre a mésére nézve 1. föntebb, A macska és az egér ez. mesénél elsorolt változatokat.