Janus Pannonius Múzeum Évkönyve (1965) (Pécs, 1966)

Néprajz - †Berze Nagy, J.: Arany-tanulmányok

138 ,' BERZE NAGY JÁNOS Magyar változatai: Lázár J.: id. m. XIX. sz., 632—638. 11. (romlott változat), u. o. XX. sz. 639—641. 11. (üld. árva fiú -f- vasi. farkas); M. N. Gy. (Berze Nagy): IX. k. 16. sz. A vas­fejű farkas s az ezen ímese jegyzetében felso­rolt irodialom; M. N. Gy. (Horger): X. k. 2. sz. 26—35. 11. A táltos ökör és gazdája (üld. ártva fiú + vas'f. farkas -4- az üldöző démon meg­semlmisülése), u. o. 10. sz. 85—95. П. A vasfejű farkas (angyalbárányoik -\- vasf. farkas); Kál­mány: Hagyományok. I. k. 13. sz. 65—69. 11. MüMóts (üld. árva fiú + vasf. farkas), u. o. II. k. 7. sz. 48—55. 11. A férfi Vasoirirúfoába (vasf. farinas), u. o. II. !k. 56. sz. 171—174. 11. Palkó (élig. gyermek -f" vasf. farkas). Idegein változatok: az üldözött árva gyermek théimiájahoz. a) Fiúhőssel: Haltrich: id. m. 18. sz. 65—70. 11. Der staiikla Hans (Egyszem, Kétszem -4- 'Fe­jérlófia-f.), u. o. 36. sz. 153—156. 11. Das Zau­berhoinn (Egyszem, Kétszem + vasf. farkas-t.); Schullerus: id. m. 1. sz. 1—7. 11. Von der sdhönen Rosa (csupán az egy-, két- s ihárom­szemű lány moitíivuima révén), u. o. 44. sz. 104— 105. 11. Der Knalbe iund der Ochs (Egyszem, Két­szem + vasf. farlkias-t.) ; Leskien: Märdhen aus dam Baton. 44. sz. 197—199. 11. Eine Ша kämmt die Erau (varasidividéki boirvát теэе; Egy szem, Kétszem + vasf. farkas -f- az üldö­ző dámom megiseimmiisiülése-t.) ; Krauss: Sagen u. Märchen der Südslawen. II. к. 139. sz. 346— 362. 11. Held Hiiirte und das sehidkige Kühlem (Egyszem, Kétszem -4- Fejérlóífia-t.) ; Krem­nitz: Rumänische Märdhen. Leipzig. 1883. XIII. sz. 153—166. 11. Tellerdhen (Egyszeim, Kétszem + vasf. farkas -4- az üldöző démon megsamimi­sülése-1); Sainénu: id. т. 718. 1. (havaisalf. vál­tozat; Egyszem, Kétszem -f- Vasf. farkas + ül­döző démon meigsieimmisüléisie-'t.), u. o. 720—•721. 11. (moldvai változat; Egyszem, Kétszem -f­'vasif. farkas-t. nyomai), u. o. 721—722. 11. (moldvai variáns; Egyszem, Kétszem + vasf. farkas + üld. démon megseoiimiisülése-it,), u. o. 7122. 1. Firioelu Petra (erdélyi változat; Egy­sZeim, Kétszem -4- vasf. farkas -4- üld. démon megsemmisülése-t.). Balte—Polivka: Anmer­kungen. II. köt. 262—265. 11. találunk a fentebb már idézett erdélyi szász meséken kívül birazii­liai és portugál változatokat, melyekben férfi a hős s a típus a madárvőlegény — mesével van összekapcsol Va. ib) Leányhőssel: Wlisloaki: Volksdichtungen der sieb. u. südung. Zig. 292—253. 11. Der Zig­namanusdh und die Gämsehirtin; Preindlsber­ger— Mrazovic: id. im. 55—67. 11. Die Stieftodh­ter: Vuk St. K.: id. m. 32. sz. 187—194. 11. Asdhenzuttel (Egyszem, Kétszem -4- nőd hamu­pipőlke-t.) ; Sainénu: id. т. 719—720. 11. Vaca mégra (Ihavasalf. változat; Egyszem, Kétszem + női hamupipőke -f- gyöngysíró tündér-it,), u. o. 738—737. 11. (bukovinai változat; Egyszem, Két­szem 4- női hamiupipőlke^t.) ; Grimm: 130. sz. Einäuglain, Zweiäuglein, Dreiäuglein; Gonzem­bach: id. т. I. к. 32. sz. 211—220. 11. Von Gio­vainnino und Gatertina (Egyszeni, Kétszem -4­gyöngyaíró-tüindér-t.) ; Leskien— Brugmann: id. m. 25. sz, 447—450. 11. Von dem Mädichen, das eine Hexe zur Stiefmutter hatte (Egyszem, Kéíszem -j- női haimupipőlke-t.) ; Afanassjew (ford. A Meyer, 1906.): 53-59. И. 17. sz. Die braune Kuh (Egyszem, Kétszem -4- őZtestvér-t.) ; Löwis of Menar: id. т. 34. sz. 193—199. 11. Vain­juschka und Annusdhíka (Egyszem, Kétszem -f­őztestvér-t.) ; Pauli: Schnupf und Ernst (Bibl. des Litt. V. in Stuttgart, Herausgegeben von H. Oesterley. 85. köt.) DCXlLV. sz, 354—355. 11. L. ehhez Oesterley 545. 1. levő jegyzeteit; Köhler: Kl. Schriften, I. к. 100—405., 258—259. IL; Montanus: Garfieingesielilischaft. (Harausgege­ben von J. Bölte. Tübingen. 1899. (5. sz.) Egy­szam, Kétsziam -f- Hansel és Grétel-4.) Balte sze­rint, ki e mű 594—592. lapjain a leányhőssel bíró párhiuzairnclkat állítja egybe, a Montanus­inál található vairiains ennék a típusnak legré­gibb feljegyzése. Idegen változatok a vasfejű farkas típushoz (az üld. árva fiú-t.-sal kapcsolt s fentebb idé­zett változatokon kívül) : Bunker: id. т. 87. sz. 262—268. il. Ta' Flaisoh­ihacka' pui' (sárlkániyölő-t.-lba ékelve); Schulle­гш: 1. sz. 1—1. 11. Von. der sdhönen Róza (csak inamiiniisioentiák), u. o. 48. sz, 108—41CC 11. Ein Mäddban, weldbes Menschen frisst (emberedő leány -4- vasf. farkas-t.), u. o. 53. sz. 119—121. 11. Drei Schlaf besitz er und der Teufel (Poly­phonies -4- vasf. farlkas -4- üldöző dómon meg­samimdsülése-t.) ; Sainénu: id. т. 354—355. 11. Lupulu eu capu de féru (erdélyi változat, kap­csolva nincs), u. о. 388—389. И. Suru-Vulturu (havasait, vált.; vasf. farkas -4- Rózsa és V.-t.), u. o. 651—656. 11. négy, egymásután következő változat, mind a hűtlen anya-t. ba ékelve; и.о. 656. 1. Striga (imacedon-oláh változat; emíberc*/ő leány + vasf. farlkas); Krauss: Sagen и. Mär­chen der Südsl. 1883. I. к. 78. sz. 326—332. И. Der Ausre-dsser (elátkozott tündér b) -\- vasf. f ar­kas-t.); Leskien: Märchen aus deim Balkan. 63. sz. 291—296. 11. Der Wolf mit dem eisernen Kopfe (szerb mese, tiszta változat); Hahn: id. т. I. к. 4. sz. 79—85.11. Vom eisernen Derw:isdh und dam Prinzen mit den drei Zwiebäcken leiig, gyermek + vasfajű fatrkas -f- hűtlen, fe­leséget.) eninek 1. sz. (Rózsa és V. + vasf. far­lkas -4- hűtlen feleség-t.) — és 2. sz. variánsa (élig. gyermek -f- vasf. farkas + hűtlen fele­iség-rt.), u. o. 5. sz. mese változata (vasf. farlkas -4- okosan elosztott állat -4- állatok segítségével elnyert kliírálykisasszony-t.) ; Zaunert: id. т. Das

Next

/
Oldalképek
Tartalom