Janus Pannonius Múzeum Évkönyve (1965) (Pécs, 1966)

Néprajz - †Berze Nagy, J.: Arany-tanulmányok

BERZE NAGY JÁNOS ARANY-TANULMÁNYOK Édesapja hagyatékaiból közzéteszt ifj. dr. BERZE NAGY JÁNOS (A kommentárokat BANO ISTVÁN tollából adjuk) Berze Nagy Jánosnak, a magyar folklorisztika egyiik legkiválóbb képviselőjének gazdag életművét a száxmois megjelent tanulmány és könyiv mellett sok kéziratban lappangó cilkk, előadásszöveg, adatgyűjités egészíti ki, teszi teljessé. Kötelességünknek tekintjük, hogy édesapánk hagyatékait gondozzuk, s halála (1946 április 6) után először a szinte nyomdakész Magyar Népmesetípusok megjelentetését tekintettük legfontosabb feladatunknak,

1 majd további kötetek után

2 a gazdag hagyaték gondos tanulmányozásával további írásainak egész sorát sikerült feltárnunk, s még mindig remélhetjük újabb műveinek (főleg az 1914 óta kallódó Meseszótármaik) előkerülését. Az eddig kiadatlan írások közül most kettőt kívánunk a néprajztudomány művelői számaira hozzáféirheitővé tenná. A folklorista Arany című tanulmányt édesapánk pécsi hagyatékából (sajnos egy kéziratos lap híján) sikerült összeállítani. Az írás — mint a szöveg egyik helyén kitűnik — előadás-szöveg; korát megállapítanunk nem sikerült, de valószínű, hogy Arany László mesegyűjtéseiinek tudományos elemzése után, az 1920-as években születhetett. Az Arany László Eredeti Népmeséihez összeállított tanulmányt és kommentárokat 1917-ben, Csíkszeredáin írta dr. Sebestyén Gyula felkérésére, az Arany-jiubileuimra tervezett, a Magyar Népköltési Gyűjtemény XIV. köteteként meg1 Berze Nagy János: Magyar Népmesetípusok I—

II. A bevezető tanulmányt írta és tudományos szerkesztésit végezte Bánó István. Baranya megye Tanácsának kiadása. Pécs, 1957. 2 Berze Nagy János: Égigérő fa. Magyar mitológiai tanulmányok. Kiadja a Tudományos Ismeretterjesztő Társullat Baranya megyei Szervezete. Pécs. 11958, Щ961. Régi magyar népmesék Berze Nagy János hagyatékából. Szerkesztette Bánó István és Dömötör Sándor. Kiadja a Tudioimáinyos Ismeretterjesztő Társulat Baranya megyei Szervezete, Pécs, ti960, Щ961. (Az Archívumban addig kiadatlan tanulmányokkal: A mesetípusoik irodaimának kritikai ismertetése; Az Alfcestis-tragédia és egy magyar népmese.) jelentetni kívánt új kiadás számára.

3 A jubileumi kötet végül nem az MNGy sorozatban, s Berze Nagy jegyzetei nélkül jelent meg. Sebestyén ennek ellenére nam küldte vissza az igen értékes kéziratot (amelyet a Magyar Népimesetí3 Az alábbiakban közöljük az ezzel kapcsolatos levelezés egyes részleteit (az Etimológiai Adattárban őrzött eredeti alapján): Berze Nagy János 1917 április 13-án Debrecenből írt levelet Sebestyén Gyulának, amelybén jelzi: ...»Még mindig Debrecenben vagyok, de már holnapután Csik felé indulok. Arany L. népmeséiről iramdó cikkemről gondolkozván eszembe jutott még a Däbnbardt Oszkár Natursagen I—

IV. kötetes műve is, melyre ugyancsak szükségem volna«... (ezek után újra felsorolja és kéri a kommen tár ok megírásálhoz már korábban is kért munkákat.) 1917 június 8-án Csikszeredáról már arról tudósítja Sebestyént (egy sérülten ránkmar&dt levélben), hogy: »Arany L. mes/éi mun/kában vannak, e hónapban min/den való/színűség szerint elküldhetem ...« (A következő sorok az első világháború eseményeire utalnak:) »Hogy jegyzeteim elpusztulása után Arany L. meséivel milyen gigászi mértékben kell birkóznom, azt elképzelni sem lehet, — de megcsináloni.-« 1917 június 25-én (a mostoha körülmények ellenére is) így írhat Csíkszeredáról Sebestyénnek: »Ígéreteimhez híven mellékelve van szerencsém küldeni az Arany L. népmeséihez írt jegyzetekéit. Nagy kínok és keservek között született meg úgyis, a hogy van; tízfelé is kellett könyvért írnom, hogy a forrást miinél hamarabb' kaphassam. Egy szlalom asztalkánál voltam kénytelein végiggörnyedni az írást, ... azt a bútordarabot itt a törvényszéki épület egyik zugában találtam, ahol most lakóim. Arany László meséit s a jegyzeteket illetőleg számítást tettem s úgy látom, hogy — ha a többi rész 12 ívnél többet neim tesz ki — a mesékkel s jegyzetekkel együtt a 30 ív terjedelmet nem kell túllépni — a M. Népk. Gyűjt, formátuma szerint.« Az önfeláldozással és munkabírásának végsőkig való feszítéséivel megírt kitűnő munka után mégis így kellett írjon Berze Nagy — még mindig Csíkszeredáról, pedig leveledben állandóan kérte, hogy a Magyar Népmesetípusok mielőbbi elkészülte érdekében közelebb kerülhessen a fővárosi könyvtárakhoz — 1917 szeptember 23-án: »... Arany L. meséihez írt jegyzetek kefelenyomatáit correctúra eszközlése végett még a mai napig sem kaptam. Nem tudom, az-e az oka ennek,