Janus Pannonius Múzeum Évkönyve (1965) (Pécs, 1966)

Régészet - Kiss, Attila: Pannóniai rómaikori lakossága népvándorláskori helybenmaradásának kérdéséhez

PANNÓNIA LAKOSSÁGÁNAK KONTINUITÁSÁRÓL 117 11. kép. IsrneratHen lelőihelyű, esetleg Pécs—Gyárvárosai korongos fibula 10. kép. Keszthely—Fenékpuszta. 1959. évi sírlelet. Korongos fibula Mivel 'nem ismert az, hogy mekkora volt a pannóniai lakosság száma a IV. század végén, s é lakosságolt milyen etnikai, gazdasága, társadalmi, Ibiologáai, nyelvi kép határozta meg: oetm isimert, hogy a lakosság hányad része menekült el; nem ismert az, hogy a visszamaradok területileg egy-két feltételezett ponton kívül Ihol telepedtek meg; ткет ismert, hogy közösségeik élete milyen -gazdasági, társadalmi, kulturális, nyelvi és biológiai változásokon ment keresztül: nem ismerem beolvadásuk térben és időiben kulturális, nyeSvi és (biológiai téren végibemenő folyamata lezajlásiának módját. Ezért mindezt nem ismerve, a kutatás legelején állunk. Valamennyi felvetett kérdés nyitott, amely feleletre, sok részletkutatással megoldható feleletre vár. így dolgozatom végién, amikor igen fontos kérdések halmazának mlég a felvetésére is alig-jalig ért meg a kutatás helyzete, igen feltételetesen, későbbi kutatásokká! megcáfolandó, vagy alátámasztandó munkaihipotézisként úgy látom, hogy Pannónia római-kori lakossága egy, ma még ismeretlen, hányadának élete az igen megváltozott körülményeik között, feltehetően jelentősein megváltozott formáiban helyiben folytatódott, Az itt felvetett munka-hipotézis valószínűségét a jövő régészeti kutatása fogja megítélni, s ehhez kívántaim és kívánok későbbi munkám során adatokat szolgáltatni.

233 iPécs, 1965. február. Utószó. A kézirat nyomdába való leadása után jutottam hozzá Gian Pier о Bognetti emlékére kiiadott [Pnofolemi della civilita e deli' econoimia laingobarda. ed. A. Tagiaferri (Milano 1964)] tanulmánykötetéhez. A költet í. Bóna [Die pannonlisdhen Grundlagen der langobiardiischen Kultur im Licht der neuesten Forschungen 1(71—93 p.)] és Z. Vinski [Betrachtungen zur Kontinuitätsfrage des autochtonon romanisierten Ethnikons in 6. und 7. Jahrhundert. (103—113 p.)] a kontinuitás kérdés szempontjából igen fontos dolgozatait tartalmazza. Mindkét kutató egyértelműen a pannóniai római^kori népesség népvándorláskori továbbélése mellett sorakoztatja fel adatait és foglal állást. Eredményeiket e dolgozatban már nem vehettem figyelembe. 233 Ezúton is köszönetet mondok Bartucz Lajos és László Gyula professzornak értékes tanácsaikért, Fitz Jenőnek és Kralovánszky Alánnak szíves lektorálásiukiérit, Nemeskéri Jánosnak folyamatos segítségéért, és Monori Magdának a rajzok elkészítéséért.