Janus Pannonius Múzeum Évkönyve (1965) (Pécs, 1966)

Régészet - Kiss, Attila: Pannóniai rómaikori lakossága népvándorláskori helybenmaradásának kérdéséhez

112 KISS ATTÍLA jött forrásokban esetileg megemlítésük fennmaradjon. E fcmráscsoportot ilyen szempontból vizsgálva, találtaim egy olyan adatot, amely esetleg a pannoniali késő-római lakossággal megőrzött kereszténység mellett szólna. A Pippin-féle hadijiámat alkalmával. 796-ban Linziben püspöik-lkonifemenicia volt.

223 Itt merült fiel és került ímegitárgyalésiria az összegyűlt püspökök számláira az a nyilván új problémát jelentő kérdés, hogy miit kell tenni azokkal a ókeresztényekkel, akik írástudatlan papjaik vezetésevei élnieik és magúikat keresztényeknek valllják? A kérdés felvetésének időpontja arra mutat, hogy ez esetben csak azokról a népcsoportokról lehet szó, akik létéről Pippin hadjárattá során nyerhettek híirt. Rájuk vonatkozóan jelentett lényeges kérdést, hogy elfogadják-e a kereszténységüket, vagy sem; s ha igen, akkor milyen feltételek mellett. Azokra nézve, akik már eddág is a fcaroling-áililambain éltek, s keresztény hívek voltak, a kérdés ilyen jellegű felvetése teljesein értelmetlen. Ugyanakkor nem lehet eretnek mozgalom csíráiról sem beszélni, hiszen a kérdés felvetésének békés hangja nem erre utad. A kérdés püspöki konferencián való fő-Jtéma formájában való megtárgyalása pedig arra mutat, hogy azok a keresztények, akiket a konferencia határozata alapján a Szentháromság tanáról kell kikérdezni, s a biztonság okáért újra meg kell keresztelni, nem lehettek vaüiaimi kevesen, különben esetükben nem született volna elvi jellegű álláspont. Az előbbi megfontolások aliapján ha a régészeti kutatásban nem fog felbukkanni olyan más népesség, araalyifcra nagyobb biztonsággal lelhet majd (vonatkoztatni a forrás-adatot, a magam részéről lehetségesnek tartöm, hogy a Keszthely-környéki késő-római etnikum leszárimazotltainiak emlékanyagát hordó népesség írástudatlan keresztény közösségeire lehet a tárgyalt forrásadatot értelmezni. Ennek a gondolatmenetnek továbbvitele szolgálhatna esetleg magyarázatul arra is, bogy a Pribina-birtok létrejötte és az ezzeJ kapcsolatos tempiom alapítások, valamint egyházi élei; miért éppen a Balaton délnyugati részén, a Keszthely kultúra központi területén zajlott le?! Visszatérve a szorosabban vett régészeti emlókanyaghoz, két olyan emlékcsoporttal foglalkozom, amelynek szellemi vonatkozása miatt itt szükséges tárgyalása. Az időben korábbi emlékanyaggal, a korongos fibulák kérdésével kezdem vizsgálataimat. Alföldi András véleménye szerint egész gondolatvilágukban a megkeresztelt antik, pogány forrnák fejlett formáit mutató korongos fibulák a Pannoniában továbbélő rómaá-kori lakosság készítményei voltak.

224 Elméletét az azóta végzett hiteles feltárásokból származó korongos fabuláknak a római-korá fibula-viselettel azonos sírbeii helyzete is alátámasztja. (5. kép) Keltezésük a VI—

VII. századra esik. 5. kép. A korongos fibulálk síron belüli helyzete. 1: Cseleigörosöny 25. sír — 2: Nagy/harsány 60. sír — 3: Eilend I. 82. sír — 4: Eilend II. 96. sír— 5: Eilend II. 37. sír. 223 MGH Concilia II. 1. (Hannover—

Leipzig 1906) 224 Alföldi (1934) 298. 172—176.