Janus Pannonius Múzeum Évkönyve (1964) (Pécs, 1965)

Művészettörténet - Hoós, E.: A „Laposnyai Emlékkönyv” Stróbl rajzai

A „LAPOSNYAI EMLÉKKÖNYV" STRÓBL RAJZAI HOÖS ELVIRA Stróbl Alajos volt a századforduló egyik legközismertebb és legfoglalkoztatottabb magyar szobrásza.

1 Lenyűgöző mesterségbeli tudását, szilárd művészeti etikáját s nem utolsó sorban nagy jellemábrázoló erejét tisztelettel nézték kora „modernjei" is. Míg a Műcsarnok többi szobrászával szemben heves vitákban védték igazukat, az öreg Stróbl mestert mindegyikük megbecsüléssel övezte. Arcképei, a feledhetetlen „Anyánk" című szobra, de kompozíciói is a századforduló magyar művészetének nemzetközi értékei. Az ő emlékének áldozunk most azzal, hogy közzétesszük néhány eddig ismeretlen rajzát: vadászéletének kedves emlékeit. Édesapám hagyott rám egy emlékkönyvet, melyet ő szintén az édesapjától, Hoós Ernő főerdésztől örökölt. Az emlékkönyv több bejegyzés, aláírás között Stróbl Alajos nyolc darab eredeti ceruzarajzát is őrzi. A könyv egészvászon borításban, — amely meglehetősen megkopott már — 120 lapot tartalmaz. Ebből 38 került felhasználásra. A lapok famentes papírja magyarországi papírgyár terméke. Minden hatodik lap művészraj zpapír és a benne látható víznyomás bizonysága szerint ausztriai gyártmány. Az emlékkönyv mérete: 28x20 cm. Címe: Laposnyai emlékkönyv. Az első keltezés 1893. szept. 29. Az utolsó 1895. augusztus 11. Az első lapon díszítés látható, a laposnyai erdészház képe, Hoós E. szignóval. Vegyük sorra Stróbl Alajos rajzait: 1. 1892-ben nevezték ki báró Feilitzsch Artúrt erdőigazgatónak, övé az első aláírás az emlékkönyvben és őt ábrázolja az első rajz. Ezek szerint a vadászatok rendezője, melyek alkalmából az emlékkönyv keletkezett, és a vendéglátó házigazda szintén ő volt. Később. 1905-ben földművelésügyi miniszter lett. Stróbl Alajos róla készült rajza — mint valamennyi többi is — 3 B. típusú ceruzával készült. Először leheletszerűen felvázolta a pro1 Lykia Károly: Szobrásza tunk a századfordulón, 1896—1914. Bp. 1954. 92. p. -f 31 t, és Heinsizlmann Lilla: Stróbl Alajos. Bp. 1956. 85 p. + 60 t. fiit, azután határozottan megformálta müvét. A különböző tónusokat a képen egymásmellé húzott ceruzavonásokkal érte el, azokat sem ujjával sem más segédeszközzel nem dörzsölte el, radirgumit nem használt. A model mindkét keze is látható a rajzon, jobbjában füstölgő cigarettát tart. Keltezés: 1895. május 3. A rajz famentes papíron van. 2. A következő rajz nagyapámat, Hoós Ernő főerdészt ábrázolja fenyőerdőben, éles napsütésben, amit a határozottan megrajzolt árnyékok bizonyítanak. A rajz rajzpapírra készült és a művész a háttér puhább árnyalatait úgy érte el, hogy ujjával szétdörzsölte a ceruzavonásokat. Ezáltal is jobban kiemelkedik az alak. Nagyon határozott és finom a célzásra összehúzott szem és a puskát tartó kéz kidolgozása. Keltezés: 1895. május 2. 3. Ez a rajz vadászcsendélet. Fenyőfa tövében elejtett fajdkakast ábrázol, puska és különböző vadászfelszerelések között, A rajz felirata: 1895. május IV-ki eredmény. 4. A következő rajz életkép, az alvó vadásztársaságot ábrázolja a talpuk felől nézve, báró FeiUtzsch, gróf Teleki, főerdész Hoós. Jobbról ül és táplálja, őrzi a tábortüzet Vaszi. a román. A szabadban, hegyek, fák között, kifeszített ponyva védelmében pihen a társaság. Az alvók mellett kulacs, üveg, egy fára akasztva táskák, csizma, botok. Rajzpapírra készült, a mester itt is ujjával dörzsölte szét a grafitot. Felirata: 1895. május H-kán Dürgés? 5. Vezán Demetert, a híres medvevadászt ábrázolja az ötödik rajz. Az egyetlen az ábrázolt személyek közül, akinek térde, csizmája is rákerült a rajzra. Térdén nyugtatja fegyverét. A rajz rajzpapírra készült és épp úgy mint az előzők igen érzékeny, halvány vázlattal kezdődött, utána alig tizedmiliméternyi korrigálással a végleges vonal. Keltezés: 1894. május 4-én. 6. Talán a legfinomabb Futoncz portréja. Az arc maga valamivel nagyobb is mint a többi rajzon és nem teljesen profilban jelenik meg a fiatal legény lányosan gyengéd, mégis markáns arca. A határozottan figyelő szem. jellegzetes orr és a puha ajak — amely külö-