Janus Pannonius Múzeum Évkönyve (1964) (Pécs, 1965)

Helytörténet - Reuter, C.: Földrajzinév-gyűjtések a Baranyában végzendő régészeti és településtörténeti kutatások szolgálatában

FÖLDRAJZINÉV-GYÜJTÉSEK BARANYABÁN 237 Maré A helységre vonatkozó adatok előbb említett dolgozatomban megtalálhatók. A később oppidum, körülbelül mezőváros szintet elért Maré Magyaregregy határában, a mai Maré dűlőben feküdt. A ró­la elnevezett vár, Maré vára, a mai Várvölgy­ben állt, hol romjai meglehetősen épségben megmaradtak. Jelenleg régészeti feltárással egybekapcsolt helyreállítása folyik. A Mohács előtti helyi kőfaragó iskolának művészi emlé­keit találták meg. Igen érdekesek azok a lele­tek, amelyek várnak a római korba visszanyú­ló korára mutatnak, Maré városának feltárása hasonlóképpen érdekes, s a megyei középkori életre felvilágosítást nyújtó adatokat szolgál­tatna. Mecsekjánosi 1254/1400: terra Janus Z. I, 7, L 256/1410: terra, villa Janus, Pynne et liana filiab. Nie. f. Vid de Janus Z.'I. 10; 1315: p. Janus, Petr., Jhonnes, Demetr.. Nie. et Mych. f. Kernen de Janus Z. I, 149; 1333: p. Janusi uoc. pertin. scilicet ad villám seu p. Woszar uoc. in С Tholnensi Z. I, 407; Az adatok innen sűrűsödnek, majd a település is megoszlik. 1401: p. Kysjanusy,Felseujanusy Z. V, 252; 1406: Mich. f. Joh, de Eghazosianosy Z. V, 438; 1542: Janosü OL. Conscr. Die. 17/6; 1712: pr. Also Jánosi, határos: Csipan und Pő­lőske. pr. Fölső Jánosi, határos: Komló und Bottgyan OL. U&C. 15/54, fol. 21—22; Meszes 1360: p. Mezes in С Tolnensi Z. III, 169; 1361: p. Mezes, Mezez Z. III, 199; 1376: p, heréd. Radcha et Mezes Z. III, 619; 1451: p. Meezes, Mezes Z. IX, 296—7; ~ Cs. III, 441; 1455: pr. Mezes, Mich, de Mezes Z. IX, 507, 511; 1456: pr. Mezes, Mich, de Mezes Z. IX, 519,, 523; 1458: pr. Me­zes Z. X, 13; ~ Cs. III, 441; Részletes határjá­rását 1360-ból ismerjük. Magyaregregy és Kisvaszar határán fekhetett, ahonnan több mészégető helyét ismerjük. Nebojszafalva 1402: terram seu locum posses­sionis Naboyza in С. Tolnensi Z. V, 308; p. Naboyzzafalwa in С Tolnensi Z V, 309; 1403: terra Neboyza Cs. Ill, 443. Fek­vését nem ismerem. Nyárád 1439: iobag. in Naragh Z. VIII. 655; 1542: Nyarag OL Dica Á 2664 II. Tolna m. XLIIIb; 1564: Narad OL. Ex regestr. anni 1564 Epp. 5-eccl. Magyaregregy Nyárád dűlőjében feküdt, a mai lakosságtól legjobban ismert, legtöbbet emlegetett elpusz­tult községe a falunak. Nyerges 1332—7: Nerkes Cs. III, 444; 1475: p. Nerges Uo.; 1542: Nyer­ghes OL. Dica A 2664 II. Tolna m. XLIIIb; 1559/564: Nyerges in pertin. castri Dombo OL. Adólajstr.; 1710k.: Nerges OL. U&C. 37: 47, 76. t; 1907, 1944: Nyerges Hnt. Ma puszta Já­gónak határában. Nyires 1398/405/498 : a tolnam.-i Vaszar faluhoz tartozó „Nyerés" falu Zs. I, 5219, 5295; 1446: p. Nyerés Z. IX, 109; 1447: Nyres Cs. III, 444; 1448: p. ~ in С Thol­nensi Z. IX, 181; iobbag. in Nyires Z. IX. 18-5; 1461: Petr. de Nyres castell. castri Mare Z. X. 149; ~ Z. X, 167; 1463: Petr. de Nyerés, in ~ , Petr. de Nyres, in ~ Z. X, 244, 247; ~ Z. X, 264; 1464: p. Nyres Z. X, 302; 1465: Petr. Porkoláb de Nyres, in Nyres Z. X, 342—3; Petr. de Nyres Z. X, 346; 1483: p. Nyres, Nie. Feyer de Nyres Z. XI, 355; 1486: Clara rel. Petri Porkoláb de Nyerés, Elizabeth relict. Nie. Feyer de eadem Z. XI, 455; 1487: p. Nyres, curia nobilit. in Nyres, Elizabeth relict. Nie. Feyer de Nyres, Joh. Nyres (!) Z. XI, 467, 471; 1487 ~ Z. XI, 478; ~ Z. XI, 479, 482; 1493: Nyres Cs. III, 444. Az elpusztult helység Kis­vaszar község Laposmező nevű völgyében fe­küdt, a mai Nyires nevű erdős domboldal alatt fekvő erdőgazdasági illetményszántók helyén, ahol nagyobb mennyiségű cseréptöredéket gyűjtöttem. Ókány 1864: Okán — belsőség Kszb.; 1865: Zokány uttza — utca, Zo­kány — mező, mivel Zokány uttza közelében van V. k. 369—372; 1894—1904: Ókány — Szászvár és Császta között néhány ház áll, de nem képez külön községet, e helynek neve Ókány NB. 605; 1958: Ókány — Szászvár fa­lurésze, a temetőtől Császtáig terjed. Olaszfalu 1475: Olazsulwo (!) Cs. III, 444; 1510: p. Olazffalw KárOklt. III. 69; 1554: Olaszfalva KÁLDY 279; 2559/564: Olazfalw in pert. castri Dombo OL. Adólajstr.; 1710k.: Olascfa OL U&C. 37/47. 75. t; 1862: Olasz falu — sz BiU. 511/1; 1865/866: Ua. BiU. 512/1. Ma dűlő Mágocs község határában. Ormánd -j- 1015/ + 158 [220k.]/323/403 (Pp. Reg. : villa Vrmandy; + 1158 |220k.]/323/403/Pp. Reg.: villa Vrmand, 1292—7: Tyuan et Jo. f-i Abram, Kelemen f. Boltim, stb. ... de Vrmand GYŐRFFY I, 352—3; 1394: Petr. de Ormand Z. IV, 547; 1542: Or­mánd OL. Dica 50/4; 1554, 1556, 1582.Ormán KÁLDY 589; XVIII. sz. eleje: Orma OL. U&C. 37/47, 338; 1780k.: Pascuum in fine Ormand PÁL. Liber Fundual. Hosszúhetény; 1864: A községnek... a déli része azomban Ormánd, ... és pedig Ormánd [!] azért, mert hajdan ez küllönös falut képezett és csak később csatol­tatott Hetényhez PESTY IV, 282—5; Ma is e né­ven ismerik. A falu az ezzel szomszédos „Pusz­ta" dűlőben feküdt, ahol sok cserépedény tör­melék kerül elő.

Next

/
Oldalképek
Tartalom