Janus Pannonius Múzeum Évkönyve (1964) (Pécs, 1965)
Régészet - Bándi, G.: Adatok Dunántúl korabronzkori történetéhez
DUNÁNTÚL kORABRÖNZKÓRÁ 67 nem foglalkozott, valószínűleg ezen leleteken keresztül látta igazoltnak a Guntramsdorf— kisapostagi pásztornép nagyarányú Ny—K-i vándorlását, érzésünk szerint nem elég meggyőzően. 26 Mint ezek a lelőhelyek mutatják. (Kőszeg, Bükk, Sopron—Városi puszta, 27 Koroncó, 28 Rábacsécsény—Fudpuszta, 29 Mórichida—Dombiföld, 30 Bezi—Péterházapuszta, 31 ), nem lehet kételkedni e keleti eredetű népesség behatolásában a Ny-dunántúli területeken, de egyenlőre a korai bronzkor idején sem kapcsolatait pl. a zóki népességgel nem tudjuk értékelni a hiteles temetők, esetleg telepek előkerüléséig. Addig is a Ny-Dunántúl területén, a bizonyítottan legrégibb korai bronzkori Zók—somogyvári horizontot 32 követően a guntramsdorfi csoport népének megjelenését tartjuk legvalószínűbbnek. E két művelődés együttes képe határozhatta meg a terület középső bronzkori fejlődésének irányát is. 33 Ezt az elképzelést támogatja e keleti népesség hatásának nyilvánvaló jelentkezése, minden valószínűség szerint genetikai alapokon is, a középső bronzkor kezdetén az É-dunántúli mészbetétes kerámia népe veszprémi csoportjának anyagában. Ehhez a kérdéshez kapcsolható szorosan a kisapostagi kultúrához sorolt lelőhelyek harmadik csoportja, főleg Veszprém és Tolna megye területén, utóbbi területen kizárólag a Sió—Sárvíz vonalától DNy-ra. Átvizsgálva a Mozsolicsnál kisapostaghoz sorolt lelőhelyek anyagát a veszprémi múzeumban, arra a következtetésre kellett jutni, hogy ezek valamennyien mészbetétes környezetben, jelentős részük hiteles temetőkben került elő, tehát már kronológiailag is fiatalabb időben, mint a K-dunántúli kisapostagi temetőkben. (Veszprém—Papvásártér, Udvardy-ház, Fojt-ház; Szentkirályszabad26 Bona I., Ann. Univ... i. m. 10—. 27 Hautmann F., i. m. 117—.; Franz L., MAG 56 (1926) 220^.; Patay P., i. m. 78—. X. t. 5. 28 Misthay S., Bronzkori kultúrák Győr környékén. (Győr, 1924) III. t. 10.; IV. t. 1. 29 Uo., III. t. 8a—8b. 30 Uo., II. t. 5. 31 Uo., II. t. 6—7. 32 Bona L, Alba Regia 4—5 (1963—64) 39—. 33 Az ma már nem kétséges, hogy a gátai kultúra kialakításában a keleti elemeknek nagy szerepe volt. Az É-dunántűli mészbetétes kerámia népének kultúrájánál ez a kérdés még nincs véglegesen elidöntve, bár az anyagi műveltség általános képe igen valószínűvé teszi ezt a feltételezést.; Bandi G., JPMÉ 1962. 108. 5* ! fa. 34 ) Ezeken túl szinte valamennyi mészbetétes leletegyüttesben igen erősen megfigyelhető e korábbi Ny-dunántúli guntramsdorfi népességnek hatása, sőt ez a jelenség messzi DK-ig, egészen É-Baranyáig végigkísérhető. 35 (Fonyód—Bézsenypuszta, 36 Siófok, 37 Szebény, Szentlőrinc. 38 ) Ezt mutatják az elmúlt évek Tolna megyei terepbejárásai is a Sió—Kapós —Koppány folyók mentén. 39 Mindezen lelőhelyeknek viszont semmi kulturális és közvetlen genetikai kapcsolatuk nincs a Duna-menti nagyrévi környezetben feltűnő tekercselt pálcikás díszítésű leletekkel, annál is inkább, mivel ezek a leletek mindmáig ismeretlenek a Mezőföld legnagyobb részén, vagyis hiányzanak az összekötő szálak a Ny-dunántúli és a Duna-menti keskeny sáv lelőhelyei között, A Mozsolicsnál feltüntetett pákozdi és lovasberényi szórvány, elsősorban kronológiai szempontból nem jöhet számításba. 40 így tehát még a Duna-parti lelőhelyek részletes elemzése és az ott felmerülő ellenérvek elhangzása előtt a kisapostagi kultúra Ny— K-i vándorlása erősen valószínűtlennek látszik. Mivel lelőhelyeinek 90%-át törölni lehetett, e kultúrával, mint önálló és nagy területen összefüggő művelődéssel a Dunántúl legnagyobb részén nem számolhatunk, a korai bronzkor időszakában, Ezek után meg kell vizsgálnunk lelőhelyeink negyedik csoportját is, melyeket számszerint a szórványok nélkül a Duna jobb-partján öt temetőrész képvisel. (Kulcs, Dunapentele, Kisapostag, Bölcske—Szentandráspuszta, Ercsi—Sinatelep. 41 ) A Duna bal-partján is 34 Mozsőlics A., i. m. 43—.; Kuzsinszky В., A Balaton környékének archeológiája. (Bp., 1920). 35 Az É-dunántúli lelőhelyektől DK-felé folyamatosan megfigyelhető ez a jelenség, mely úgy gondoljuk erős összefüggésben lehet a déldunántúli mészbetétes edények népe kultúrájának kialakulásával is. 36 Mozsőlics A., i. m. 15., 1. kép. 1—5.; Átvizsgálva e temetőhöz tartozó kevés anyagot, úgy látjuk, hogy erős keleti „litzenkerámiás" hatásokkal színezett mószbetétes! sírleletekkel számolhatunk esetünkben, (összefügg ez a lelőhely a 35. jegyzetben felvetett gondolattal.) 37 Ruzsinszky В., i. m. 4. kép. 38 A szebényi és szentlőrinci telepfeltárások világosan mutatják a szoros összefüggéseket a Veszprém megyei mészbetétes leletekkel. A kérdés feldolgozását egy másik tanulmányi keretben kívánjuk kifejteni. Ehhez a kérdéshez köthető a kölesdi zsinórdíszes leliet is, melyet sok publikáció idéz. 3 9 Ezúton mondok szíves köszönetet Torma Istvánnak szóbeli közléseiért. 40 Mozsőlics A., i. m. 43—. 41 Bandi G., Az Ercsi-sinatelepi temető. Alba Regia 6 (1965). Sajtó alatt. .
