Janus Pannonius Múzeum Évkönyve (1964) (Pécs, 1965)
Helytörténet - Székely, Gy.: Zrínyi Miklós, a költő és államférfi
ZRÍNYI MIKLÓS A KÖLTŐ ÉS ÁLLAMFÉRFI 1 SZÉKELY GYÖRGY Mikor horvát bánnak beiktatták, mondotta el magával szemben támasztott nagy igényeit: „Bizony nagy bölcseségre és hadi erényekre kell annak támaszkodnia, ki oly hatalmas hajónak, vagy inkább oly híres birodalomnak kormányát a szerencse oly viharos állhatatlanságában igazgatni kívánja." 2 Ez a férfiú már addig is, azután még jobban beváltotta a maga elé állított feladatot. A kegyelet és a büszkeség töltheti el az utókor emberét, amikor a Zrínyi emlékünnep során megemlékezünk a költő, hadvezér és államférfi Zrínyi Miklós fényes pályájáról, halálának közelgő 300. évfordulója alkalmából. A Zrínyicsalád 3 egyike volt azoknak a horvátországi és dunántúli nagybirtokos családoknak, amelyek nagy szerepet játszottak az árutermelés kifejlődő majorsági formájában és a külkereskedelemben. Ilyen családból született 1620-ban Zrínyi Miklós, aki a század derekára a függetlenségi és haladó törekvések kiemelkedő vezetőjévé fejlődött. Ezt a pályát messziről indulva tette meg, mint más főurak gyermekei, ő is a Habsburg dinasztia és a katolikus egyház iránti hűséget örökölte. Zrínyi György, Miklós atyja Pázmány személyes befolyására tért a katolikus vallásra és a császári hadakban küzdött Bethlen Gábor erdélyi fejedelem ellen. Amikor meghalt, fiait, a 6 esztendős Miklóst és öccsét Pétert a királyra és Pázmányra bízta. Űgy látszott, hogy a gyámok kezén mindkét Zrínyiből udvarhű és az egyházért harcoló főurakat nevelnek. Miklós itáliai tanulmányúton 4 magáévá tette a barokk szépirodalmat, de megismerte a renaissance politikai irodalmát is, különösen 1 A közlemény szerkezetót és tartalmát az határozza meg, hogy alapja a szerzőnek Szigetváron 1964. szeptember 6-án elmondott „,A költő Zrínyi Miklós" с előadása, amelybe az ugyanazon az ünnepségen tartott „A Szigeti Veszedelem főhőse és írója" с emlékbeszéde egyes részleteit is beillesztette. 2 Markó Árpád: Gróf Zrínyi Miklós (Bp. 1942) 30—31. o.; Borzsák István: „Adriai tengerinek Syrenaia" (Irodalomtörténet 1959. 3—1 sz.) 481. o. 3 A családra Klaniczay Tibor: Zrínyi Miklós ( 2 Bp., 1964) 9. sköv. o. Machiavellit, amiből már olyan következmények is fakadtak, amit a nevelők nem kívántak volna. Az élesszemű fiatalember Itáliában látta a hanyatlásában is fejlettebb gazdasági életet és a nagyobb pénzforgalmat, de látta az idegen uralom és a széttagoltság szörnyű következményeit is. Ezek az élmények is tovább munkálnak benne politikai pályáján. Hazatérve pedig egyre jobban eltöltötték a Zrínyi család megelőző nemzedékeinek hagyomá^ nyai és politikai tapasztalatai. 5 Nemcsak a családi hagyományok és az egyéniség vonásai alakították ki a költőt és a politikust, hanem a nagybirtokos mindennapi; tapasztalatai. Birtokai olyan vidékre estek, ahol a török hódítás csaknem megközelítette az ország nyugati határait. A Muraköz „sziget" így kulcshelyzetet töltött be a kanizsai török végvidék és Stájerország között. 6 Ez a kis terület biztosította egyúttal az összefüggést a magyar királyság megmaradt dunántúli szegélye és a kapcsolódó horvát területek között. Katonailag és kereskedelmileg tehát rendkívül fontos vidéken feküdt a Zrínyi család birtokállományának nagy része. Ebből következik, hogy aki ezen a területen mint földesúr és katonai vezető tevékenykedett, állandóan találkozott a magyar, horvát, a török és osztrák erők ütközéseivel. Ezek a birtokok állandóan ki voltak téve a törökök portyázásainak 7 és így kellett Zrínyi Miklósnak is követnie elődeinek katonai pályáját, akik csaknem egy évszázad óta szüntelenül harcra 4 Tiberio Kardos: II nesso fra realtà ed immagine nello stile di un sieicentista umgherese: Nicola Zrínyi, (klny. az Atti del seoondo congresso internazionale di studi italiani с kötetből. Firenze, 1958) 245—247. o.; Klaniczay T. i. m. 31. s. köv.j, 309. o. , б Zrínyi ifjúságára Klaniczay T. i. m. 19. s köv.; Markó Á. i. m. 7—15. о ; Benczédi László: Zrínyi Miklós és kora (Zrínyi Miklós hadtudományi munkái. Bp., 1957) 12, 14. o. 6 Ráday Pál iratai I. 1703—JL706. (Sajtó alá rendezte Benda Kálmán — Esze Tamás — Maksay Ferenc — Pap László. Bp., 1955) 661. o. 7 Rohonyi Gábor: Zrínyi téli hadjárata 1664-ben. (Hadtörténelmi Közlemények, 1954, 3—1 sz.) 93. o,
