Janus Pannonius Múzeum Évkönyve (1964) (Pécs, 1965)
Régészet - Kalmár, J.: Népvándorláskori sisakok
NÉP VÁNDORLÁSI SISAKOK 91 mör vascsúcs helyettesíti. Megtaláljuk azonban a lemezek összetevésénél a pontozottdíszű bronzlemez sávokat. A sisakot a pécsi Baranya vármegyei Múzeum őrzi. 45 (24. kép.) Számos magyarországi normán fegyverlelet utal a magyarok és normanok kulturális és gazdasági kapcsolatára. A magyarok Lebediában, a normanok és kazárok közé ékelődve hatalmas nomád államot alakítottak. Uralmuk területe Sarkéitól északra a Don és Dnyeper közötti vidékre esett és elérte Kiev magasságát. Ez a nomád állam a IX. század 90-es éveinek elejéig állott fenn. A magyarok tanyáztak Kiev környékén, amely a IX. sz. utolsó negyedében a keleti normán világ középpontjává fejlődött, A magyarságnak a normanokkai való közvetlen kapcsolatuk révén jutott el hozzánk a könnyű szablyával szemben a nehéz kétélű normán kard is. Feltehető, hogy a sisakot is valamely honfoglaló hozta magával Levediából. Bochenski, figyelembe véve a csernigovi sisakot is, speciális lengyel sisakként könyveli el a normán sisakokat. Feltevését alátámasztja azzal a körülménnyel, hogy négy példányt találtak ezek közül Lengyelországban, a többit ugyan Oroszországban, de a lengyel harcosok oda is eljuthattak. Feltevését a pécsi sisak halomra dönti, mert hiszen Pécs nem került bele a lengyel harcok sugárkörébe. 45 Kalmár János: Pécsi sisak a honfoglalás körüli időből. A Pécsi Múzeum. Értesítője Pécs, 1942. 22— 29. 1. Ez a sisakfajta keleti származású, nem csupán a délorosz analógiák miatt, hanem az anyagukból is erre következtethetünk. A nyugati sisakfajták anyaga ugyanis bronz, vagy vörösréz, és a harang alakja inkább öblösödő, a keleti sisakok vasból készültek, harangjuk erőteljesebb karcsún kúposodóak. A négy, majd később a két részből összeállított harangú, kúpos vassisakok csupán Keleten ismeretesek. A normán sisak ebben a körben alakult ki, olymódon, hogy a szegecsek közötti helyek ívben kikanyarítottak, azt a látszatot keltve, mintha a szegecs húzta volna előre a lemez szélét. Az elterjedés iránya tehát Oroszországból történt, Észak, illetve Nyugat felé, nem pedig a lengyel területek felőli déli irányába. Az egyenesre vágott szélű lemezekből álló sisakok és a normán típusú karéj ózott szélű sisakok közös ősre vezethetők vissza. Szülőhazájuk Kelet- illetve Déloroszország. A korábbi sisakfajták az egyenesszélű, lemezekből állóak. A normán sisak csupán díszesebb, lényegében azonban azonos felépítésű a keleti fajtájú sisakokkal. Megfigyelhetjük még azt a körülményt is. hogy minél későbbi időkből származik a kúpos sisak, annál kevesebb részből van a harangja összeállítva. A normán sisak útját csaknem szoros határok között követhetjük nyomon, tehát nem volt általánosan elterjedt fajta, míg azonban a keleti kúpos-sisakok szétsugárzása sokirányú, az általánosabban használt védőfegyverfajta ez az utóbbi sisaktípus volt.
