Janus Pannonius Múzeum Évkönyve (1964) (Pécs, 1965)
Régészet - Kalmár, J.: Népvándorláskori sisakok
NÉPVÁNDORLÁSI SISAKOK ?9 zés. A sisak korát Vinski a VI. század derekához kapcsolja. 17 (8. kép.) Az 1935. év folyamán Ipolyság mellett Alsó Szemeréden találtak egy szőlőhegyen két vö8. A batajnicai sisak. Zágráb, Tört. Múzeum. rösréz pántsisakot, A sisakok nem sírból kerültek elő, hanem mind a kettő a földbe volt elrejtve. Az egyik példány eredetileg négy aranyozott vörösréz pántból állott, a kitöltő vaslemezeket ezüst lemezzel vonták be. (9. kép.) A vas homlokpántot vastagon aranyozott vörösrézlemez borította. Ugyancsak négy pántos a másik sisakpéldány is, a pántok erősen aranyozottak. A kitöltő lemezek aranyozott vörösrézből készültek. (10. kép.) A sisakoknak csupán az egyik arcvért lemezük maradt meg. A sisakpéldányok pántján megtaláljuk a poncolt háromszögeket, az egyi17 Z. Vinski: Ein Spangenhelimfund aus dem östlichen Syrmien. Germania 32. 1954. H. 3. 176—182. 1. ken pedig a kitöltő lemezek poncolt díszítését is állatalakokat, halat, stb. Az arcvértlemez pikkelyezett díszítésű. Az >első példány pántjai ívben szélesednek ki a talpak felé, a másiknál azonban szögben megtörnek. A sisak korát Eisner az V. század közepére helyezi és szerinte hun. 18 Korban a Vidi sisakkal egyeznek meg, azonban származásuk nyugateurópai, Keleten bronz vagy vörösréz sisakkal nem találkozunk. A gammertingeni hat pántos sisakot a sigmaringeni Hohenzollern-múzeum őrzi. E sisaknál nemcsak a pántok, hanem a kitöltő lemezek szélei is geometrikusán d'szítettek 19 . Ami a motívumokat illeti, ezekre nézve SchubertSoldern az alábbiakat mondja: a kitöltő leme9. Az alsószemerédi sisak. Pozsony, Szlovák Múzeum. 10. Az alsószemerédi sisak. Pozsony, Szlovák Múzeum. ; 18 Jan Eisner: Zwei SpangelheÜme vom Baldenheimer Typus,, különlenyomat Ipek, Berlin, 1940'. 13. k., 145—184. 1. 19 Henning: i. m., 12, 1. Schubert—Soldern: 204. 1., Gessler: i. m. 122.1.
