Janus Pannonius Múzeum Évkönyve (1964) (Pécs, 1965)

Művészettörténet - Romváry, F.: A siklósi Pécs-Baranyai Képtár

A SIKLÓSI KÊPTAR 341 ság és a pezsgő művészi élettől való távolmaradás. Gebauer elaprózta önmagát, aprópénzre váltotta tehetségét, művészete provinciálissá vált. Maradandóbbnak bizonyult pedagógiai tevékenysége, sokat tett annak érdekében, hogy Pécsett a művészet iránti érdeklődést ébrentartsa. Gábor Jenő piktúra ja a két világháború közötti kor áramlatait követi. Különösen a római iskola és Aba Nóvák hatása érződik ekkor készült képein. Az expresszív szimbolika sem állt távol tőle. Főként azonban az elvontabb formai keresések foglalkoztatják. 1945 óta Budapesten él. A felszabadulásig tulajdonképpen nem is beszélhetünk önálló, rangos pécsi képzőművészetről, ami eddig történt, nagyjából egyedi jelenségnek tekinthető. Változó szervezeti formában létezett ugyan művészeti csoportosulás, amely hivatott lett volna a város, a megye képzőművészeti kultúráját emelni. 1926ban szervezték meg a Pécsi Képzőművészek és Műbarátok Társaságát. Ennek a heterogén társulásnak, mely a műkedvelő dilettantizmustól Egry Józsefig bezárólag mindenkinek egyformán teret biztosított, célja és feladata: „a képzőművészek tömörítése, a képzőművészet minden ágának felkarolása, a műízlés fejlesztése, a műszeretet térhódításának elősegítése" volt.

7 1926 és 1944 között a társaság 32 alkalommal rendezett tavaszi, illetve őszi tárlatot. Itt elsősorban helybeliek állítottak ki.

8 Martyn Ferenc is a rendszeres kiállítók között szerepelt, majd a későbbiek folyamán Kolbe Mihály és Kelle Sándor is csatlakozott a csoporthoz. Edvi Illés Aladár, majd Egry József és Domanovszky Endre neve emelkedik ki a nem baranyai vendég-művészek névsorából. A kiállításokon a festőkön és szobrászokon kívül keramikusok és építészek is szerepeltek. Az építőművészeket Forbát Alfréd és Molnár Farkas neve fémjelzi. Mindezek ellenére, talán éppen az irányító, vezető egyéniség hiányában Baranya képzőművészete messze elmaradt a főváros és más művészeti központok színvonalától. Pécsett nem alakult ki olyan eleven képzőművészeti hagyomány, mint például Szolno7 A Pécsi Képzőművészek és Mubatótok Társasága által 1928. év április havában Pécsett (Színház tér 1. régi ,

;

,Vigadó") rendezett Tavaszi Kiállításának Tárgymutatója. 8 A katalógus névjegyzéke szerint: Arnold Nándor, E. Bayersdorf Erna, Dabasi Kovács Gyula, Gábor Jenő, Gebauer Ernő, Kálmándy Papp László, dr. Kellermann Emil, Klíug K. György, Rácz Jenő. Sikorszkyné Zsolnay Júlia szerepelt a kiállításokon leggyakrabban. kon, Hódmezővásárhelyt, vagy Szentendrén, ahol már évtizedek óta dolgoznak neves művészek. A megelőző időszak pécsi művészei közül csupán Mattyasovszky Zsolnay László művészete emelkedik túl a helyi jelentőségen. Az a franciás finomság, amely képeinek színvilágában is megnyilvánul egészen sajátos ízt kölcsönöz képeinek. Főleg portrékat, csendéleteket és aktkompozíciókat festett. Az intim hangulatokat kedvelte, finom festői eszközökkel bensőséges hangulatot teremtett. Életének jelentős részét azonban Párizsban és Pesten töltötte, így nem gyakorolhatott olyan hatást Pécs képzőművészetére, mint amilyent művészetének jelentősége alapján tőle várhattunk volna, nem vált lendítőerővé Baranya képzőművészeti életében. Művészete magányos maradt a magyar festészet történetében is, hatása elhalványult a mozgalmas változások éveiben. Itt Baranyában tulajdonképpen most van kialakulóban a sajátos festői hagyomány. A fejlődés kezdetét nagyjából akkortól számíthatjuk, amikor Martyn Ferenc Munkácsydíjas festőnk 15 éves franciaországi tartózkodás után végleg megtelepedett Pécsett. Ez szinte fordulópontot jelentett a város, illetve a megye képzőművészeti életében. Ennek oka nemcsak abban rejlik, hogy a művész munkássága messze túlnőtt a megye határain, hanem abban is, hogy kulturális szervező munkájával nagy befolyást gyakorolt a megyei, sőt a déldunántúli képzőművészet sajátos arculatának kialakulására. Martyn Ferenc Rippl Rónai mellett kezdte meg tíz éves korban a festői mesterség elsajátítását, a művészettel való barátkozást. A Mester oltotta belé a hivatás feltétlen tiszteletét és a művészi igényességet. Egy életre szóló tanulságot jelentett ez a példamutatás számára. Martyn oevrejében jelentős szerepet tölt be rajzművészete. Neve főként illusztrációi révén vált ismertté. Elsősorban a híres Don Quijote sorozat tette nevezetessé. A siklósi kiállításon a Mallarmé költeményeihez készített hat illusztrációját láthatjuk, a verses kötetet a Helikon könyvkiadó jelentette meg 1964ben. Ezek a lapok tulajdonképpen nem szószerinti tolmácsolói a költemények sorainak, nem a hagyományos értelemben vett illusztrációk, inkább a szavak mögött kimondatlanul élő gondolatok képi megfogalmazásai. Egy vitrinben porcelánjaival is megismerkedhetünk. Martyn egy évig dolgozott a Pécsi Porcelángyárban, hogy megismerje a porcelán sajátos öntörvényeit és kipróbálja a modern formanyelv porcelánlehetőségeit. Vázák és tálak kerültek ki alkotó kezéből. A forma