Janus Pannonius Múzeum Évkönyve (1964) (Pécs, 1965)

Művészettörténet - Hárs, É.: Les monstres du fascisme

A FASIZMUS SZÖRNYETEGEI (Martyn Ferenc háborús vonatkozású művei.) HÁRS ÉVA 1944 márciusában a német csapatok megszállták Magyarországot. Az emberi jogra, a felsőbbrendű fajra hivatkoztak s százezreket hurcoltak el otthonukból, kínoztak halálra a koncentrációs táborokban, gázkamrákban. Nyomasztó, súlyos légkör nehezedett az itthonmaradottakra, uralomra jutott a kegyetlenség, a terror. Ma már számadatok, hiteles dokumentumok, történészek gondos felmérései alapján többé-kevésbé mindenki fogalmat alkothat magának a fasizmus totális brutalitásáról, embertelenségéről. A szemtanúk, a megkínzott és életbenmaradt áldozatok fájó emlékeit nem halványította el az idő múlása. A zsarnoki önkény és a kegyetlen állati indulat dokumentumainak sorában a kortárs vallomásaként megszólító erejű rajzsorozat látott napvilágot. 1944-ben, bombázások és kivégzések sötét napjaiban alkotta meg Budapesten Martyn Ferenc ,,A fasizmus szörnyetegei" kilenc lapját. A rajzok politikai állásfoglalást jelentettek, alkotójuk véleményét rögzítették. Probléma-felvetésük módját magában a művészetben, kora társadalmi és történelmi adottságában kell keresnünk. Martyn Ferenc szabadságszerető ír ősök. tengerész és katona-emberek utóda. Művészetében és életútjában ő maga is arra törekedett, hogy áthágja a korlátokat, melyek a szabad kibontakozást akadályozták, az alapvető emberi jogokat sértik. Gyermekként. Rippl Rónai József házában tanulta a művészet mesterségének etikáját, de itt kapott biztatást a szabadon alkotó fantázia képeinek megjelenítésére is. Amikor 1926-ban Párizsba ment, ott az elvont festészet különböző irányai felfejlődő, egyre növekvő lehetőségekkel biztató szakaszukat élték. Martyn a művészeti áramlatok és hatások e sokaságában is a maga elgondolásait igyekezett követni és azok közlésére sajátos, egyéni nyelvezetet teremtett. Művészi hovatartozásának irányát azonban megszabta a párizsi atmoszféra. Az „Abstraction Creation"-nak lett tagja és a „Club Hispanista" haladó szellemű spanyol és délamerikai művészeinek baráti társaságához tartozott. A háború elől 1940-ben, tizenöt esztendő után hazatért Párizsból, Alig két év után katonai szolgálatra hívták s a spanyolországi emlékek, a francia tengerpart élményei alapján készült nagyméretű olajfestmények sorát az északi Kárpátok havas tájai, katonák, munkaszolgálatosok táborozásairól feljegyzett raj^ zok váltották fel. Néhány hónapig Kassa. Munkács, Lavocsne állomáshelyein vesztegelt, míg pécsi barátai közbenjárására sikerült vis2szatérnie. A politikai elnyomás egyre fokozódó önkényétől irtózott, a hamis eszmékért létrehívott háború szolgálatát sem emberi,, sem művészi valójával nem tudta összeegyeztetni. 1944 március 19-én, a hitlerista megszállás napján végérvényesen döntött: nem vonul be többé. A fasiszta terror uralomra jutása művészbarátait, környezetének legkedvesebbjeit ragadta el mellőle. Üldözötté vált maga is. Ami elől Párizsból menekült, Magyarországon utolérte. Innen tovább már nem volt menekvés, választani kellett: elviselni, vagy ellenállni. Azok közé a kevesek közé tartozott, akik megtagadták a mechanikus engedelmességet s inkább a kivégzés veszélyét vállalták, minthogy résztvegyenek az igaztalan, értelmetlen háborúban. Budapestre utazott, hogy elkerülje az újabb behívó átvételét. Körözték s végül feljelentés alapján, felfedték búvóhelyét. Egy este. többedmagával, letartóztatták. Tudjuk, a katonaszökevényekre kiadott hadparancs szövege is hátborzongató volt: „ ... felkoncolandó!" — A felismerő a helyszínen lelőhette áldozatát, Martynnak két alkalommal sikerült megszöknie a halálos veszélyből. — És ekkor fogamzott meg benne a gondolat: a szörnyű, gyilkos valóság leleplező, művészi megjelenítése. Rajzsorozatában az emberfaló, félelmesen groteszk szörnyet mint a fasizmus jelképét alkotta meg. A hónapok óta felgyülemlő kegyetlen élmények hatására a művész fantáziája szörnyeteg vadállatokká, undorító monstrumokká alakította a rémtettek elkövetőit. Egy-egy ilyen torz, szőröstestű monstrum alakjában nem konkrét személyt ábrázolt — az egész gyűlölt fasiszta rendszert, annak atmoszféráját, kegyetlenségét összegezte. A szörnyeteg-rajzokból hét tollal és kettő ceruzával készült. Művészi és emberi hatásában egyformán megrázó, gyűlöletet keltő valamennyi. Legtöbbjén egyetlen alak tölti be a teljes lapot, vagy közös, összefonódott törzsből nyúlnak ki az állati karmok, végtagok, csőrös fejek. A félreérthetetlen tendencia hangsúlyozására a visszataszító torzalakok