Janus Pannonius Múzeum Évkönyve (1964) (Pécs, 1965)

Természettudomány - Gebhardt, A.: Varga Lajos mikrofaunisztikai vizsgálatai az Abaligeti barlangban

VARGA LAJOS MIKROFAUNISZTIKAI VIZSGÁLATAI AZ ABALIGETI BARLANGBAN GEBHARDT ANTAL Az Abaligeti-barlangból mindeddig három egysejtű állatot ismertünk s ezek kivétel nélkül a Ciliata osztályba tartoznak. Közülük a Trichodina steini Clap, et Lachm. a barlangban elterjedt Polycelis felina Dal. örvényférgen élősködik, az Urocentrum turbo Ehrbg és egy fajilag meg nem határozott Oxytricha. mely a barlang végét jelző tavacska iszapjából került elő. (3. p. 109—110.) A pécsi Janus Pannonius Múzeum igazgatóságának 1960-ban sikerült Varga Lajos professzort a Mecsek hegység mikrofautójának begyűjtésére és tanulmányozására megnyerni. Vizsgálatainak keretébe az Abaligeti-barlang kutatását is felvette, onnét 1961. szeptember 28-án számos víz- és talajmintát vett, s az ekként nyert anyagot laboratóriumban heteken, sőt hónapokon át tovább tenyésztette. A jelentkező fajokról feljegyzéseket készített, időközben bekövetkezett halála azonban őt vizsgálati eredményeinek feldolgozásában és közzétételében megakadályozta. A jegyzeteiben szereplő adatok a mecseki faunakutatás szempontjából hézagpótlóak s ezért szükségesnek tartom azoknak ismertetését. Varga Lajos tudományos hagyatéka megőrzésre a Magyar Természettudományi Múzeumba került, Kutatásainak a Mecsek hegységre vonatkozó feljegyzéseit Allodiatoris Irma volt szíves kiválogatni s azokat feldolgozás céljából rendelkezésemre bocsátani. Megértő támogatásáért ezúton is köszönetemet fejezem ki. Az Abaligeti-barlang topográfiai és sajátszerű környezeti viszonyaival több tanulmány (1. 3. 4.) részletesen foglalkozik s ezért azoknak még vázlatos ismertetésére sem térek ki. Varga Lajos a barlangnak ökológiai vonatkozásban egymástól eltérő terepéről, 9 helyről vett talaj-, illetőleg vízmintát s ezek a bejárati nyílástól a barlang végső szakasza felé vezető úton a következő sorrendben követik egymást:* *A szóvégiben ismertetett élőhelyek sorszáma egyezik a faunasttatisztikai adatokat feltüntető táblázatok fejlécének sorszámaival. 1. A barlangbejárat mellett, a patak felett emelkedő sziklafalon, félsötét helyen tenyésző, állandóan nedves májmohokból — pH 5.6 mellett —, a következő mikrof auna került elő : Flagellata: Animosima striatum К1еЬз., Bodo edax Klebs., Bodo saltans Ehrbg., Monas vulgaris Senn., Paranema trichoforum (Ehrbg.) Stein, Petalomonas modiocanellata Stein, Phylloiomitus undulans Stein, Scytomonas pusilla Stein, Tetramitus rostratus Perty. Amoebina: Amoeba beryllifera Pen., Amoeba guttula Duj., Amoeba spatula Pen., Amoeba spinifera Nägler, Amoeba verrucosa Ehrbg., Dactylosphaerium radiosum Ehrbg.. Pelomyxa palustris Greeff. Testacea: Amphinozella violacea Greeff.. Arcella arenaria Greeff., Centropyxis areofila Defl., Centropyxis constricta Pen., Centropyxis laevigata Pen., Cyclopyxis kahli Defl.. Difflugia oblonga Ehrbg., Difflugia lobostoma Leidig, Difflugia lucida Pen., Euglypha alveolata Duj., Euglypha laevis Ehrbg., Euglypha ciliata Ehrbg., Microcoracia flava Cocquerell, Nebela collaris Leidig, Cyphoderia ampulla Ehrbg., Tracheleuglypha dentata (Vejd.) Defl., Trinema enchelis Ehrbg., Trinema galeata (Pen.) Jung., Trinema lineare Pen., Wailerella eboraciensis Wailer, Actinophris sol Ehrbg. Ciliata: Chilodonella uncipata Ehrbg., Colpidium campylum Stokes, Cyclidium glaucoma Müller, Glaucoma scintillans Ehrbg., Halteria grandinella Müller, Lionotus fasciola Ehrbg., Pleurotricha lanceolata Ehrbg., Tachysoma pellionella (Müller) Stein, Prorodon teres Ehrbg., Urostyla weissei Stein. Rotatoria: Adineta gracilis Janson, Encentrum mustela Milne, Encentrum marinum Duj ardin, Habrotrocha ligula Bryce, Habrotrocha pusilla Bryce, Habrotrocha tridens Milne. Cephalodella catellina O. F. Müll., Macrotrachela ehrenbergi Janson, Mniobia tentans Donner. Varga Lajos feljegyzéseiben megemlíti, hogy a vizsgálati anyagban igen vékony Nematoda-t, Oligochaeta-t (Stylaria lacustris L.)

s