Janus Pannonius Múzeum Évkönyve (1964) (Pécs, 1965)

Helytörténet - Gáldonyi, B.: Adalékok Baranya és Pécs felszabadításának történetéhez

ADALÉKOK BARANYA ES PECS FELSZABADÍTÁSÁNAK TÖRTÉNETÉHEZ GÁLDONYI BÉLA Baranya és Pécs felszabadítása — a német és a csatlós, elsősorban a magyar csapatok kiűzése hazánk déli területéről — nemcsak egy hosszú, Leningrádtól a Fekete tengerig nyújtózkodó front egyik hadművelete volt. Nagyon is fontos csapatmozdulatok voltak ezek, amelyekkel a 3. Ukrán Front előkészítette Budapest viszonylag vér nélküli felszabadítását, — a bekerítést. Másrészt a Duna elérésével, a mohácsi és az apatini hídfő kialakításával az 57. hadsereg éket vert: a magyarországi és a balkáni német katonai egységek közé, megnehezítette visszavonulásukat, Sarochin vezérezredes interjút ad a Dunántúli Napló munkatársának (a tanulmány szerzőjének) Baranya és Pécs felszabadításáról Éppen ezért értékelik hadtörténeti körökben fontosnak a dunai átkelést, amelyet a 3. Ukrán front 57. hadserereg hajtott végre Sarochin altábornagy — ma már nyugalmazott vezérezredes — parancsnoksága alatt. Milyen volt a katonai-politikai helyzet ebben az időszakban? Milyen katonai és gazdasági erők álltak egymással szemben 1944 őszén és tél elején? A Szovjetunió ebben az időszakban már részben kiheverte a háború első évében szenvedett nagy veszteségeket. Az ipar talpra állott és lassan megközelítette az 1940. évi színvonalát. A nehézipar, amelynek legfontosabb feladata volt a front kiszolgálása fegyverzettel, felszereléssel az utóbbi két évben szinte megkétszerezte termelését. Annál is inkább figyelemreméltó eredmény ez, mivel éppen a nagy véráldozatok miatt kevés férfi-munkaerővel rendelkezett ebben az időszakban a szovjet hadiipar. Sok nőt foglalkoztattak, szakképzett munkások helyett betanított szakmunkások vállára nehezedett a termelés súlya. Néhány adat a szovjet ipar háború alatti fejlődéséről: 1940 1942 1943 1944 1945 tonna — kilowatt — darab (millióban — milliárdban — ezerben) Szón 165,9 75,4 92,7 121,4 149,3 Ásványolaj 51,1 22,1 18Д 18,3 19,4 Acéltermelés 18,3 8,0 8,5 10,9 12,2 Villamosenergia 48,3 28,9 31,8 41,9 43,3 Teherautó 136 30,4 45,6 52,6 68,5 A táblázat bizonyítja, hogy a háború utolsó éveiben jelentős fejlődésnek indult a szovjet nehézipar, ami hozzájárult a győzelemhez. A katonai fölényt viszont a következő táblázat mutatja szemléltetően: Fegyverfajták: Szovjetunió Németország USA Anglic (ezer darab) Harckocsi és rohaimlöveg 30 15,5 21 5 Repülőgép 40 19,7 59 21,4 Lövegek 120 28,5 48 21 Aknavető 100 16,7 22 10 Géppuskák 450 466 545 764 (A fenti adatok 1941—1945. évek közötti átlagot mutatják). Természetesen a mezőgazdaság termelése is jelentősen támogatta a frontot. Míg 1942-ben a vetésterület a Szovjetunióban 87,7 hektár