Janus Pannonius Múzeum Évkönyve (1964) (Pécs, 1965)

Helytörténet - Szabó, Gy.: A szocialista nőmozgalom útja Baranyában 1921-ig

A SZOCIALISTA NŐMOZGALOM 307 Ma már rólad nóta járja, s dalba csendül hős emléked, ma már szabad vörös zászlónk mélyen meghajol előtted .. ,

35 Miként már utaltunk rá, a szerb megszállásnak 1919 januártól októberig tartó szakaszában mindenféle politikai ténykedés tilos lévén, a munkásmozgalom s ezen belül a nőmozgalom is hallgatásra volt kényszerítve. A nőmozgalom újraéledéséről az első híradás a szülésznők csoportjának okt, 6-án tartandó taggyűlését közli.

36 Az egész nőmozgalom megmozdulását jelzi az a közlemény, mely szerint a női szervező bizottság október 23-án, kedden este 6 órakor ülést tart.

37 Megsűrűsödnek a bányamunkásnők gyűléseiről szóló híradások. December 6-án, vasárnap de. fél 10 órakor, Pécsbányatelepen tartanak gyűlést. Ugyanaznap este 6 órakor a városban, a központban, a nőszervező bizottság ülésezik.

38 Másnap, december 7-én, Pécsbányán, Szabolcsbányatelepen, Somogybányatelepen tartanak összejöveteleket a bányamunkásnők.

39 Az 1920-as esztendő még szabadabb, még lüktetőbb mozgalmi élet jegyében zárul. A MUNKÁS minden egyes száma közli a SZERVEZETI ÜGYEK с rovatban, hogy a nőmunkások különféle csoportjai hol és mikor jönnek össze mozgalmi problémáik és érdekvédelmi ügyeik intézése végett. Része van már ebben az Országos Nőszövetség egyik vezetőségi tagjának és leggyakoribb szervezőjének, Csorba Mária jelenlétének s az év második felében az aktiv munkába való bekapcsolódásának. Az eddig bizonyos mértékben feminista jellegű nőmozgalomnak ő ad igazi szocialista tartalmat és célkitűzést! Nyilván ő az, aki közremunkál abban, hogy létrejöhessen végre az önálló, a szakegyletektől független női szervezet, amellyel már a „nők politikai szervezete" néven találkozunk. Az egyre elevenebbé váló nőmozgalmi élet jellemzi az 192l-es évnek a katonai megszállás megszűnéséig, tehát a sajátos körülmények között továbbélő pécs-baranyai proletárdiktatúra végéig terjedő szakaszát is. E két esztendő folyamán gyakran találkozunk azzal az igen nemes törekvéssel, hogy a nők számára a szorosan vett mozgalmi kérdések megtárgyalásán kívül világnézeti és politikai képzést nyújtó előadások is tartas35 Madarász Emil: Megy a csendőr Csorba után. (Legendák, 1967., 171. p.) 36 Munkás, 1919. október 5. 37 Munkás, 1919. október 23. 38 Munkás, 1919. december 6. 39 Munkás, 1919. december 7. sanak. Így pl. a nőmunkások szervezetében 1921. március 2-án Linder Béláné,

í0 április 8-án Mollináry Gizella^

1 a mecsekszabolcsi nőmunkások politikai szervezetében április 15-én este Linder Béla, a központi szervezetben ugyanekkor Gyetvai János tartanak előadást.

42 A mecsekszabolcsi nőknek április 24-én, vasárnap du. fél 3-kor Linder Béla németnyelvű előadást tart.

43 (Erre a figyelmességre művelődéstörténeti és néprajzi szempontból egyaránt érdemes felfigyelni!) Egy, május 3-i híradásból arra következtetünk, hogy a nők politikai szervezetének új vezetősége alakult. Sajnos, sehol semmi nyomát nem találtuk, hogy az új vezetőség hogyan jött létre és személy szerint kikből állott. Csak az új pénztáros: Szabó Paula nevét ismerjük az újsághírből.

44 Valószínű, hogy ezen a vezetőségválasztó közgyűlésen mellőzték az „emigráns" és kommunista Csorba Máriát, a helybeli, „mérsékeltebb" (és amint a pártkongresszus szónokának alább közlendő megjegyzéséből kicsendül: feminista beállítottságú) jelölttel szemben, amint erre igen objektíven utal idézett emlékezésében Lefkovícsné, Kovács Erzsébet. A nőszervezet önállósága azonban — úgy látszik — nem tetszett a pártvezetőség többségének, s a pécsi szocialista párt nevezetes kongresszusának negyedik napján, június 3án, ezt szóvá is teszik. A pécs-baranyai nőmozgalom további sorsával Pázmány nevű elvtárs foglalkozik. Előterjesztését — az újságban megjelent tudósítás alapján — 45 idézzük: „Pázmány elvtárs előadó: A nőszervezetek nem lehetnek különállóak, be kell olvadniok a pártszervezetekbe. Nemi különbséget nem szabad tenni. Ha volt eddig külön női szervezet — ez már föloszlott — az csak azért volt, mert a nők nevelése elhanyagolódott s így magok iparkodtak a hiányt pótolni. Irányelv legyen: hogy a nőkérdés elsőrangú fontosságú. A nők bevonására irányuló agitáció hatalmasan növeli a mozgalmat. De nem különállóan szervezi őket, bár lehetővé kell tenni, hogy saját ügyeikben külön is tanácskozhassanak, A nők számára méltó képviseletet kell biztosítani a pártszervekben. A nőknek az utcai bizalmi rendszerben első helyen kell lenni! Kovács Erzsi, Bozeró, Schneider, Hoffmann, Mihályfi és Matusán elvtársak hozzászólása után a vitát lezárják és elfogadják az előadó alábbi javaslatát: 40 Munkás, 1921. március 2. ^ Munkási 1921. április 7. 42 Munkás, 1921. április 15. 43 Munkás, 1921. április 21. 44 Munkás, 1921. május 8. 45 Munkás, 1921. június 4. 20*