Janus Pannonius Múzeum Évkönyve (1964) (Pécs, 1965)

Helytörténet - Szabó, Gy.: A szocialista nőmozgalom útja Baranyában 1921-ig

A SZOCIALISTA NŐMOZGALOM 299 sülete. Célkitűzése: a nők mindenirányú egyenjogúsításának megvalósítása, minden nemzet asszonyainak felszabadítása volt. 1907-ben került sor a németországi Stuttgartban a Szocialista Nők I. Nemzetközi Konferenciájára. Clara Zetkinnel az élen, úttörők voltak ezek az asszonyok, lerakták a szocialista nők nemzetközi szervezkedésének alapjait Az 1907-es stuttgarti konferencián a magyar nők nem képviseltették magukat. A nemzetközi nőszervezet munkájában az első években nem vett részt a magyar nőmozgalom. A még ma is élő, akkori nőmozgalmi vezetők többirányú magyarázatát adják a magyar nők távolmaradásának. Szerepet játszott a hazai nőmozgalom kezdeti erőtlensége, a Szociáldemokrata Párton belül dúló egyenetlenség, a nőmozgalom általános lebecsülése, s magának a nőmozgalomnak^ a gazdasági gyengesége. Gyakran még a NOMUNKAS megjelentetése is komoly gondot okozott, mert a papírt és a nyomdát nem volt miből fizetni,

9 Az 1910-ben Koppenhágában megtartott. Szocialista Nők II. Nemzetközi Konferenciája már megmutatta, hogy az egyes országok szocialista asszonyai, nőszövetségei a két találkozó között eltelt három évben nem tétlenkedtek. Soraik rendezettebbek, követeléseik bátrabbak, határozottabbak lettek. Ezen a konferencián határozták el, hogy ezentúl évenként megünneplik március 8-át, a Nemzetközi Nőnapot. Ettől az időtől kezdve férfiak és nők március 8-án gyűléseken és tüntetve követelték a nők felszabadítását, az egyenlő bért, a politikai jogokat, az anyaság és gyermek védelmét.

10 Ezekben az években külföldön is, nálunk is előtérbe kerül a nők harca a választójogért. Az egyre Öntudatosabbá váló nőtársadalom ráeszmélt arra az igazságra, hogy a nők felszabadulása érdekében folytatott harc sikerének is elengedhetetlen feltétele a választójog kivívása. Az uralkodóosztályok minden eszközzel küzdöttek az általános választójog ellen és igyekeztek megakadályozni a nőkre is kiterjesztett választójogot is. Ekkor már ők is érezték, hogy természetes szövetségben van egymással az elnyomott nem és az elnyomott osztály.

11 9 А пару évforduló előtt... (A nemzetközi nőmozgalom történetéből. A magyar Nők Országos Tanácsának előadássorozata. E. n.) 8. p. 10 Tudnál-e rá felelni? (MNDSZ kiadása, 1949. febr.) 8. p. 11 Osztó: A nő szabadságharca az anya jogon felépült társadalomtól az elnyomott nem és az elnyomott osztály érdekközösségéig. (A társadalomtudós many és a munkásság. II. köt. SZDP kiadás. É. n.) 112 л III. A pécsi és baranyai munkásság első, szervezett megmozdulásáról 1870-ben 'értesülünk. Ekkor alakult meg az Első Pécsi Munkásegylet.

12 E szervezenek érdeme, hogy létrejöttével megmutatta a munkásságnak: érdekeinek biztosításáért csakis a szervezettség védbástyái mögül harcolhat eredményesen. Ez az egyesülés azonban polgári irányítása miatt nem bizonyult erre alkalmasnak. A II. Internacionálé létrejötte után megalakuló Magyarországi Szociáldemokrata Párt ássa meg a medrét a marxista irányú munkaszervezkedésnek. A pécsi ipari- és bányamunkásság is gyorsan felismeri az országos marxista párt létezésében rejlő erős támasztékot s ez a felismerés az elindítója annak -az akciónak, amely 1893-ban létrehozza a Pécsi Munkásképző Egyletet, amelynek az volt a rendeltetése, hogy a munkások kulturális fejlődését segítse elő és e célt társas összejövetelek, előadások rendezése, stb. útján kívánta elérni. Valójában azonban ez az egyesület volt a pécsi munkásság politikai szervezete is.

13 Az 1896. évi aratósztrájkok következtében meggyorsul a szervezkedés a Déldunántúlon. Egymásután alakulnak meg a különböző szakmák szakegyletei, amelyeket jó ideig a Munkásképző Egylet fog össze. így találkozunk már a bányászok, a vas- és fémmunkások, a kádárok, a keramikusok, szabók, építők, bőrmunkások, asztalosok, cipészek, könyvnyomdászok, cserépfedők, kereskedelmi alkalmazottak, ácsok, borbélyok és fodrászok, festők, földmunkások, vasutasok, molnárok, légszeszgyári munkások, élelmezési ipari munkások, kéményseprők, magántisztviselők, cukrászok, dohánygyári és húsipari munkások, betűöntők és könyvkötők, stb. szakegyleteivel. E szervezetek oly erősek, hogy 1898. május 29-ével Schmira Károly kőműves szerkesztésében MUNKÁS címmel, hetenként megjelenő újságot adnak ki. Az egyes szakegyletekben tömörülő nőmunkásoknak önálló nőszervezetük nincsen. Ezernyi akadály, előítélet (a polgári oldalról jelentkező, helyi kritikákkal már találkoztunk) gátló körülményei között folytatott és 12 Fünfkirchner Zeitimg, 1870. aug. 20. — Van ugyan utalás arra is, hogy az 1809. év második felében az Altalános Munkásegylet-nék. Pécsett is volt fiókja. (Dombóvári Schulhof Géza: A munkásmozgalom keletkezése Magyarországon. Budapest, 1895., la. p. 13 Szabó Gyula: A pécsvidéki bányászok élete és szerepe a magyar munkásmozgalomban a kezdettől a felszabadulásig. (Janus Pannonius Múzeum Évkönyve, 1962.. 228. p.)