Janus Pannonius Múzeum Évkönyve (1964) (Pécs, 1965)

Helytörténet - Szabó, Gy.: A szocialista nőmozgalom útja Baranyában 1921-ig

A SZOCIALISTA NŐMOZGALOM 299 sülete. Célkitűzése: a nők mindenirányú egyenjogúsításának megvalósítása, minden nemzet asszonyainak felszabadítása volt. 1907-ben került sor a németországi Stutt­gartban a Szocialista Nők I. Nemzetközi Kon­ferenciájára. Clara Zetkinnel az élen, úttörők voltak ezek az asszonyok, lerakták a szocia­lista nők nemzetközi szervezkedésének alap­jait Az 1907-es stuttgarti konferencián a magyar nők nem képviseltették magukat. A nemzet­közi nőszervezet munkájában az első években nem vett részt a magyar nőmozgalom. A még ma is élő, akkori nőmozgalmi vezetők több­irányú magyarázatát adják a magyar nők tá­volmaradásának. Szerepet játszott a hazai nő­mozgalom kezdeti erőtlensége, a Szociálde­mokrata Párton belül dúló egyenetlenség, a nőmozgalom általános lebecsülése, s magának a nőmozgalomnak^ a gazdasági gyengesége. Gyakran még a NOMUNKAS megjelentetése is komoly gondot okozott, mert a papírt és a nyomdát nem volt miből fizetni, 9 Az 1910-ben Koppenhágában megtartott. Szocialista Nők II. Nemzetközi Konferenciája már megmutatta, hogy az egyes országok szo­cialista asszonyai, nőszövetségei a két talál­kozó között eltelt három évben nem tétlen­kedtek. Soraik rendezettebbek, követeléseik bátrabbak, határozottabbak lettek. Ezen a kon­ferencián határozták el, hogy ezentúl éven­ként megünneplik március 8-át, a Nemzetközi Nőnapot. Ettől az időtől kezdve férfiak és nők március 8-án gyűléseken és tüntetve követel­ték a nők felszabadítását, az egyenlő bért, a politikai jogokat, az anyaság és gyermek vé­delmét. 10 Ezekben az években külföldön is, nálunk is előtérbe kerül a nők harca a válasz­tójogért. Az egyre Öntudatosabbá váló nőtár­sadalom ráeszmélt arra az igazságra, hogy a nők felszabadulása érdekében folytatott harc sikerének is elengedhetetlen feltétele a válasz­tójog kivívása. Az uralkodóosztályok minden eszközzel küzdöttek az általános választójog ellen és igyekeztek megakadályozni a nőkre is kiterjesztett választójogot is. Ekkor már ők is érezték, hogy természetes szövetségben van egymással az elnyomott nem és az elnyomott osztály. 11 9 А пару évforduló előtt... (A nemzetközi nőmoz­galom történetéből. A magyar Nők Országos Taná­csának előadássorozata. E. n.) 8. p. 10 Tudnál-e rá felelni? (MNDSZ kiadása, 1949. febr.) 8. p. 11 Osztó: A nő szabadságharca az anya jogon fel­épült társadalomtól az elnyomott nem és az elnyo­mott osztály érdekközösségéig. (A társadalomtudós many és a munkásság. II. köt. SZDP kiadás. É. n.) 112 л III. A pécsi és baranyai munkásság első, szer­vezett megmozdulásáról 1870-ben 'értesülünk. Ekkor alakult meg az Első Pécsi Munkásegy­let. 12 E szervezenek érdeme, hogy létrejötté­vel megmutatta a munkásságnak: érdekeinek biztosításáért csakis a szervezettség védbás­tyái mögül harcolhat eredményesen. Ez az egyesülés azonban polgári irányítása miatt nem bizonyult erre alkalmasnak. A II. Inter­nacionálé létrejötte után megalakuló Magyar­országi Szociáldemokrata Párt ássa meg a medrét a marxista irányú munkaszervezke­désnek. A pécsi ipari- és bányamunkásság is gyorsan felismeri az országos marxista párt létezésében rejlő erős támasztékot s ez a fel­ismerés az elindítója annak -az akciónak, amely 1893-ban létrehozza a Pécsi Munkás­képző Egyletet, amelynek az volt a rendelte­tése, hogy a munkások kulturális fejlődését segítse elő és e célt társas összejövetelek, elő­adások rendezése, stb. útján kívánta elérni. Valójában azonban ez az egyesület volt a pé­csi munkásság politikai szervezete is. 13 Az 1896. évi aratósztrájkok következtében meg­gyorsul a szervezkedés a Déldunántúlon. Egy­másután alakulnak meg a különböző szak­mák szakegyletei, amelyeket jó ideig a Mun­kásképző Egylet fog össze. így találkozunk már a bányászok, a vas- és fémmunkások, a kádárok, a keramikusok, szabók, építők, bőr­munkások, asztalosok, cipészek, könyvnyom­dászok, cserépfedők, kereskedelmi alkalma­zottak, ácsok, borbélyok és fodrászok, festők, földmunkások, vasutasok, molnárok, légszesz­gyári munkások, élelmezési ipari munkások, kéményseprők, magántisztviselők, cukrászok, dohánygyári és húsipari munkások, betűön­tők és könyvkötők, stb. szakegyleteivel. E szervezetek oly erősek, hogy 1898. május 29-ével Schmira Károly kőműves szerkeszté­sében MUNKÁS címmel, hetenként megjele­nő újságot adnak ki. Az egyes szakegyletekben tömörülő nő­munkásoknak önálló nőszervezetük nincsen. Ezernyi akadály, előítélet (a polgári oldalról jelentkező, helyi kritikákkal már találkoz­tunk) gátló körülményei között folytatott és 12 Fünfkirchner Zeitimg, 1870. aug. 20. — Van ugyan utalás arra is, hogy az 1809. év második fe­lében az Altalános Munkásegylet-nék. Pécsett is volt fiókja. (Dombóvári Schulhof Géza: A munkás­mozgalom keletkezése Magyarországon. Budapest, 1895., la. p. 13 Szabó Gyula: A pécsvidéki bányászok élete és szerepe a magyar munkásmozgalomban a kezdettől a felszabadulásig. (Janus Pannonius Múzeum Év­könyve, 1962.. 228. p.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom