Janus Pannonius Múzeum Évkönyve (1964) (Pécs, 1965)
Természettudomány - Gebhardt, A.: Faunisztikai és ökológiai vizsgálatok a Misina- és Tubestetőn (Mecsek hegység)
FAUNISZTIKAI ÉS ÖKOLÓGIAI VIZSGÁLATOK âô törzsét a Közép-Európában elterjedt fajok alkotják. Míg azonban a déli lejtők napsütött, kopárabb terepein a balkán-mediterrán s főleg a pontusi elemek magas részvételi aránya feltűnő, addig az északi oldalak árnyékos, hűvösebb erdőiben, sziklarepedéseiben a hegyi elemek mellett a kifejezetten subalpin állatvilág elenyésző fajszámmal szerepel. 1. Agárdi, E. (1939—42,): A Keleti-Mecseik madárvilága — Aquila, Vol. XL VI. — IL. p. 260—299. 2. Andrâssy, I. (1958): Szabadonélő fonálférgek (Nematoda libera) — Magyarország Állatvilága, III. kötet, 1. füzet, pp. 1—^82. 3. Balogh, J. és Mahunka, S. (1961): Beiträge zur Tarsionemini — Fauna Ungarns (Acari, Trombidiformes) — Rovartani Közlemények, Tom. XIV., Nr. 32, p. 451—458. 4. Brehm, A. E. (1957): Az állatok világa — Bibliotheka, Budapest. 5. Cseresnyés, Sz. (1960): A Mecsek ragadozó madarai: Vertebrata Hungarica, Tom. IL, Fase. 1, в. Gebhardt, А. (1957): Faunisztikai és állatföldrajzi adatok a Mecsek hegység és a Harsányi-hegy Hemiptera állományának ismeretéhez — Rovartani Közlemények, p. 301—340. 7. Gebhardt, A. (1957): Die tiergeographischen Probleme des Mecsek Gebirges — Janus Pannonius Museum 1956. évkönyve, p. 1—27. 8. Gebhardt, A. (1958): Malakofaunisztikai és ökológiai vizsgálatok a Mecsek hegységben és a Harsányi-hegyen — Janus Pannonius Múzeum 1957. évkönyve. 9. Gebhardt, A. (1963): A Mecsek hegység Diptera-faunája — Janus Pannonius Múzeum 1962. évkönyve. 10: Horvát, A. O. (1962): Mecseki erdőtalajelemzések eredményei. — Janus Pannonius Múzeum 1961. évkönyve. 11. Horvát, A. O. és Papp, L. (1962): Mikroklíma mérések a pécsi Mecsek erdei növénytársulásaiban. — Erdészeti Kutatások. 12. Horváth, L. (1953): A Mecsek hegység madárvilága. Annales Musei Nat. Hung. 13. Iharos, Gy. (1956): FéregHábúak I. MedveálA kérdés lényegét — a ma még csak bizonytalan vonalakkal meghúzható állatföldrajzi keretek egymásba torkolló határait és az egyes táj részek sajátos faunisztikai tartalmának felderítését —, az egész Mecsek hegységre kiterjedően az elkövetkező évek folytatólagos állattani vizsgálatai fogják meghatározni. latkák — Tardigrada — Magyarország Állatvilága, III. kötet, 12. füzet, pp. 1—42. 14. Iharos, Gy. (1963): A Mecsek hegység Tardigrada-faunájának vizsgálata — Janus Pannonius Múzeum évkönyve. 15. Janisch, M. (1959): A hazai kullancsfauna feltérképezése —- Állattani Közlemények, p. 103—110. 16. Kaufmann, E. (1914): Pécs város és Baranya vármjegye bogárfaunája — Pécs —< Baranya megyei Múzeum Egyesület kiadása pp. 1—94. 17. Loksa, I. (1962): Einige neue und wenig bekannte Diplopoden aus Ungarn — Annales Universitatis Scientiarum Budapestinensiis, Sectio Biologica, p. 157—470. 18. Mahunka, S. (I960): Grundlagen zur Kenntnis der Oribatiden — Fauna des Mecsek-Gebirges, Opuscula Zoologica, Tom. III., Fase. 3—4, p. 145— 154. 19. Mahunka, S. (1962): Einige Angaben aus Kenntnis der Oribatiden — Fauna Ungarns — Rovartani Közlemények, Tom. 15, p. 252. 20. Móczár, L. (1950): Állathatározó I— И. к. — Szocialista Nevelés Könyvtára, Közoktatásügyi Kiadóvállalat. 21. Móczár, L. (1962): Az állatok gyűjtése — Athenaeum Nyomda, Budapest. 22. Reuter, C. (1940): Mecseki kígyók — Mecsek Egyesület évkönyve, p. 19—-21. 23. Vierü, A. (1894): Lepidoptera — Ágh, T.: Emléklapok Pécs város múltjából és jövőjéből. Természetrajzi rész, p. 61—72. 24. Wéber, M. (1955): Állattan I—II. k. — Tankönyv Kiadó, Budapest. 25. Zicsi, A. (1959): Faunistisch — systematische und ökologische Studien über die Regenwürmer Ungarns I — II. k. Acta Zoologica Academiae Hungaricae, p. 165—189. és 401— Ш. IRODALOM
