Janus Pannonius Múzeum Évkönyve (1964) (Pécs, 1965)

Helytörténet - Kopasz, G.: Pécs és a baranyai mezővárosok rendészete a feudális korban

MEZŐVÁROSOK RENDÉSZETE 289 egy egységet. Ha egy városban a polgárőrség több századra oszlott, a századok együtt az egyesült polgári katonai osztályt alkották. Hogy a rendőri szolgálatot nagyobb kedvvel és pontossággal végezzék, a városok jutalmat állapították meg a polgárőr századoknak az őrködő szolgálat pontos ellátása esetén. Mohácson a polgárőrséget egyenruhás polgárságnak nevezték. Felemelt látszámuk hatvan fő volt. Jóváhagyott rendszabályok szerint működtek. Főfeladatuk az éjjeli őrködés volt, ezenkívül rendszeresen tartottak kivonulásokat. Akik a fegyelem alól kivonták magukat, az egyenruhás polgárság tagjaiból törölték. Őrködő szolgálatuk fejében a mohácsi egyenruhás polgárok a városi közmunka alól fel voltak mentve. A város határán túli megyei közmunkán azonban tartoztak részt venni. Ha valakit töröltek a testületből, azonnal közmunkára kötelezték. Az egyenruhás testületnek külön cigányzenekara volt. Mivel ingyen muzsikáltak, felmentették őket az utcatisztítás alól. Az egyenruhás polgárság ruházatáról, felszereléséről Mohács város gondoskodott. A város utalta ki a lőszert, ünnepélyek alkalmával a díszlövésekhez szükséges puskaport. A polgárőrséget elsősorban rendészeti feladatok ellátására szervezték. Még az 1848ban felállított nemzetőrségnek is voltak rendészeti céljai, sőt elsődleges feladatai közé tartozott a személy- és vagyonbiztonság feletti őrködés. A politikai körülmények tették szükségessé, hogy a szabadságharcban katonai célokra kellett igénybevenni őket. A Baranya megyei városok rendészete fejlődésének elemzése azt mutatja, hogy nem egységesen fejlődött, egy-egy város rendészete fejlődésének voltak sajátos vonásai. A városok rendőrségét a feudális korban szinte a tarka-barkaság jellemezte. Még egy megyén belül sem volt egységes sem ruházatuk, sem fegyverzetük, sem rendőri szervezetük, sem fizetésük. Minden város egyéni, helyi sajátosságokat vitt bele rendőrsége megszervezésébe. Még nagyobb volt az eltérés különböző megyék, vagy különböző országrészek rendőrsége viszonylatában. Még a rendőrök neve is távoli vidékenként különböző volt. A hosszú fejlődés eredményeként azonban a különböző városok rendőrségi szervezete egyre közelebb jutott egymáshoz. A városi rendőri szervezet fejlődésében egyre inkább azok az általános vonások mutatkoztak meg, amelyek végül is eljuttatták az országosan egységes városi rendőrség kialakulásához. * 19 J. P. Múzeum 1964. A városi közigazgatás keretein belül 1848ban rendezni kívánták a városi rendőrség kérdését is. Több megyében rendőri bizottmányt szerveztek. Azonban a forradalmi idő és a szabadságharc a városi rendőrség részletes és általános rendezésére nem volt alkalmas. De felállították az Országos Rendőri Hivatalt, s ez mint a belügyminisztérium külön rendőri osztálya működött. 6. kép. Kaloda Bakonyártfi (Janu® Pannonius Múzeum, Pécs)