Janus Pannonius Múzeum Évkönyve (1964) (Pécs, 1965)

Helytörténet - Kopasz, G.: Pécs és a baranyai mezővárosok rendészete a feudális korban

282 KOPASZ GÁBOR A pécsi negyedmestereknek a tüz megelő­zése céljából időnként meg kellett vizsgálni a házak kéményeit, hogy jó állapotban legye­nek. Azokat a házigazdákat pedig, akiknek há­zán nem volt kémény, fel kellett jelenteniök a városi magisztrátusnál. Meg kellett vizsgál­niuk a házak padlását, hogy ott gyúlékony anyagot ne tároljanak. Ellenőrizték, hogy a házak udvarán mindenki egy hordó vizet tá­roljon. Tűzveszély esetén negyedében a fer­tálymester irányította a tűzoltást. Tűzoltás­nál neki mindenki engedelmeskedni tartozott. Ha elfogták a gyújtogatót, a negyedmester a város tömlöcébe vitette. Építésrendészeti szempontból a negyedmes­terek ügyeltek fel arra, hogy a házak szép rendben, az utcák vonalának megfelelően épít­tessenek. Nehogy a lakosok házaik, vagy kerí­téseik falát az utcák vonalánál kijjebb hoz­zák, s ezáltal az utcákat idővel összeszűkítsék. A negyedmesterek köztisztasági célból fel­ügyeltek arra, hogy a maguk fertályában az utcák tiszták legyenek. Hamut, trágyát, sze­metet, moslékot, trágyalevet senki az utcára ki ne öntsön. A házakból az utcákra kivezető nyílt szennyvízcsatornákat a lakosok betöm­jék, szarvasmarháikat, sertéseiket az utcákra ki ne hajtsák. Hogy a negyedmesterek dolgai­kat zavartalanul végezhessék, a pécsi városi tanács felmentette őket a többi lakosok be­szállásolási és közmunka kötelezettsége alól és nem vette igénybe őket a város altisztjeire kötelező szénagyűjtésre és szénahordásra sem. 14 A városok a nappaü őrök mellett már a leg­régibb időtől kezdve éjjeli őröket is alkalmaz­tak. 15 Sőt, személy- és vagyonbiztonsági okok­2. kép. Bakteralabárdok Bátáról. (Balogh Ádám Múzeum, Szekszárd) 14 Uo. 701/1778. jfcv. sz. 15 Sopron váras polgármesterei már a XV. szá­zad első felében számadáskönyveikben nappali és éjjeli őröket sorolnak fel. ból sok esetben az éjjeli őrködésnek a nappa­linál is fontosabb szerepe volt. A legtöbb helyen az volt a gyakorlat, hogy a tényleges rendőrök nappal teljesítettek szol­gálatot, éjjeli szolgálatra pedig külön éjjeli őröket alkalmaztak. Mohácson a pandúroknak tette kötelességévé a városi tanács, hogy fel­váltva minden este a városházánál megjelen­jenek, ott a város pénztára és levéltára bizton­sága felett őrködjenek, mert ellenkező eset­ben első ízben 12 pálcabüntetésre, másodízben pedig ruházatuk elvételével, szolgálatukból való elbocsátásra ítélték őket. Pécs város három kapujánál a török utáni időben eleinte 3—3, majd pedig 6—6 éjjeli őr őrködött, tehát előbb 9, majd pedig 18 volt az éjjeli kapuőrök száma. 16 A városi tanács az éj­jeli rendet külön szabályozta. Este 10 óra után minden gyanús egyént a városházára kellett bekísérni. Ha vidéki jobbágyot este 10 óra után borkimérésben fogtak el, hat pálcaütés után engedték csak haza. Ha ebben az időben csavargók kerültek az éjjeli biztosok kezére, ezeket közmunkára, a bormérőket pedig elzá­rásra ítélte a városi tanács. A kolduskérdésben úgy próbáltak rendet teremteni, hogy a váro­si kórházba utalták be őket. Pécsett az éjjeli őrökkel szemben a legfőbb követelmény az volt, hogy éberek legyenek, a kapuknál őrködök el ne aludjanak, vagy leg­alább is a zörgetésre felébredjenek. Az éjjeli csend általában este 10 órától kezdődött, utá­na a szórakozó helyeket mindenkinek el kel­lett hagynia. Csupán a billiard játékot enged­ték meg este 10 órán túl, egészen 12-ig, mivel ezt leginkább megbízható emberek játszották. Mohácson Szt, György naptól mindenszen­tek napjáig este 9—11-ig, éjfél után pedig 1—3-ig kellett az órákat az éjjeli őröknek ki­kiáltani. A téli időszakra úgy szabályozták a kikiáltást, hogy mindenszentek napjától Szt, György napig viszont este 8—H-ig, éjfél után pedig 1—4-ig tartson. A mohácsi városi tanács arra utasította az éjjeli őröket, hogy vigyázzanak a tűzre é?, a gyanús emberekre, az éjjeli csavargókat fog­ják el és zárják a város börtönébe. 17 Köteles­ségük volt általában az egész városra vigyáz­ni, főleg a vagyonosabb polgárokat minden bekövetkezhető kártól megvédeni, a tolvajo­kat, rablókat üldözni. Az éjjeli őröket a váro­si tanács látta el a szükséges fegyverekkel A városi pénztárt hívta fel arra, hogy az éjjeli őrök részére egy-egy nagyobb, lehetőség sze­rint katonai, ún. komisz pisztolyt szerezze­nek be. 16 PÁL Pécs v. lt. 647/1725'. jkv. sz. 17 Uo. Mohács v. lt. — Jkv. 1724—1778. — 376. ol­dal.

Next

/
Oldalképek
Tartalom