Janus Pannonius Múzeum Évkönyve (1964) (Pécs, 1965)
Helytörténet - Székely, Gy.: Zrínyi Miklós, a költő és államférfi
ZRÍNYI MIKLÓS 2,75 Bécs védelmét tartva szem előtt olyan kudarcokat szenvedett, hogy az udvar kénytelen volt Zrínyihez fordulni és a kikülönített dunántúli csapatok főparancsnokává nevezte ki. Zrínyi megállította a török támadást, 59 mire — hamarosan leváltották és a délnyugati területek védelmének élére, kisebb beosztásba helyezték. Ebben a körben is 1664 elején vezette híres Dráva-menti téli hadjáratát, ragyogó győzelmeket érve el az udvartól célzott tétlenség helyett. 60 Közben Montecuccoli átengedte a töröknek Űj-Zrínyivárát, amelynek hadászati jelentőségét pedig 1661-ben még maga is kiemelte — viszont udvari utasítások értelmében nem tartotta fontosnak megtartását. Zrínyi emiatt éles tiltakozást küldött a grazi titkos tanácsnak, hangoztatta, hogy egyedül is védelmezi a Mura átkelőjét utolsó csepp véréig, mert a haza minden polgárának most és ott halnia kell. A császárhoz írt tiltakozó levelében Zrínyi katonái és jobbágyai pusztulását veti a felelősök szemére, 61 Mindez hasztalan maradt és a Habsurgok megmerevedtek a szentgotthárdi fényes győzelem ellenére, amelyben Montecuccoli serege — mivel már az osztrák örökös tartományok sorsa forgott kockán — végre katonai képességeit kifejtette. A csata előkészítésében Montecuccoli hibázott, majd védelemre akart szorítkozni, de vezértársai döntésére győztes ellentámadást vezetett a császári és francia csapatok élén. Az 1664. augusztus 10-i vasvári békével zárták le a hadjáratot. Ez a győzelem kihasználása helyett újabb területi engedményeket jelentett az oszmán hatalom javára. 62 Ilyen végzetes politikai körülmények közepette omlott össze Zrínyi politikai munkásságának szinte minden eredménye. Az 1651. évi kötetére cím helyett írott jelmondatában („sors bona, nihil aliud") foglalt kívánsága végképp nem teljesült, a jó szerencse végleg elhagyta és ő addigi Habsburg-barátokkal és a rendi ellenzékiség kereteiben topogókkal együtt volt kénytelen egy újabb Habsburgellenes szervezkedés útjára lépni. Ez már XIV. Lajos francia királlyal is kereste a kapcsolatokat, belső programja azonban még teljesen kialakulatlan volt. Ebben az elszigetelt helyzetben került sor 1664. november 18-án a végzetes vadászatra, amelyen a kortársak számára sok tekintetben tisztázatlan körülmények között a nagy államférfi egy vadkan áldozata lett, Életműve az ország politikai viszonyai és váratlan halála miatt befejezetlen maradt, mint államférfi nem eredményeket, hanem nagy terveket és elméleti munkákat hagyott hátra, amelyek megvalósítására egy nemzedékkel később a Zrínyi nevet nem felejtve valóban egy ország mozdult meg. És ilyen értelemben nem volt hiábavaló annyi fáradsága és harca a költő Zrínyinek. Ilyen értelemben az 1651. évi kötet páncélos, forgós sisakú vitéze kikötőbe irányította hajóját, így nemcsak a Szigeti Veszedelem megírására, hanem az egész életműre is idézhetjük a költő és hadvezér sorait: „Már én mágnesküvem portushoz hoz engem, Szerencséssen jüttem áltál ez tengeren", 63 dizmus", 1961, 607 s köv. főleg 511. o., 1962, 25 s köv., főleg 25, 27|, 38—40.; Klaniczay T. i. m, 719. s köv. o. 59 Markó Á. i. m. 50. o.; Rohonyi G. i. m. 98—99. o.; Perjés G.: A „metodizmusf", 1961, 513—4. o.; Klaniczay T. i. m. 743 s köv. o. 60 Zrínyi M. levelei 62, 68, 64, 65. az.; Rohonyi G. i. m. 10©—115. o.; Perjés G.: A yymetodizmus", 1961. 514—5; o.; Klaniczay T. i. m. 751 s köv. o. 61 Zrínyi M. levelei 73, 74. sz.; Markó Ä. i. m. 52. o.; Perjés G.: A „metodizmus", 1961, 516. o., 1992. 40. o. ; Klaniczay T. i. m. 730, 76© s köv., 779. o. 62 Markó A. i. m. 52—63. o.; Perjés G.: A „metodizmus", 1961.517—0. o. 63 Markó Á. i. m. 56—57. o. ; Klaniczay T. i. m. 186, 731, 778, 781 s köv., 785 s köv, 797 s köv. o.; Borzsák I. i. m. 480.О. 18* .
