Janus Pannonius Múzeum Évkönyve (1964) (Pécs, 1965)

Helytörténet - Székely, Gy.: Zrínyi Miklós, a költő és államférfi

ZRÍNYI MIKLÓS 2,75 Bécs védelmét tartva szem előtt olyan kudar­cokat szenvedett, hogy az udvar kénytelen volt Zrínyihez fordulni és a kikülönített du­nántúli csapatok főparancsnokává nevezte ki. Zrínyi megállította a török támadást, 59 mire — hamarosan leváltották és a délnyugati te­rületek védelmének élére, kisebb beosztásba helyezték. Ebben a körben is 1664 elején ve­zette híres Dráva-menti téli hadjáratát, ragyo­gó győzelmeket érve el az udvartól célzott tét­lenség helyett. 60 Közben Montecuccoli áten­gedte a töröknek Űj-Zrínyivárát, amelynek hadászati jelentőségét pedig 1661-ben még maga is kiemelte — viszont udvari utasítások értelmében nem tartotta fontosnak megtartá­sát. Zrínyi emiatt éles tiltakozást küldött a grazi titkos tanácsnak, hangoztatta, hogy egye­dül is védelmezi a Mura átkelőjét utolsó csepp véréig, mert a haza minden polgárának most és ott halnia kell. A császárhoz írt tiltakozó levelében Zrínyi katonái és jobbágyai pusztu­lását veti a felelősök szemére, 61 Mindez hasz­talan maradt és a Habsurgok megmerevedtek a szentgotthárdi fényes győzelem ellenére, amelyben Montecuccoli serege — mivel már az osztrák örökös tartományok sorsa forgott kockán — végre katonai képességeit kifejtet­te. A csata előkészítésében Montecuccoli hibá­zott, majd védelemre akart szorítkozni, de ve­zértársai döntésére győztes ellentámadást ve­zetett a császári és francia csapatok élén. Az 1664. augusztus 10-i vasvári békével zárták le a hadjáratot. Ez a győzelem kihasználása helyett újabb területi engedményeket jelen­tett az oszmán hatalom javára. 62 Ilyen végzetes politikai körülmények köze­pette omlott össze Zrínyi politikai munkássá­gának szinte minden eredménye. Az 1651. évi kötetére cím helyett írott jelmondatában („sors bona, nihil aliud") foglalt kívánsága végképp nem teljesült, a jó szerencse végleg elhagyta és ő addigi Habsburg-barátokkal és a rendi ellenzékiség kereteiben topogókkal együtt volt kénytelen egy újabb Habsburg­ellenes szervezkedés útjára lépni. Ez már XIV. Lajos francia királlyal is kereste a kap­csolatokat, belső programja azonban még tel­jesen kialakulatlan volt. Ebben az elszigetelt helyzetben került sor 1664. november 18-án a végzetes vadászatra, amelyen a kortársak számára sok tekintetben tisztázatlan körül­mények között a nagy államférfi egy vadkan áldozata lett, Életműve az ország politikai vi­szonyai és váratlan halála miatt befejezetlen maradt, mint államférfi nem eredményeket, hanem nagy terveket és elméleti munkákat hagyott hátra, amelyek megvalósítására egy nemzedékkel később a Zrínyi nevet nem fe­lejtve valóban egy ország mozdult meg. És ilyen értelemben nem volt hiábavaló annyi fáradsága és harca a költő Zrínyinek. Ilyen értelemben az 1651. évi kötet páncélos, forgós sisakú vitéze kikötőbe irányította hajóját, így nemcsak a Szigeti Veszedelem megírásá­ra, hanem az egész életműre is idézhetjük a költő és hadvezér sorait: „Már én mágnesküvem portushoz hoz engem, Szerencséssen jüttem áltál ez tengeren", 63 dizmus", 1961, 607 s köv. főleg 511. o., 1962, 25 s köv., főleg 25, 27|, 38—40.; Klaniczay T. i. m, 719. s köv. o. 59 Markó Á. i. m. 50. o.; Rohonyi G. i. m. 98—99. o.; Perjés G.: A „metodizmusf", 1961, 513—4. o.; Klani­czay T. i. m. 743 s köv. o. 60 Zrínyi M. levelei 62, 68, 64, 65. az.; Rohonyi G. i. m. 10©—115. o.; Perjés G.: A yymetodizmus", 1961. 514—5; o.; Klaniczay T. i. m. 751 s köv. o. 61 Zrínyi M. levelei 73, 74. sz.; Markó Ä. i. m. 52. o.; Perjés G.: A „metodizmus", 1961, 516. o., 1992. 40. o. ; Klaniczay T. i. m. 730, 76© s köv., 779. o. 62 Markó A. i. m. 52—63. o.; Perjés G.: A „meto­dizmus", 1961.517—0. o. 63 Markó Á. i. m. 56—57. o. ; Klaniczay T. i. m. 186, 731, 778, 781 s köv., 785 s köv, 797 s köv. o.; Borzsák I. i. m. 480.О. 18* .

Next

/
Oldalképek
Tartalom