Janus Pannonius Múzeum Évkönyve (1964) (Pécs, 1965)
Helytörténet - Székely, Gy.: Zrínyi Miklós, a költő és államférfi
270 SZÉKELY GYÖRGY De nemcsak Zrínyi életében, hanem szélesebb magyar uralkodó körökben is növekedett az osztrák kereskedelmi monopóliumok elleni fellépés, kifejlődnek a császári udvar és a magyar uralkodóosztály egy része közötti ellentétek a törökök elleni támadás elmaradása miatt is. Főúri-nemesi szervezkedés kezdődött meg, amelynek élén előbb a császári marhakereskedelmi vállalat ellen fellépő és a panaszokat felterjesztő Pálffy Pál nádor állott, majd 1653-tól annak halála folytán Zrínyi Miklós. 37 Zrínyi az államterület egységének helyreállítására törekedett és Budát akarta az ország központjává tenni, — amint utóbb kifejezte: „ép volna országunk, s Buda közepe volna" —de az erdélyi fejedelemség elleni háború kirobbantását éppen az egység szempontjából már elítélte. 38 Ekkor már kifejlődött államférfi, aki a nemesi szervezkedés eredeti céljain messze túljut. A megmozdulás eredetileg a rendi jogok és a nemesi alkotmány védelmét célozta, s a szervezkedők legnagyobb része ezen túl nem is látott. Számukra a Habsburg abszolutizmus előrehaladása kiváltságaik szempontjából volt sérelmes, ezek az ősi jogokat — azaz az elavult rendi államszervezetet — védelmezték minden áron. Számukra közömbös volt, hogy az elnyomó Habsburg abszolutizmus egyben a feudalizmus egy haladottabb lépcsőfokát jelenti, míg ők az állami önállóság maradványainak védelmével együtt egy elmaradottabb kormányzati rendszerhez ragaszkodnak. A legtöbben nem látták, hogy bármilyen igaz ügyet is bukásba dönt, ha az elmaradott viszonyokhoz kapcsolódik. A nemesi felkelés eleve bukásra volt ítélve a Habsburgok zsoldos hadával szemben és a rendi szervek a császári központosított államkormányzattal szemben. Szinte egyedül Zrínyi ismerte fel, hogy^ a főúri-nemesi szervezkedés sikerének számottevő feltétele saját kormányzati programjuk kidolgozása és a túl jutás az önálló állam rendi jellegén. Zrínyi a magyarországi abszolutizmus programját igyekszik kialakítani a maga politikai olvasottsága és tájékozottsága, valamint országa életének alapos ismerete útján. 39 A 37 Takáts Sándor: A magyar tőzsérség pusztulása (Budapesti Szemle, 201. k., 1926) 344—347. o.; Benczédi L. i. m. 18.; Klariiczay T. i. m. 366 s köv. o. 38 Zrínyi M.: Mátyás király életéről (Zrínyi M. hadtudományi munkái) 316. a; Benczédi L. i. m. 19. o.; Klaniczay T. i. m. 362—i. o. 39 Zrínyi politikai ideológiájára alapvető Klaniczay T. i. m. 468 s köv., 490 s köv., 580 s köv., 628, 673 s köv. o., a nemzeti abszolutizmus fogaillmával. A gazdasági—társadalmi fejlődésihez való alkalmazkodásfból vezeti lie ezt a fejlődést, de csak mint egyes, helyzetüknél fogva erre képes egyéniségek, Bethlen Gácsászári abszolutizmussal szembeszegezett magyarországi abszolutizmus rendkívül bonyolult politikai programot jelentett, annál inkább, mert ezúttal is akár Erdélyben vagy később az északi területeken, soknemzetiségű terület volt a kiindulási alap. 40 A Zrínyi (Zrinski) család maga is kétnyelvű volt. Zrínyi Miklós magyar eposzát pl. Zrínyi Péter horvátra fordította és inkább horvátnak tekinthető. Miklós mondotta öccséről: „jó horvát, vagyis jó magyar". De a grazi jezsuiták egyaránt magyarországinak (Hungarus) tekintették a két testvért, A Ráday Páltól fogalmazott 1704 januári Rákóczi Ferenc-kiáltvány, amely a horvát rendekhez szól, horvátnak állította a Zrínyieket. 41 Nem kevés nehézséget jelentett az is, hogy egy magyarországi abszolutizmus programját rendi jogaik szűk értelmezéséhez ragaszkodva a Habsburgok legtöbb ellenfele sem helyeselte. Ráadásul a magyarországi és horvátországi főúri-nemesi ellenzék az uralkodóosztály egy részére terjedt csak ki és szembenállott vele a feudalizmus egyértelműen Bécshez ragaszkodó tábora, amelyet viszont legnagyobb részben szintén nem az abszolutizmus haladó elemeinek megértése csatolt oda, hanem az a nagy haszon, amelyet az abszolutizmus gazdaságpolitikai lépései mellett is a német piacból mindenképpen megtalálni vélt. Politikai borj, Zrínyi Miklós, II. Rákóczi Ferenc törekvéseit, amelyeket vastag burokként vesiz körül a rendi ellenállás — tehát tőlem csak terminológiájában eltérő módon (amennyiben nemzeti abszolutizmusról, nemzetf tendenciáról ír) Makkai László: A magyar nemzettéválás kezdeteiről. (Történelmi Szemle, I960 1 ) 312. o. Ezeknek az eltérő kifejezéseknek elejtésével egyetértek Makkaivál. Méginkább pontatlannak érzem Makkai régebbi fejtegetéseit, amennyiben Klaniczay Tibor momográfiájának első kiadásét ismertetve Zrínyinek nagy szerepet juttatott a nemzeti összefogás és a nemzeti abszolutizmus koncepciójának kiaüakításában. Századok, 1954. 667. o. A nemzeti centralizáció, a hazai abszolutizmus, a nemzeti abszolutizmus fogalmaival kísérletezett Benczédi L. i. m. 24, 25, 20, 29, 33, 34. o. Klaniczay terminológiájának gyöngesége azon a ponton szembetűnő, ahol a XVI. századi Itália és a XVII. századi Magyarország történeti párhuzamát vallja (i. m. 437—8. o.), nem számolva a társadalmi eltéréssel. 40 Vö. Székely György, Az Eötvös Loránd Tudományegyetem Évkönyve 1955 (Bp. 1956) с kötet 352— 353. o.-án. Ott a nemzeti monarchia szintén nem kifogástalan terminológiáját alkalmaztam. 41 Zrínyi délszláv nyelven is levelezett. Zrínyi M. levelei 1, 2, 16, 46. sa.; Marko Á. i. m. 7, 11. o.; b ',Ubi Zriinii celebrata totó orbe gentis vestrae gloria ?" Ráday P. iratai I. 113. o.; kiemelés tőlem, Sz. Gy.; vö. Colonel Lamouche i. m. 101. o. és Klaniczay T. i. m. 608, 629. o.
