Janus Pannonius Múzeum Évkönyve (1964) (Pécs, 1965)

Helytörténet - Szabó, Gy.: Szabadgondolkodó társadalmi rétegek a török alatti Pécsett és Baranyában

248 SZABÓ GYULA . Pécs mellett Nagyharsányban, Mohácsott, Somogy megyében pedig Göllén tartanak fenn jóhírű városi típusú iskolákat az unitá­riusok. 47 A pécsi unitárius kollégium tanárai közül 1582—1588 között Bogáthi Fazekas Miklós­nak, a tudós poétának, ki Pécsett írt munkái­ból, kitetszőleg teológiát tanított (s akire a későbbiek során még visszatérünk) továbbá Jászberényi György, Válaszúti György, Vá­sárhelyi Mihály és Bereki István (Stephanus Berekius) nevét ismerjük. 1608 és 1632 között Szabó (Sartorius) Já­nos, Járai István, Szentgyörgyi Mihály és Mohácsi Mihály nevével találkozunk, akik egyben a pécsi egyház papjai is voltak. Az iskola tanítványai közül került ki a pécsi szűcsmester regényes sorsú fia, Pécsi Simon, Bocskay és Bethlen Gábor fejedel­mek volt főkancellárja is, íovábbá mindazok a Pécsi, Baranyai, Somogyi nevű papok és hi­vatalnokok, akikkel a XVI— XVII. századi Erdély történetében találkozunk. 48 Egy Pel­lérdi nevű híres orvos a XVI. században, Pécsi András ugyancsak jónevű orvos pedig a XVIII. században tűnik fel. 49 Egyetemes művelődéstörténeti szempont­ból, de a déldunántúli és közelebbről a pécsi főiskolai oktatás folytonosságának igazolása szempontjából is fontos rámutatnunk arra. hogy a Pécsi Disputát kiváltó egyik ok az volt, hogy egy tolnai diák az unitáriusokat gyalázó hangú levelet küldött egy pécsi diák barátjának. A tolnai városi tanács levele így tér napirendre e levél felett: „Ha az, esztelen ifjú biztában mint ismerő barátjának írván olly szót ejtett (azkivel annak is a jó ifjúnak hízelkedni kegyelmeteknek nem kellett vol­na) kegyelmetek értelmes emberek lévén, egy gyermek írásán nem illik, hogy illyen igen felháborodjék kegyelmetek . . . Azért ha abban vétek esett, minthogy esett is, akiről őtet eléggé megfeddtük és pirongattuk, ke­gyelmetek is azt a tudatlan ifjúságnak tulaj­donítsa." Ezt követően a pécsiek a dunaföldvári „so­kadalomba" (vásárba) utazván, a régi szokás szerint meg akartak szállni tolnai ismerőseik­47 Kanyaró, i. m. 117. p. — Melhárd Gyula: A szé­kesfejérvári őrkanonokság története. (Veszprém, 1906., 38. p.) — Göllei rkath plébánia História Do­rn us a. 48 Botár Imre: Papjaink az unitárius egyház meg­alapításától 1566-tól 1630-ig. (É. п., kézirat gyanánt.) — Kanyaró, i. m. 194. p. — Szilágyi Sándor: Erdélyi püspökök életrajzai. (Házi Kincstár, 1862., 15. sz., 237. p.) 49 Kanyaró, i. m. 196. p! nél, barátaiknál. A tolnaiak azonban hivat­koztak főpapjuknak, Decsi Gáspárnak tilal­mára, megtagadták ezt a minden korban kö­telező, emberbaráti szívességet a pécsiektől, azzal az indoklással, hogy szentháromságta­gadóknak nem adhatnak helyet fedeleik alatt. (A szállásadás megtagadása „szokatlan nagy sértés és embertelenség vala" — jegyzi meg az esettel kapcsolatban az egykorú króni­kás. 50 ) Mindeme sérelmeket felsorolja az a tisztes­ségtudó és udvarias hangü, s a tolnai városi tanácshoz intézett levél, amelyben kérik a pécsiek, hogy a tolnaiaknak a papja adjon al­kalmat arra, hogy az ő papjaikkal a hitbeli vitás kérdéseket megtárgyalhassák, s amely levél „Költ Pétsen 15. July 1588. Pétsi Fő bíró Kis Farkas, Polgár Mester Zabó Gergely az ü jámbor tanácsával egyetemben." Hasonló tisztelettudással és udvariassággal válaszolnak a tolnaiak is, július 27-én. A vita elől azonban kitérnek azzal, hogy az idő nem alkalmas és nem is biztonságos az ilyen dol­gokra. II. Nemsokára ezután — olvassuk a Pécsi Dis­putában — 51 „mentek vala közülünk Pécsen lakó polgárok közül városnak hagyo­mányából hárman Budára", ahol a ráczke­viek küldöttségével találkoztak (akik a pa­sának szóló ajándékot vitték) s megbeszélték, hogy a ráczkeviek papját, Sfcaricza Mátét a pécsiek kellő biztosítéka mellett elküldenék, hogy velük a vitás kérdéseket megbeszélje. 1588. augusztus 27-én, keddi napon a kat­holikus hiten lévő Rácsai János deák, keres­kedő kocsiján megérkezett Tolna felől a Tettye alatti városrészbe Skaricza Máté, a ráczkeviek nagyhírű prédikátora. Az euró­pai tekintélyű Szegedi Kis István tanítványa, majd a ráczkevi papságban utóda is, a páduai, wittenbergi, marburgi és genfi egyetemeken tanult s Angliában is megfordult tudós teoló­gus ekkor 44 éves volt, s akiről Válaszuti György, a pécsi unitárius pap is így nyilatko­zott: „Ez országot és egyéb tartományokat ál­talfolyta a kegyelmed hire-neve." A pécsi unitáriusok papjáról, Válaszuti Györgyről csupán annyit tudunk bizonyosan, hogy 1571-ben még a kolozsvári unitárius fő­50 Ipolyi Arnold: Veresmarti Mihály XVII. századi magyar író élete és munkái. (Budapest, 1875., I. köt. 25—26. p.) 51 Pécsi Disputa. Az 1588-ban lezajlott vitát nyom­ban megörökítette Válaszuti György. Az ő kéziratát 1608—1609-ben másolta le Pécsi Szabó (Sartoriusi) Já­nos, aki utóda volt a papságban Válasziutinak.

Next

/
Oldalképek
Tartalom