Janus Pannonius Múzeum Évkönyve (1964) (Pécs, 1965)
Helytörténet - Szabó, Gy.: Szabadgondolkodó társadalmi rétegek a török alatti Pécsett és Baranyában
248 SZABÓ GYULA . Pécs mellett Nagyharsányban, Mohácsott, Somogy megyében pedig Göllén tartanak fenn jóhírű városi típusú iskolákat az unitáriusok. 47 A pécsi unitárius kollégium tanárai közül 1582—1588 között Bogáthi Fazekas Miklósnak, a tudós poétának, ki Pécsett írt munkáiból, kitetszőleg teológiát tanított (s akire a későbbiek során még visszatérünk) továbbá Jászberényi György, Válaszúti György, Vásárhelyi Mihály és Bereki István (Stephanus Berekius) nevét ismerjük. 1608 és 1632 között Szabó (Sartorius) János, Járai István, Szentgyörgyi Mihály és Mohácsi Mihály nevével találkozunk, akik egyben a pécsi egyház papjai is voltak. Az iskola tanítványai közül került ki a pécsi szűcsmester regényes sorsú fia, Pécsi Simon, Bocskay és Bethlen Gábor fejedelmek volt főkancellárja is, íovábbá mindazok a Pécsi, Baranyai, Somogyi nevű papok és hivatalnokok, akikkel a XVI— XVII. századi Erdély történetében találkozunk. 48 Egy Pellérdi nevű híres orvos a XVI. században, Pécsi András ugyancsak jónevű orvos pedig a XVIII. században tűnik fel. 49 Egyetemes művelődéstörténeti szempontból, de a déldunántúli és közelebbről a pécsi főiskolai oktatás folytonosságának igazolása szempontjából is fontos rámutatnunk arra. hogy a Pécsi Disputát kiváltó egyik ok az volt, hogy egy tolnai diák az unitáriusokat gyalázó hangú levelet küldött egy pécsi diák barátjának. A tolnai városi tanács levele így tér napirendre e levél felett: „Ha az, esztelen ifjú biztában mint ismerő barátjának írván olly szót ejtett (azkivel annak is a jó ifjúnak hízelkedni kegyelmeteknek nem kellett volna) kegyelmetek értelmes emberek lévén, egy gyermek írásán nem illik, hogy illyen igen felháborodjék kegyelmetek . . . Azért ha abban vétek esett, minthogy esett is, akiről őtet eléggé megfeddtük és pirongattuk, kegyelmetek is azt a tudatlan ifjúságnak tulajdonítsa." Ezt követően a pécsiek a dunaföldvári „sokadalomba" (vásárba) utazván, a régi szokás szerint meg akartak szállni tolnai ismerőseik47 Kanyaró, i. m. 117. p. — Melhárd Gyula: A székesfejérvári őrkanonokság története. (Veszprém, 1906., 38. p.) — Göllei rkath plébánia História Dorn us a. 48 Botár Imre: Papjaink az unitárius egyház megalapításától 1566-tól 1630-ig. (É. п., kézirat gyanánt.) — Kanyaró, i. m. 194. p. — Szilágyi Sándor: Erdélyi püspökök életrajzai. (Házi Kincstár, 1862., 15. sz., 237. p.) 49 Kanyaró, i. m. 196. p! nél, barátaiknál. A tolnaiak azonban hivatkoztak főpapjuknak, Decsi Gáspárnak tilalmára, megtagadták ezt a minden korban kötelező, emberbaráti szívességet a pécsiektől, azzal az indoklással, hogy szentháromságtagadóknak nem adhatnak helyet fedeleik alatt. (A szállásadás megtagadása „szokatlan nagy sértés és embertelenség vala" — jegyzi meg az esettel kapcsolatban az egykorú krónikás. 50 ) Mindeme sérelmeket felsorolja az a tisztességtudó és udvarias hangü, s a tolnai városi tanácshoz intézett levél, amelyben kérik a pécsiek, hogy a tolnaiaknak a papja adjon alkalmat arra, hogy az ő papjaikkal a hitbeli vitás kérdéseket megtárgyalhassák, s amely levél „Költ Pétsen 15. July 1588. Pétsi Fő bíró Kis Farkas, Polgár Mester Zabó Gergely az ü jámbor tanácsával egyetemben." Hasonló tisztelettudással és udvariassággal válaszolnak a tolnaiak is, július 27-én. A vita elől azonban kitérnek azzal, hogy az idő nem alkalmas és nem is biztonságos az ilyen dolgokra. II. Nemsokára ezután — olvassuk a Pécsi Disputában — 51 „mentek vala közülünk Pécsen lakó polgárok közül városnak hagyományából hárman Budára", ahol a ráczkeviek küldöttségével találkoztak (akik a pasának szóló ajándékot vitték) s megbeszélték, hogy a ráczkeviek papját, Sfcaricza Mátét a pécsiek kellő biztosítéka mellett elküldenék, hogy velük a vitás kérdéseket megbeszélje. 1588. augusztus 27-én, keddi napon a katholikus hiten lévő Rácsai János deák, kereskedő kocsiján megérkezett Tolna felől a Tettye alatti városrészbe Skaricza Máté, a ráczkeviek nagyhírű prédikátora. Az európai tekintélyű Szegedi Kis István tanítványa, majd a ráczkevi papságban utóda is, a páduai, wittenbergi, marburgi és genfi egyetemeken tanult s Angliában is megfordult tudós teológus ekkor 44 éves volt, s akiről Válaszuti György, a pécsi unitárius pap is így nyilatkozott: „Ez országot és egyéb tartományokat általfolyta a kegyelmed hire-neve." A pécsi unitáriusok papjáról, Válaszuti Györgyről csupán annyit tudunk bizonyosan, hogy 1571-ben még a kolozsvári unitárius fő50 Ipolyi Arnold: Veresmarti Mihály XVII. századi magyar író élete és munkái. (Budapest, 1875., I. köt. 25—26. p.) 51 Pécsi Disputa. Az 1588-ban lezajlott vitát nyomban megörökítette Válaszuti György. Az ő kéziratát 1608—1609-ben másolta le Pécsi Szabó (Sartoriusi) János, aki utóda volt a papságban Válasziutinak.