Janus Pannonius Múzeum Évkönyve (1964) (Pécs, 1965)

Helytörténet - Reuter, C.: Földrajzinév-gyűjtések a Baranyában végzendő régészeti és településtörténeti kutatások szolgálatában

236 REUTER CAMILLO 1346: porc. poss. Laur. f. Kernen, in valle Iwa­nusi in poss. Kemenfalua vocata in C-u Thol­nensi existenti Z. II, 195; 1400: p. Kemen­falua al,- nom. Kysianusi Z. V, 145; 1414: p. Kemenfalwa — és határjárása Z. VI, 320; 1450/ 451: montis sew promontorio vinearum Ke­menfalwahege vocati Z. IX, 263; A község közelebbi fekvése ismeertlen, feltehetően a Jánosi puszta völgyében fekhetett. Kéthely 1377: Nie. f. Steph, Petr. f. Mych., Domin. de Kechel [Э : Kethel] Z. IV, 23; 1392: Paul., Mich, aut Ladisl. de Kethhel Z. IV, 498; 1402: Mathe de Keedhel Z. V, 304; 1402: Kedhel Cs. III, 433; 1429: Kedhel, 1438: Kechel, Kethel Uo.; 1439: Joh. de Kethel Z. VIII, 664; 1448: Joh. vel Ge­org, de Gethel (!) Z. IX, 186; 1454; Georg, de Kethely Z. IX, 439; 1461: Georg, de Keczel, de Kethel castell. castri Mare Z. X, 149, 167; 1462: Petr. de Kethely Z. X, 227; 1477: Kethel, 1481: ~ Cs. III, 433; 1487: Symon Horwath de Kethhel, Abrah. de y Z. XL 470-1; 1554: Ket­hely Káldy 386; Ma Szalatnak község határá­ban Kéthely dűlő. A község templomának alapjait a Kéthely dűlőnek a németektől Al­tekirche nevű dombjának nyugati oldalán, egy kis platón találtam meg, hol nagy tömegben tégla és kő, törmelék, vakolatdarabok talál­hatók. A felszínen faragott követ nem láttam. Meg kell említenem, hogy Csánki III, 433 alatt a mai Csebény mellett fekvő, ugyancsak Kéthelynek nevezett, másik elpusztult helyi­ség adatait is megemlíti, amelyek Csánki II. 495 lapján említett Kedhely községgel azono­sak. Kisfalud 1397: p. Kysfalud, Thom. dicti Vesseus de Kysfalud Z. V, 32; p. Kissfalud, Thom. dicti Vesseus de Kissfalud Z. V, 33; 1398: Thom. dicti Vezzeus de Kysfa­lud Z. V. 56; 1427: Georg, f. Thome dicti We­zeus de Kisfalud Z. VIII, 342; A község Csánki szerint a Vesszős családé volt, és Ábel szomszédságában feküdt. Kőfő 1292-7: Mala de Nogkwfew ÓMO. 110; 1376: p. Kufew Z. III, 620; 1451: p. Kwfew Z. LX, 296; Kufew Cs. III, 438; 1453: Kwfw Uo.; 1455: pred. Kewfew in С Tholnensi Z. IX, 507; 1456: pred. Kwfew Z. IX, 519; 1458: pred. Kewfew Z. X, 13; 1460: in territor. p. Kezwenyes seu Kewfew Z. X, 119; 1465: p. Kwfe Z. X, 343. Nevét ma nem ismerik. Helyismeretem alap­ján, figyelembevéve az 1451. és 1460. évi ada­tokat, a mai Köszvényes patak forrásánál, a mai Leánykőnél keresem helyét, Magyareg­regy határában. Kökönyös 1397: Imre pécsváradi apát és konvent „Kwkenyes"-i birtokán hatalmaskodást követ el a pécsi püspök Z>. XII, 57; 1462: p. Kewkenyes Z. X, 212; p. Kwkenyes Z. X, 214; 1712: praed. Kökönyös, határos: Dorf Komló und Dorf Budafa OL. U&C. 15/54, fol. 20. A mai Komló bányaváros Kökönyös város­részével azonos. Templomának karbantartott romjai ma is megvannak. Köszvényes 1360: Demetr. de Kuzuenes, ad maiorem fluium (!) Kuzuenus pathaka dictum Z. III, 169—170; 1397: p. Ku­zuenis Z. V, 34; 1398: p. Kwzuinus Z. V, 56; 1439; Andr. Valkani de Keswenyes Z. VIII, 655; 1451: utraque Kuzuenyes, Kuzwenyes Cs. III, 438; Galli f. Thom, de Kwzwenyes Z. IX, 285; Andr., Galli de Kwzwenyes, p. utra­aue ~ Z. IX, 296; 1455: p. Keezwenyes Z. IX, 507; 1456: Gallus de Kezwenyes, p. Z. IX, 517; p. Kwzwenyes, Andr. Welkeny de Kwzwe­nyes, Gallus de Kwzwenyes Z. IX, 518—19; 520; p. Kwzuenyes, Kwzwenyes Z. IX, 520—1; 1458: Kwzuenyes Cs. III, 438; p. Kezwenyes, Andr. Velkeny de ~ Z. X, 13; 1460: in terri­tor. p. Kezwenyes seu Kewfew Z. X. 119; 1461 : p. Kwzwenyes Z. X, 167; 1465: p. Kezwennes Z. X, 343; 1487: Steph. Balassa de Kezwynes Z. XI, 470; 1944: Köszvényes Hnt. Ma helynév Kisvaszar (1853/854: Köszvé­nyesi völgy — e BiU. 555; 1857: Köszvényes — e BiU. 556; BiU. 952; 1859: Köszvényesi völgy BiU. 557; 1961—2: Köszvényes — sz, e, Kösz­vényesi árok — a Köszvényesből jövő vízfo­lyás neve, Köszvényesi rész — e) és Ág hatá­rában. A németajkú lakosság is csak ezt a ne­vet ismeri. A falu helyét ott kereshetjük, ahol ma a köszvényesi csemetekert fekszik, mert területén nagy mennyiségben kerül elő szán­táskor cserépedény* töredék. Lipóca 1463: in Lipolcza Z. X, 244, 247; 1463: in Lypolcza Z. X, 264; 1861: Lpocza BiU. 341; 1862: Lipócza, lipóczai erdő Kárász helys. tkve.; 1865: Lipóca BiU. 342; Lipocza, Lipócza — e PESTY, IV, 345—7; 1866: Lipócza Kárász község tkve.; 1873: ~ — HATOS; 1927: Lipóca — e Püsp. erdőgazd. térkép; 1961: Lipóci — a szalatnaki németek így ejtik a nevet. Területén fekhetett az el­pusztult község. Malafalva Az adatközlések ismétlésének elkerülése végett, hivatkozom „Magyaregregy helynevei" című dolgozatom­ra, hol a történeti adatok megtalálhatók. A fa­lucska Magyaregregy határában, a Kisvaszar felé folyó Battyáni patak mentén fekhetett, hol nevét Mánafai rétek elnevezés őrzi.

Next

/
Oldalképek
Tartalom