Janus Pannonius Múzeum Évkönyve (1964) (Pécs, 1965)

Néprajz - Pataky, A.: Kopácsi magyar népmesék

KOPÁCSI NÉPMESÉK 221 Hiába morgott a zasszon, a zembör azér az vót a zeszébe, hogy ű bizony asz kivánnya, hogy essön le. — Te csak Sára morogjál, de a zén óromrú a kalbász csak essön le! — Mikor ászt a zembör úgy elmonta, kivánság szerint a kalbász leesött a zórárú. így a három kivánság megszűnt. Na a kalbászt mëg kellött azér mosni nekik. Az nem ment el. Az megették. De más egyéb semmi nem lëtt. Ojan szegényök vótak, mind elébb is, — azután is. Mer nem jütt neki ijen alkalom többet. A kirájt se csíphette el, hogy mék ... hogy mëkpanaszkodott vóna neki. A szép leján A gyűjtés ideje: 1963. IV. 30. A gyűjtés helye: Kopács — Kopacevo. Gyűjtő: Pataky András. A gyűjtés módja: Magnetofon. (I. — 12.) A lejegyzés ideje: 1963. V. 4. Az adatközlő neve és kora: Szálai Ferencné Tóth Zsófi, 62 éves. Volt etyszer ety faluba nagyon gazdag leján. De ojan csodálatos szép vót, hogy más falubú sokat jöttek megnízésére. Csuda szép vót, de dolgozni nem tudott. Hát szeretni szerették a legényök, akik már kérték a kezét, de mikor mektutták, hogy nem dolgozik, féreátak tőle. Etycer csak jön a lány haza. Vótak ki sátáni a barátnőjeivei. Nagy örömmel mongya a zédösannyának, hogy: — Majd anyuka, hamarosan köll — aszongya — készűni az keretesre, mer ëgy legénynek mekteccöttem és kérte a kezemet, hogy ő elvesz. Akkor a zasszony, hát a zannyuk, nagyon örűt neki, hogy hát szép is, gazdag is. Hát majd jó lësz neki. Mer a legény is nagyon gazdag vót, de szüleji nem vótak. Se apja, se annya. Hát az mëkszerette. De az azér bőven nem tutta asztat, hogy a lány nem tud dolgozni. Csak a szépségére nízött. És akkor hamarosan elmentek kéretni. A legénynek vótak távoli rokonnyai, mer szüleji nem vótak, hát azokkal ment. És hát kért- mëgalkuttak mindönön. Mëg is ëggyesztek, hogy szeretik egymást és az; a lány el is fog menni hozzá. De a legénynek valami gyanú ütötte meg a — a fejét. Hogy mégis kérdözi, hogy — fijatal lány. szép lány — tud-ë dolgozni valamit. Mer neki szülei nincsennek. Hát őneki az köll... az a lekfontosabb, hogy a házná, bár a házat tugygya vezetni. És hát mosni, főzni, sütni. Mindönt, hogy hát ijesmif éleket a házkörű, hogy el tuggyon . . . Kor kérdöszte a lant, hogy tud-ë főzni. A . lány a kényosre rántott a nyakát. Aszongya: — Tud anyám. Akkor a legény mëgen ëgyet gondot, aszongya: — Hát — aszongya — tucc-ë söpörni, vagy takarítani, valamit? — Tud anyám. — Tucc-ë mosni? — Tud anyám. — Tucc-ë vasalni? — Vaty hát, hát valamit mondana, hogy mit tud. Az akár mit kérdözött, hogy tud-ë mindönre asz monta neki: — Tud anyám. Má utóbbi o'an dühessen, de ugrándozva monta az a leján neki, hogy — Tud anyám. Akkor a legény még gondókodott. Ha még. amit ű mas gondol, ha asztat tuggya, akkor mégis majd hát elveszi. De jeszt csak ű magába ű gondóta. Utóbb monta neki: — Ide halgass angyalom! Tudom, hogy mindönt anyád tud, de hát csak észt a zëggyet kérdözöm még, hogy tucc-ë a legénnek kurizálni? — De tudok ám! — aszonta neki, a legénnek ez a lány. A legény akkor mégis meggondolta a dolgot. Hát ha mas má, ha mégis csak asz tuggya. hogy kurizálni túd, akkor majd űtet mëkhalgati és majd akkor ű fogja mektanítani mindönre. Azután majd hát mëgëggyeznek. Mëg is vót a keretes. Gyütt sorba mindön. ami kell. Megesküttek, lakodalmuk vót, mindön. És mikor hát makukra kerűtek, hogy különre, akkor a lány csak megát és semmit nem tëtt. Semmit nem csinát. A legény azután hizelögve monta neki, hogy: — Gyere, majd én is segitök. Gyere majd észtet mek fogjuk tenni. Kitakariccsunk. — A főzésné asz monta — Gyere főzzünk! Én a anyikámtú tanútam főzni, majd të is тёк fogod tanúni. Asz monta a lány, hogy ű semmit nem fog mektanúni, mer ű jakkor nem lësz ijen szép. Ü pej ig, a zelső neki, hogy ű szép legyön. És ütet híjába is, akárhogyan kérje, mer ű sëmit nem tud mëkfoga . . . mektanúni. Ha arra van szükség, hogy csináni kell, akkor fizesse meg a anyukának a napszám ját és az maj mindönt mekcsinál, mer asz túd ám. — aszmonta a lány. És akkor asz monta ja fiú neki: — Én anyikádnak napszámot nem fizetők angyalom. Të jis menny el azon a zúton, amejikön eljöttél, mer én két asszont nem fogok tartani. így elutasította a szép lant. Nem bírt... Nem vehette el.