Janus Pannonius Múzeum Évkönyve (1964) (Pécs, 1965)

Természettudomány - Gebhardt, A.: Faunisztikai és ökológiai vizsgálatok a Misina- és Tubestetőn (Mecsek hegység)

20 GEBHARDT ANTAL tera, Ch. staphylea, Ch. hyperici, Dlochrisa fastuosa Scop., Galeruca tanaceti, G. rufa, Derocrepis rufipes, Crepidodera ferruginea, Epithrix pubescens, E. atropae, Hippuriphila modeeri, Chaetocnema concinna, Haltica oleracea, Phyllotreta cruciferae, Ph. atra, Aphthona cyparissiae, A. venustula, Longitarsus linnaei, L. anchusae, L. luridus, L. exoletus, Sphaeroderma testaceum, Hispa atra, Cassida viridis, C. nobilis, С. vibex, Zsizsikek — Lariidae: Spermophagus sericeus, S. cardui, S. cisti, Bruchidius imbricornis, B. cisti. Ormányosalkatúak — Khynchophora Orrosbogarak — Anthribidae: Platyrrhinus resinosus, Tropideres albirostris, J. niveirostris, J. sepicola, Anthribus nebulosus, Ormányosbogarak — Curculionidae: Otiorrhynchus inflatus, O. geniculatus, O. raucus, O. hungaricus, O. ligustici, O. ovatus, Stomodes gyrosicollis, Peritelus familiáris, Mylacus seminulum, Argoptochus bisignatus, Phyllobius urticae, Ph. argentatus, Ph. betulae, Ph. sinuatus, Ph. oblongus, Polydrosus marginatus, P. impar, P. mollis, P. sericeus, P. cervinus, P. undatus, P. picus, Sciaphobus scitulus, S. squalidus, Sciaphilus asperatus, Eusomus ovulum, Sitona hispidula, S. tibialis. S. crinita, S. puncticollis, Liophloeus tessalatus, Cleonus pedestris, С piger, Lixus elongatulus, L. algirus, Larinus obtusus, L. turbinatus, L. jaceae, Phytonomus rumicis, Ph. variabilis, Dorytomus taeniatus, Cossonus linearis, Rhyncolus cylindricus, Acallocrates denticollis, Acalles lemur v. echinatus, Myorrhinus albolineatus, Mononychus punctum — album, Coeloides quercus, Stenorcorus cardus, Coeliastes lamii, Rhinonchus castor, Rh. bruchoides, Rh. pericarpius, Phytobius comari, Ceuthorrhynchus floralis, С geographicus, C. symphiti, C. contractus, Baris artemisiae, В. coerulescens, Balaninus glandium, Balanobius crux, Anthonomus rubi, A. pedicularius, Brachonyx pineti, Tychius haematopus, T. junceus, T. meliloti, Sibinia pellucens, Orchestes fagi, O. quercus, O. populi, Rhamphus pulicarius, Gymnetron pascuorum v. bicolor, G. tetrum v. subrotundatum, G. anthirrhini, G. bipustulatum, Miarus campanulae, Cionus tuber culosus, C. thapci, С hortulanus, Apion carduorum, A. onopordi, A. dispar, A. miniatum, A. ononicola, A. violaceum, A. pavidum, A. astragali v. ergenense, A. loti, A. columbium, Rhynchites betulae, Coenorrhinus aequatus, Chonostropheus tristis, Byctiscus populi, B. betulae Attelabus nitens, Szubogarak — Ipidae: Ips sexdentatus, I. typographus, Taphrorichus bicolor, Xylocleptes bispinus, Xyloterus lineatus. Lemezescsápúak — Lamellicornia Szarvasbogarak — Lucanidae: Lucanus cervus, Dorcus parallelepipedus, Platycerus caraboides, Ganéjtúrók — Scardbaeidae: Trox hispidus. Pleurophorus caesus, Aphodius prodromus, A. erraticus, A. distinetus, Geotrupes mutator, G. stercorarius, G. vernalis, Onthophagus taurus, O. ovatus, O. fracticornis, O. vacca, Caccobius schreberi, Rhizotrogus aequinqctialis. Melolontha melolontha, Hoplia dilutipes, Valgus hemipterus, Epicometes hirta, Oxythyrea funesta, Cetonia aurata et var., Potosia af

finis, P. cuprea. 13. Hártyásszárnyúak — Hymenoptera Nevüket négy, feltűnően erezett szárnyukról kapták. A bogarak után a rovarvilág leggazdagabb állatrendje. Csak a hazánkból ismert fajok száma több mint 6000. A száraz, kopár, homokos, gyommal gyéren bevont síkságoktól a magas hegyek futófenyőéig, a vadvirágos rétektől, a nedves vízpartoktól a mély erdők lombkoronájáig csaknem mindenhol megtalálhatók. Tartózkodási helyük és életmódjuk szerint élesen elkülöníthető alakjaik egymástól merőben eltérőek. A Mecsek hegység különböző terepein végzett gyűjtésekből nagy mennyiségű Hymenoptera anyag jutott a Természettudományi Osztály tulajdonába. Ezeknek egy részét Móczár László már meghatározta s ennek alapján a vizsgált terepen eddig az alábbi csoportok s azokon belül a következő fajok elterjedése volt megállapítható. A levéldarazsak (Tenthrediniidae) legtöbbször patakparti, párásabb levegőjű réteken élnek. Közéjük tartoznak a fadarazsak (Siricidae), valamint az óriási — közel 4 cm hosszúságot is elérő — sárga fenyődarázs (Sirex gigás). Hasonlítanak a lódarazsakhoz, de teljesen ártatlanok, mert nem tudnak szúrni. Arge melanochora, Hoplocampa pectoralis, Monophadnus monticola, Athalia lineolata, Dolerus pratensis, Macrophya punctum-album, Rhogogaster fulvipes, Rh. aucupariae, Tenthredo floricola, T. species (?), Allantus zonula, A. costata, A. species (?), A fürkészalkatúak (Ichneumonidae) petéiket rendszerint más, élő rovarokba — pl. lepkehernyóba, rovarlárvába és petébe, ritkább esetben pókokba, százlábúakba — rakják, melyekben a darázslárva hamarosan ki-